"Mert nem akarjuk, testvéreim, hogy ne tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket: rendkívüli mértékben, sőt erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra azért, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem az Istenben, aki feltámasztja a halottakat;" (2Kor 1,8-9)
Jézus szenvedett? Előfordult hogy magányos volt? Vajon kísértve volt-e azzal hogy elbátortalanodjon? Vajon félreértették, gonoszak voltak hozzá, vagy igazságtalanul kritizálták?
Természetesen! Egyikünk sem kivétel a szenvedés, a magány, az elkeseredettség vagy az igazságtalan kritika alól, ugyanis Isten Krisztus képére formál minket, és ahhoz, hogy ezt tegye, ugyanazokon a körülményeken kell keresztül vinnie minket, mint amiken Krisztust is vitte.
Ez azt jelenti hogy Isten okozhat tragédiákat? Nem. Isten jó, és Ő nem okoz vagy tesz gonoszságot. De Isten jóra tudja használni a sötét vagy stresszes időket is. Arra használja fel, hogy megtanítson minket bízni Őbenne (2Kor 1,8-9), hogy megmutassa, hogyan segítsünk másoknak (2Kor 1,4-6), és hogy közelebb hozzon minket hívő testvéreinkhez (2Kor 1,11).
Akkor mit tegyél, amikor nehéz élethelyzeteken mész keresztül?
- Állj ellen, és ne hagyd, hogy elbátortalanodj.
- Emlékezz, Isten veled van.
- Támaszkodj Isten védelmére és vezetésére.
Mindannyian keresztül megyünk nehéz időkön! A különbség azoknak, akik Jézusban hisznek nem a sötétség hiánya, hanem a Világosság jelenléte!
Daily Hope by Rick Warren, 2012. január 11.
