„Fájdalmam, hontalanságom gondolata keserű méreg. Állandóan rá gondolok, és a lelkem elcsügged. Mégis visszatér a remény, mikor erre az egy dologra gondolok: Az ÚR kifogyhatatlan szeretete és kegyelme még tart, friss, mint a reggel, és bizonyos, mint a napfelkelte. Mindenem az ÚR, reményemet belé vetem.” (Jeremiás Siralmai 3:19-24 – TEV fordítás)

Amikor nagyon öszecsapnak fejed felett a hullámok, könnyű a fájdalomra, a problémákra, a terhekre és a nehézségekre koncentrálni. Ez a természetes reakció. A biblikus reakció azonban az lenne, hogy Isten szeretetére összpontosítod a figyelmed.

Még akkor is, ha haragszol Istenre, emlékeztetned kell magad, hogy Ő mennyire szeret téged. Koncentrálj az Ő feltétel nélküli szeretetére. Jusson eszedbe, hogy nem állíthatod meg Istent a Ő szeretetében. Panaszkodhatsz, sikoltozhatsz, üvöltözhetsz vele, Ö mégis örökké szeretni fog.

Ezt a bibliai megközelítést láthatod Jeremiás életében is, a Jeremiás Siralmai 3:19-24-ben. Jeremiás saját fájdalmaira fókuszálva indul: „A fájdalmam és hontalanságom gondolata keserű méreg. Állandóan rá gondolok, és a lelkem elcsügged...” (v. 19-20 – TEV fordítás). A körülötte levő pusztítás emésztette, ez töltötte be a gondolatait, keserűvé és csüggedtté tette.

Ha életedet meg akarod változtatni, először a gondolataiddal kell kezdened. Jeremiás is ezt tette. A gondolati változást észlelhetjük a következő versben: „Mégis visszatér a remény, mikor erre az egy dologra gondolok: Az ÚR kifogyhatatlan szeretete és kegyelme még tart, friss, mint a reggel, és bizonyos, mint a napfelkelte. Mindenem az ÚR, reményemet belé vetem.”

Nem fogod igazán megérteni, hogy csakis Istenre van szükséged, addig amíg odáig el nem jutsz, hogy egyedül Ő van neked. De csakis Rá van szükséged, mert Isten gondot visel rólad.

Buta hibát követünk el, amikor kételkedni kezdünk Isten szeretetében. Elkezdünk úgy gondolkozni, hogy „Én jobban tudom, mint Isten, és a magam útját választom, ahelyett, hogy Isten útját követném.” Vagy azt gondoljuk, hogy Isten egy kozmikus „örömgyilkos”, aki csak azt keresi, hogyan okozzon szenvedést az életünkben.

Meg kell változtatnunk a gondolkozásunkat. Emlékeznünk kell: „Nem vet el örökre az Úr. Még ha megszomorít is, irgalmaz, mert nagyon szeret. Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket.” (Jeremiás Siralmai 3:31-33)

Isten szeret téged. Ő nem egy szigorú szülő, aki nem akarja, hogy boldog légy. Nem is egy olyan tökéletlen szülő, gyengeségekkel, hibákkal, aki mindent elront. Ő az Isten – az örök, mindentudó, tévedhetetlen Isten, aki arra teremtett téged, hogy szerethessen, és soha sem fog elhagyni.

Amikor tehát úgy érzed, hogy mindent elvesztettél, hagyj fel azzal, hogy a veszteségeidre figyelj, fókuszálj inkább arra, amid maradt: Istenre és az Ő irántad való szeretetére.

Beszéljetek róla

• Melyek azok az ígéretek és igazságok, melyek Isten irántad való érzéseiről dicsekednek?
• Mit gondolsz, miért engedi meg Isten, hogy megtapasztald a veszteségeket és a fájdalmat? A mi megtapasztalásunk megváltoztat-e bármit Istennel kapcsolatban?
  
  

(Daily Hope by Rick Warren – 2014.04.06.)

"Akkor hirtelen megnyílt a szemük és felismerték Őt. És abban a pillanatban eltűnt a szemük elől." (Lukács 24:31, NLT fordítás)

Érezted már valaha úgy, hogy Isten nagyon távol van tőled? Az igazság az, hogy Ő soha sincs távol. Bármilyen küzdelmen mész is keresztül, abban a tudatban biztosan megpihenhetsz, hogy nem vagy egyedül. Ott tudhatod Istent a te oldaladon.

