Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)

A változáshoz beismerésre van szükség

2017. december 22. 03:00 - nagynikoletta

 „Megkérdezte tőle: Mi a neved? Ő így felelt: Jákob.” (1Móz 32:27, NLT fordítás)

Isten azért engedi, hogy legyenek válságok az életünkben, hogy megragadja a figyelmünket. Aztán a kríziseinket arra használja fel, hogy fejlessze jellemünket. Problémáink beismerése az egyik jele annak, hogy  elkezdünk változni, jobbá válni. Felhagyunk azzal, hogy másokat vádoljunk és belátjuk, hogy mi okozzuk a problémát a saját életünkben. Ameddig ezt nem értjük meg, nem mehet végbe lényegesebb változás az életünkben. Isten tudja, hogy erre az áttörésre van szükségünk.

A Teremtés könyvének 32. fejezetében Isten azt kérdezi Jákobtól, hogy „Mi a neved?”. Ez egy igazán furcsa kérdés, mivel Isten nyilvánvalóan tudta Jákob nevét. Az ősi kultúrákban az embereket mindig a jellemük alapján nevezték el – arról, amilyenek valójában voltak. Lehetett a nevük Nagy, Kis, Bátor vagy Lusta. A nevük jelzés értékű volt. Nem csupán egy olyan név, aminek jó volt a hangzása. Kifejezte a személyiségüket is.

Jákob esetében az volt a probléma, hogy a „Jákob” jelentése „csaló, manipulátor, hazug”. És Jákob a nevének megfelelően is élt! Amikor Jákob így felelt, „Az én nevem Jákob”, valójában vallomást tett. Beismerte, „Én csaló vagyok.”

Valahányszor elolvasom ezt az igerészt, azon tűnődöm, vajon milyen lenne az, ha a legnagyobb jellemhibáinkról lennénk elnevezve: „Szia! Én Kapzsi vagyok.” „Szia! Én Pletykafészek vagyok.” Neked mi lenne a neved? Megkeseredett? Mérges? Lobbanékony természet? Élvhajhász? Félős?

A következőket nagyon fontos lenne megértenünk: sosem leszünk képesek változni mindaddig, amíg nyíltan, őszintén és hitelesen nem ismerjük be bűneinket, gyengeségeinket, botlásainkat, jellemhibáinkat, és amíg nem valljuk meg azokat önmagunknak, Istennek és másoknak.

Az egyik legalázatosabb dolog a világon vállalni azt, hogy „Íme, ez vagyok én. Én __________ vagyok.” Töltsd ki az üres részt magadról, pl. „Én aggódó ember vagyok… Én parancsolgató ember vagyok… Én olyan ember vagyok, aki elmenekül a konfliktusoktól… Én valamilyen szenvedély rabja vagyok…”. Valld be és ismerd el. Hagyj fel a kifogásokkal. Ne találj ki ésszerű magyarázatokat. Ne próbáld igazolni magad. Hagyd abba mások hibáztatását. Töredelmesen be kell vallanod azt, amit mindenki más lát, csak te nem ismersz be.

Amikor Isten elé járulsz és azt mondod, „Istenem, szeretném beismerni gyengeségeimet és azt, ami rossz az életemben... ez az, aki igazából én vagyok.”, akkor Isten nem lesz meglepve! Ő ezt már tudja, de szükség van arra, hogy beismerd azért, hogy elkezdődhessen a változás. Isten bűnbocsánata és kegyelme hatalmasabb minden rossznál, amit valaha is tettél vagy tenni fogsz.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Ha ószövetségi nevet kapnál, mi lenne az? Melyik szó jellemezne legjobban?
  • Miért fontos azt, hogy más embereknek is ismerjük be bűneinket? Milyen barátaidnak kellene megvallanod bűneidet?
  • Igazán vágysz arra, hogy Isten megváltoztasson téged és fejlessze jellemed? A vallomás mely lépeseit lennél hajlandó megtenni ma?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.12.15.)

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása