"Csak mondd meg, mit tegyek, és én megteszem, Uram. Amíg élek teljes szívemből engedelmeskedem neked." Zsoltárok 119:33-34. (TLB)

Isten mosolyog, amikor szívből engedelmeskedünk Neki. Azaz, kérjen tőlünk bármit az Úr, jó esetben mi azt fenntartás és habozás nélkül megtesszük. Nem halogatjuk, és nem mondjuk, hogy „majd imádkozom ezzel kapcsolatban”. Hiszen minden szülő tudja jól, hogy a késleltetett engedelmesség valójában engedetlenséget jelent.

Isten nem köteles megindokolni számunkra, hogy mit miért kér tőlünk. Az okok megértése várhat, az engedelmesség viszont nem késlekedhet. Az azonnali szófogadás sokkal többet árul el Isten természetéről, mint egy élethosszig tartó hitvita, vagy elmélkedés a Biblia fölött. Tulajdonképpen, mindaddig reménytelen egy adott parancsolat helyes értelmezése, amíg nem cselekszünk aszerint. A feltétel nélküli engedelmesség tehát a  megértés kulcsa.

Gyakran megesik velünk, hogy csak részben akarunk Istennek szót fogadni. Szeszélyeink szerint válogatunk a parancsolatok között. Feljegyezzük a nekünk tetsző parancsolatokat, miközben a többit figyelmen kívül hagyjuk, talán mert értelmetlenek, népszerűtlenek, túl nehéz volna követni őket, vagy mert lehet, hogy sokba kerülnének.

„Eljárok az istentiszteletre, de tizedet nem fizetek. Tanulmányozom a Bibliát, de annak, aki megbántott, nem vagyok hajlandó megbocsájtani." A részleges engedelmesség azonban csak engedetlenség.

A szívből jövő engedelmességben derű és lelkesedés lakozik. .Ahogyan a Biblia is írja: "Szívből engedelmeskedjetek" Zsoltárok 100:2. (TLB)

Ez az a hozzáállás, amely Dávidra is jellemző volt: "Csak mondd meg, mit tegyek, és én megteszem, Uram. Amíg élek, teljes szívemből engedelmeskedem neked."(zsoltárok 119:33-34 TLB).

Jakab is így ír a keresztényekhez: Isten nem csak annak örül, hogy hiszünk, de annak is, amikor cselekszünk. (Lásd: Jakab 2:24).

Isten Igéjéből egyértelműen kiderül, hogy az Üdvösséget nem lehet kiérdemelni. Kegyelemből kapjuk azt, nem saját erőfeszítéseinkből származik. Ám Isten gyermekeiként örömet okozunk mennyei Atyánknak azzal, ha alázattal követjük törvényeit. Az engedelmesség minden megnyilvánulása  egyben Isten dicsőítése is.

Mit gondolsz, miért örvendezteti meg Istent, ha szófógadóak vagyunk? Azért, mert ez tanúsítja, mennyire szeretjük Őt. Jézus azt mondta, "Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok." János 14:15. (GNT).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Vajon Isten miért csak azután világít rá kérései okára, miután mi engedelmesen eleget tettünk azoknak?

• Emlékezz vissza az utolsó alkalomra, amikor  szó nélkül cselekedtél Isten szavára. E tetteddel mit fedtél fel a hitedről?

• Miért fordul elő velünk időnként, hogy csak részben steretnénk engedelmeskedni Isten parancsolatainak? Te mivel kapcsolatban próbáltál a múltban alkudozni Istennel?

 * (Daily Hope by Rick Warren 2018.01.27.)

„Van hat napod hogy végezd a munkád, de a hetedik napon pihenj meg, és szenteld azt nekem.” (Mózes második könyve 20:9-10 GNT-fordítás)

Következetesen ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy egyéb dolgokra is szánjunk időt, ne csak a munkára. Ha nem így teszünk, sosem tudunk pihenni. Én minden héten előre meghatározom, hány órát fogok dolgozni, és ehhez tartom is magam. Mindenkit bátorítok, cselekedjen hasonlóan, máskülönben csakhamar kiégünk. 

Ez olyan, mint az íj és a nyíl. Ha egy íj állandóan ki van feszítve, végül elveszíti kilövőerejét. Időszakosan meg kell hát lazítani. Rá kell kényszerítened magad a felelős időbeosztásra, majd szigorúan tartsd is magad ehhez. Kérj meg valakit, hogy felügyeljen az átállásban. 

A megfelelő pihenés nem pszichológiai kérdés vagy egyszerű jó tanács. Oly annyira fontos Isten szívének, hogy belefoglalta azt a Tízparancsolatba – egy lapon említve mindezekkel: „Ne ölj!”, „Ne hazudj!” és „Ne lopj!”. A „Minden hetedik napon pihenj meg” mondat felkerült Isten erkölcsi magatartás szabályainak top 10-es listájára. Vajon nem kellene-e, hogy a miénkre is felkerüljön? 

A Biblia így szól: „Van hat napod hogy végezd a munkád, de a hetedik napon pihenj meg, és szenteld azt nekem” (Mózes második könyve 20:9-10 GNT-fordítás). Eredeti nevén ez a Sabbath, amely egyszerűen csak „nyugalom napot” jelent. Te mivel töltöd a nyugalom napot? 

1. Pihentesd a szervezeted! Ha nem veszel ki szabadnapot, akkor majd a szervezeted fog rávenni erre. Megfájdul a hátad, a fejed. Elkapod az influenzát. Isten nem arra tervezte a testünket, hogy pihenés nélkül, szakadatlan járjon. Ezért is a legpihentetőbb alkalom a feltöltődésre néha egy jó kis vasárnapi szundikálás. 
2. Töltődj fel érzelmileg! Ez mindenkinél másképp működik. Van, aki töltődésképp nyugalomba vonul. Mások szórakozással kapcsolódnak ki. Megint mások rokoni, baráti látogatások révén tudnak megújulni. Fedezd fel, mi jelenti számodra az érzelmi feltöltődést, és iktasd azt be állandó jelleggel a pihenő napjaidba. 
3. Tedd újra középpontba a lelki életedet! Mindenképp iktasd be az imádatot a nyugalom napon. Szánj időt az Istennel való együttlétre ahelyett, hogy problémáid kötnék le gondolataid. A dicsőítés minden mást szélesebb távlatba helyez. Eltörpíti problémáidat. Emlékeztet rá, hogy Isten még mindig ott foglal helyet trónusán. Ő át fog segíteni, bármilyen nehézségekkel is küzdesz most. A probléma, melyen egész héten át emésztetted magad, az ő közelségében egyszerre csak már nem is lesz olyan hatalmas. 

Mindannyiunk életében szükség van nyugalom napra. Nem is kell, hogy pont vasárnap legyen. A hét bármely napja lehet, de kell hogy legyen egy munkamentes napod a héten, amikor megpihenhet a szervezeted, töltődni tudsz érzelmileg, és lelki életet élhetsz. 

Beszéljünk róla: 

• Milyen mentális, érzelmi, lelki és pszichikai jeleket észlelsz, ha nem pihensz eleget?
• Mi tűnik a te esetedben a legnagyobb akadálynak, ami miatt nem tudsz kivenni heti egy szabadnapot?
• Mi a bevált módszere nálad az érzelmi töltődésnek?

* (Daily Hope by Rick Warren 2015.12.02.)