Azonban nem te vagy az egyetlen, aki valaha azon tűnődött, hogy hol volt Isten a küzdelme során. A legelső húsvét reggelén, közvetlenül Jézus keresztre feszítése után a tanítványok ugyanezen tűnődtek. Lukács evangéliumának 24. fejezetéből tudhatunk egy olyan tanítványpárosról, akik éppen Emmaus felé bandukoltak, miközben az elmúlt néhány napban történt eseményekről beszéltek – Jézus elfogatásáról, megveretéséről és a keresztre feszítéséről – és megpróbálták megérteni mindezeket. Azt gondolták, hogy Jézus volt a Messiás, és az álmaik szertefoszlottak. Hallottak híreket arról, miszerint Jézus sírja üres volt. Össze voltak zavarodva.

Hirtelen maga Jézus tűnt fel a tanítványok mellett és csatlakozott hozzájuk. Még mindig annyira bánatosak voltak, hogy nem ismerték fel őt. Jézus megkérdezte őket, hogy miről beszélgetnek, s így a tanítványok bevonták őt is a párbeszédbe. Jézus az Ószövetséget idézve magyarázta el nekik az előző néhány nap eseményeit.

Azon az éjszakán, amikor Jézussal vacsoráztak, a Biblia azt mondja, hogy "Akkor hirtelen megnyílt a szemük és felismerték Őt. És abban a pillanatban eltűnt a szemük elől." (Lukács 24:31 NLT)

Képzeld csak el, hogy ez a felismerés milyen lehetett ezeknek a tanítványoknak! Az embert, akiről azt hitték, hogy Isten, keresztre feszítették és meghalt. Aztán hallottak arról is, hogy feltámadt, de nem hitték el. Végül egy idegen csatlakozik hozzájuk az úton, velük vacsorázik, és akkor hirtelen felismerik, hogy ez maga Isten! És aztán eltűnik.

A tanítványok nem tudták megismerni Jézust a bánatukban. Arra volt szükségük, hogy Isten mutassa meg magát nekik.

Neked is erre van szükséged! Nem tudom, mit veszítettél el ebben az évben – akár egy szerettedet, az egészségedet, az állásodat, egy kapcsolatot, vagy valami igazán nagy dolgot. Ha volt is egy ilyen veszteséged, lehet, hogy nem vetted észre, de Isten ebben az egész helyzetben melletted volt.

Soha, de soha nem voltál egyedül ebben az időszakban! Nem láttad Őt, de Ő ott volt veled!

Kérd Istent, hogy mutassa meg magát neked! Ő azt szeretné, ha látnád. Azt szeretné, ha tudnád, hogy soha sem voltál egyedül!

Beszéljetek róla:

- Hogyan mutatja meg neked Isten a jelenlétét?

- Mit gondolsz, a bánat hogyan tudja eltakarni előlünk azokat az utakat, amiket Isten készített számunkra?

(Daily Hope by Rick Warren, 2014.04.05.)

"Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (Jakab 5:16, LB fordítás)

Az első lépés a megbocsátáshoz vezető úton, hogy beismered a bűnösségedet. Ezután pedig fel kell vállalnod a felelősséget a bűneidért.

Mi a legbiztosabb módja annak, hogy megmutasd: elfogadod, hogy valóban bűnös vagy és vállalod a felelősséget?
Nem fog tetszeni a válasz, de akkor is elmondom. A legjobb, ha elmondod egy olyan személynek, aki szeret téged, feltétel nélkül végighallgat és nem ítél el.

Fontos tudnunk: nem kell ahhoz megvallani a bűneinket egy másik embernek, hogy azok meg legyenek bocsátva. Csupán annyit kell tennünk, hogy beismerjük őket Istennek, és Ő meg fog nekünk bocsátani. Sokaknak már megbocsátott, ennek ellenére még mindig bűnösnek érzik magukat. Ha azt akarod, hogy megbocsássanak neked, el kell mondanod a bűnödet Istennek! Ha érezni is szeretnéd, hogy megbocsátottak neked, akkor mondd el egy másik embernek is! Úgy alkotott meg minket Isten, hogy így működjenek a kapcsolataink. Úgy kezdünk el gyógyulni, hogy felfedjük érzéseinket egy másik embernek. Csak közösségben gyógyulhatunk meg! Nem kell sokaknak elmondanod, elég csak egyvalakinek! Ha egy másik emberrel szemben vétkeztél, akkor hozzá menj oda!

Jakab 5:16 verse ezt mondja: "Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." Nem ezt mondja: "azért, hogy Isten megbocsásson nektek", hanem azért, hogy meggyógyuljatok. Isten megbocsát. A kapcsolatainkban pedig szükséges a gyógyulás.

Miért van szükség arra, hogy egy másik embert is beavass a bűneidbe?

