,,Az Úr, az Úr Isten, irgalmas és kegyelmes, türelmes, és bővelkedő jóságban és igazságban.” (2 Mózes 34:6b, NKJV fordítás)

Isten személye jellegzetes a Bibliában. Nem a korlátlan uralma, a mindentudása, a mindenhatósága, a mindenütt jelenvalósága, a dühe, vagy az igazsága.

Hanem a kegyelme.

A világ azt szeretné, ha Istent úgy mutatnánk be, mint valaki, aki csak ítél. De Isten elsősorban önmagát úgy mutatja be, mint a kegyelem Istene.

Mikor Isten kinyilatkoztatta dicsőségét Mózesnek, azt mondta: ,,Az Úr, az Úr Isten, irgalmas és kegyelmes, türelmes, és bővelkedő jóságban és igazságban.” (2 Mózes 34:6b, NKJV fordítás)

A kegyelem az első jellegzetesség, amit Isten önmaga bemutatására használ a Bibliában. Ez a legfontosabb.

Egészen egyszerűen a kegyelem szeretetből fakadó tett. Két különböző része van. A Webster’s Dictionary kétféle módon magyarázza a kegyelmet: ,,valaki visszatartja magát a bántalmazástól és megtorlástól” és ,,nem várt kedvesség”. Isten azt szeretné, ha mindkettőt tennénk. A megbocsátás része a megtorlástól való tartózkodás. A könyörületes oldala az, hogy nagyobb utat teszel meg, hogy segíts valakinek nem várt kedvességgel. Mindkettőt ki kell mutatnunk.

Ez több, mint egy viselkedésforma. Ez egy életstílus.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mit gondolsz, a világ miért hajlamos Isten a kegyelemtől eltérő módon bemutatni? (Az igazsága, az ereje, stb.)
• Ha Isten személyének egyik jellegzetessége a kegyelem, milyen hatással van ez arra, ahogyan Isten szeretné, hogy éljünk, és arra,  amilyen emberekké szeretné, hogy váljunk?
• Melyiket találod könnyebbnek, a kegyelem megbocsátás részét, vagy a könyörületes oldalát? Miért?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.11.)