„Láttuk, hogy mennyire tehetetlenek vagyunk önmagunk megsegítésében; és ez a javunkra vált, hiszen ezáltal mindent Isten kezébe tettünk, aki egyedül képes arra, hogy megmentsen minket, mert ő legyőzte a halált.” (Pál második levele a Korinthusiakhoz 1:9 LB)

Ha egyszer bevallod, hogy segítségre van szükséged, akkor kérheted ezt Istentől. Ez a hitvallástól a könyörgésig vezető út.

Életének egy pontján Pál apostol olyannyira reményvesztetté vált, hogy készen volt arra, hogy feladja az életét. Ezt mondta: „mi magunk is elszántuk magunkat a halálra” (2Kor 1:9 LB). De azután tovább folytatta: „láttuk, hogy mennyire tehetetlenek vagyunk önmagunk megsegítésében; és ez a javunkra vált, hiszen ezáltal mindent Isten kezébe tettünk, aki egyedül képes arra, hogy megmentsen minket, mert ő legyőzte a halált.”

Ha Isten képes feltámasztani egy halott embert, akkor ugyanezt meg tudja tenni egy halott házassággal is. Ha Isten képes feltámasztani egy halott embert, fel tud támasztani halott karriert is. Ha Isten képes feltámasztani egy halott embert, képes visszahozni az elveszett álmokat is.

De kérned kell az ő segítségét!

Figyeld meg, ahogy ebben a versben is fogalmaz: „mindent Isten kezébe tettünk”. Pál tökéletes odaadásról beszélt. Nem egy részlegesről, mint amikor azt mondod: „igen, a pénzügyeim totális káoszba fulladtak, szóval átadom Istennek az irányítást efölött.” Az egész életedet kell a kezébe helyezned.

Megtetted már ezt? Elérkezett már olyan pont az életedben, amikor azt mondtad: „Mindent az életemben – a jót, a rosszat, a csúnyát, a romlottat, a boldogat, a szomorúságot, a hegyet és a völgyet – a kezedbe teszem.”

Ne várd meg, amíg eléred a mélypontot. Néha olyan csökönyösek vagyunk, hogy Istennek két vállra kell fektetnie minket, hogy felnézzünk rá. Van egy könnyű és egy nehéz útja ennek. A könnyű út  - meglátni a fényt. A nehéz út – megérezni a forróságot. A probléma az, hogy legtöbbünk ritkán változtat mindaddig, míg a változással kapcsolatos félelmeit túl nem növi a fájdalom. Aztán amikor a fájdalom már elhatalmasodik rajtunk, így kiáltunk: „Azonnal segítségre van szükségem!” Ne érd el ezt – ne várd ki, míg minden megsemmisül az életedben, valld be hamarabb, hogy segítségre van szükséged.

Csak menj, és kérd Istent!

 „Áldott, aki a saját erejének a végére ér, mert minél kevesebb van az emberből, annál több van Istenből.” (Máté 5:3 MSG)

Beszéljétek róla:

• Az életed mely részterületeit adtad már át Istennek?
• Mit gondolsz, miért akarja Isten, hogy segítségért kiálts hozzá, hiszen úgyis tudja, mire van szükséged?
• Hogyan tudod a saját énedet háttérbe szorítani, hogy több hely maradjon Istennek? (Máté 5:3 MSG). 

(Daily Hope by Rick Warren, 2014. 08. 22.)