Mert a problémáink gyökere egy tőből fakad: Nem vagyunk tisztességesek egymással szemben. Játékokat játszunk egymással. Mindig álarc mögé bújunk. Nem mutatjuk meg az igazi arcunkat. Úgy teszünk, mintha mindannyian egy közösséghez tartoznánk, miközben mindenki tudja, hogy ez nem így van. Mindannyian sebzettek vagyunk.

Kétféle ember van a világon: az a sebzett és bűnös, aki mindezt beismeri, és az, aki ezt nem ismeri be. Amikor visszautasítjuk azt, hogy egymással valódi kapcsolatba kerüljünk, az kialakít az életünkben egyfajta félelmet és elszigeteltséget egymástól. Ez akadályt állít közénk, bizonytalanságot eredményez és meggátolja, hogy bizalom jöjjön létre közöttünk.

Isten úgy alkotott meg minket, hogy szükségünk legyen egymásra. Szükséged van egy olyan barátra, aki fenntartás nélkül szeret téged, és nem gondol kevesebbet rólad, amikor elmondod neki a bűnödet. Ha nem vagy tagja egy közösségnek, akkor talán nem is ismersz senkit, aki olyan, mint te. Ha része vagy egy kicsiny csoportnak, akkor meg kell, hogy találd azt az embert, akinek ki tudod tárni a szívedet.

Beszéljetek róla:

• Mit gondolsz, miért olyan nehéz beismerni a vétkeinket, és azt, hogy bűnösök vagyunk?
• Mi változik meg az életedben egy másik embernek tett vallomás által?
• Írd le, milyen az az ember, akiben a leginkább megbíznál, és akivel hajlandó lennél megosztani bűneidet! Te vagy valakinek ilyen barátja?

(Daily Hope by Rick Warren 2014.04.04.)

“Isten adott nekünk értelmet és lelkiismeretet, amelyeket nem tudunk figyelmen kívül hagyni." Példabeszédek 20,27 (GN fordítás)

Az a legjobb módja annak, hogy megszabadulj a bűntudatodtól, hogy először is megvallod őket. Ne cipeld, ne tagadd le és ne is hagyd őket figyelmen kívül! Csak valld be őket!

Habár tudjuk, hogy ez lenne a módja, sokszor mégis megpróbálunk elfutni bűneink elől, aminek előbb-utóbb az lesz az eredménye, hogy utolérnek minket. Az állandó meneküléssel az a gond, hogy önmagunk elől nem tudunk elfutni. A probléma a gondolatainkban van! Nem számít, hogy mennyire vagy elfoglalt, vagy hová szaladsz: ugyanannyi gondot fog okozni a feszültség, hogyha bánatból, szégyenérzetből és a bűnök következményeiből fakad. Mihelyt lelassítasz, újra utol fognak érni ezek az érzések. Isten nem akarja, hogy így élj!

A Biblia azt mondja, hogy hiába szaladsz el a lelkiismereted elől: "Isten adott nekünk értelmet és lelkiismeretet, amelyeket nem tudunk figyelmen kívül hagyni." Példabeszédek 20,27 (GN fordítás). Ha sikerülne is mindenki más elől eltitkolni a bűneidet, a saját magad elől nem fogod tudni.

Mi, emberek rendkívüli tehetséggel rendelkezünk arra, hogy hazudjunk magunknak. Azzal nyugtatjuk magunkat, hogy nincs semmi gond, miközben igazán nagy gondjaink vannak; vagy hogy kezd javulni a helyzet, miközben erről szó sincs. Elhitetjük magunkkal, hogy előrébb tartunk és jobban vagyunk, mint valójában.

Az állandó kudarcnak az a megoldása, hogy abbahagyod önmagad becsapását! Be kell vallanod magadnak az igazságot!

Mi az, amitől kudarcba fullad az életünk? Rengeteg minden: aggodalom, irigység, keserűség, féltékenység, félelem, szorongás, bizonytalanság – ezek mind tönkretesznek minket.

Azt javaslom, tarts egy kis lelki takarítást! Ahogy elérkezik a tavasz, sok ember szétnéz a ház körül, hogy mi az, amit rendbe kellene tenni, ami elhanyagoltan néz ki a ház körül. Évente legalább egyszer tarts te is egy alapos leltárt a lelki állapotodról!

Hogy valósíthatod meg ezt?

Beszéljetek róla:

Először is vonulj félre néhány órára, vegyél magadhoz tollat és papírt, és légy egyedül. Ülj le és mondd: "Istenem, szeretném a felszínre hozni minden bűnömet. Kérlek, mutasd meg, mi az, amit elrontottam, milyen hibákat vétettem. Milyen tudatos vagy nem tudatos dolgok miatt van bűntudatom?" Ha hiteles bűnbánatot tartasz Isten előtt és önmagaddal is őszinte vagy, Isten Szent Lelke felszínre fogja hozni ezeket a dolgokat. Ekkor pedig kezdd el őket leírni!

Miért kell leírnod? Azért, hogy konkrétabb légy. Bűneidet egyenként követted el, ugyanígy egyenként kell megvallanod őket: mutasd meg Istennek, hogy ez fontos neked annyira, hogy átgondold és konkrétan megnevezd őket!

(Daily Hope by Rick Warren, 2014.04.03)

"A legfontosabb dolog az, hogy beteljesítsem a küldetésem, azt a munkát, amelyet az Úr Jézus bízott rám: hogy elmondjam az embereknek a jó hírt Isten kegyelméről." (Apostolok cselekedetei 20:24, NCV fordítás)

A Biblia azt mondja az Apostolok cselekedetei 20:24-ben: "A legfontosabb dolog az, hogy beteljesítsem a küldetésem, azt a munkát, amelyet az Úr Jézus bízott rám: hogy elmondjam az embereknek a jó hírt Isten kegyelméről." (NCV fordítás)

Figyeld meg: nem az van leírva, hogy a legfontosabb dolog az életben az, hogy férjhez menj, megalapozd a nyugdíjas éveidet, sokat utazz, híres legyél vagy kifizess egy házat. Azt mondja a Biblia, hogy a legfontosabb dolog az, hogy betöltsd a küldetésed. Ha Jézus azért halt meg érted a kereszten, hogy be tudd teljesíteni a küldetésed, és te nem teszed meg, akkor az súlyos pazarlás, amely örökre érvényes.

Isten céllal teremtett téged a földre. Van egy küldetése számodra, amit csak te tudsz beteljesíteni. Ennek a küldetésnek egy része az, hogy elmondd más embereknek a jó hírt Isten kegyelméről. Te is azért ismered Krisztust, mert valaki beszélt neked róla. Tehát: te kinek fogod elmondani?

Te nem szeretnél róla tudni, hogy valaki meghalt érted? Jézus minden egyes emberért meghalt ezen a földön. Ezen a hétvégén egy átlag magyar otthon fog ülni, tévét fog nézni ásványvízzel vagy sörrel a kezében, talán újságot olvas, hátradől és relaxál majd – és egyáltalán nem lesz tisztában azzal, hogy Jézus meghalt érte és nem tudja, hogy az ő kegyelme elérhető számára.

A Biblia azt mondja nekünk Péter második levelében, hogy az Úr nem szeretné, hogy bárki is elvesszen, hanem azt szeretné, hogy mindenki bűnbánatra jusson. Isten szeretne mindenkit a családjában tudni, és mivel Isten törődik ezzel, nekünk is törődnünk kell vele!

Nemsokára elérünk a húsvét időszakába. Az évnek ebben a szakaszában az emberek nyitottabbak egy meghívásra a gyülekezetbe, mint bármikor az évben. Ne vesztegesd el ezt a lehetőséget! Ne menj el anélkül a húsvéti alkalomra és halld a legjobb hírt a világon, hogy vinnél magaddal valakit, hogy azt először hallja! Ha nem jut eszedbe senki, akit elhívhatnál, akkor kezdj el imádkozni, hogy Isten nyissa meg a szíved, hogy meglásd azokat az embereket magad körül, akik sóvárognak a jó hírre! A szeszélyektől a terápiás könyvekig rohannak, egy viszonyban, munkában, sportban vagy egy hobbiban szeretnének beteljesedést találni. Ott van az a tátongó űr az életükben, amit egyedül Isten kegyelme tud betölteni.

Az a módja, hogy kimutassuk a hálánkat Isten kegyelméért, hogy a saját életünket úgy éljük, hogy az értékes legyen: tele nagylelkűséggel; és elmondjuk annyi embernek, amennyinek csak tudjuk, a jó hírt.

Lesz valaki, aki miattad lesz a mennyben?

Beszéljünk róla:

• Kit tudnál meghívni a húsvéti istentiszteletre? Hogyan fogod tudni elérni ezt az embert?
• Mi tart vissza téged attól, hogy megoszd a jó hírt a körülötted lévő emberekkel?
• Töltsd egy kis időt azzal, hogy leírod a bizonyságtételed; ezáltal jobban fel leszel készülve arra, hogy elmondd azt, ha Isten ad rá lehetőséget.

(Daily Hope by Rick Warren,  2014. 04. 02.)