Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Nyitott marokkal tartsd kezedben az áldásaidat

2017. augusztus 23. 03:00 - kennedymárti

„Nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel; hiszen semmit sem hoztunk ebbe a világba, így nem is vihetünk el semmit sem abból” (Timóteushoz írt levél 6:6-7 NRSV fordítás).

hand-1599898_1280.jpg

Isten sokkal inkább a jellemed formálásával foglalkozik, mintsem a kényelmeddel. Nem fog javakkal ellátni, amíg először meg nem tanultál elégedettnek lenni.

A megelégedés nem az ambíció hiánya vagy a célok hiánya. A megelégedés azt jelenti, hogy a boldogságod nem a körülményeid milyenségétől függ.

Hogyan némíthatod el az elégedetlenség kísértését? A kísértés okát, az összehasonlítást kell megszüntetned. Manapság mindent mindennel összehasonlítunk – a szomszéd füvét, autóját, férjét, feleségét, ruháit, gyermekeink iskolai tanulmányait (még „Az én gyerekem a hónap tanulója” matricát is felragasztjuk az autónk lökhárítójára).

Amikor elkezded magad valamihez képest szemlélni, az elégedetlenséget fog szülni. Meg kell tanulnod, hogyan vethetsz véget annak, hogy magad másokhoz hasonlítod.

Pál a Filippibeliek 4:12a-ban azt mondja, „Tudom, milyen nélkülözni és tudom, milyen bővölködni. Megtanultam elégedett lenni minden helyzetben” (NIV fordítás). A megelégedés nem természetesen fakad belülről; ez olyan dolog, amit meg kell tanulnunk. Ha ekképpen cselekszünk, Isten megígérte, hogy gondoskodni fog anyagi szükségleteinkről.

A Biblia azt mondja, Nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel; hiszen semmit sem hoztunk ebbe a világba, így nem is vihetünk el semmit sem abból” (Timóteushoz írt levél 6:6-7 NRSV fordítás).

A legnagyobb titkok egyike, megtanulni elégedettnek lenni és belátni, hogy valójában semmi sincs a tulajdonodban. Mindent kölcsönbe kapsz az itt töltött kb 80 évre! Semmit nem hoztál magaddal világrajöveteledkor és semmit sem fogsz magaddal vinni, amikor távozol. A javak csupán rendelkezésedre vannak bocsátva, amíg itt a földön élsz. A Biblia ezt sáfárkodásnak hívja. Te vagy a használója, sáfárja annak, amivel Isten megajándékoz, amíg itt élsz, de igazából nem a te tulajdonodban van. Amikor megérted, hogy te csak a sáfárja vagy az Istentől kapott áldásoknak és ezeket bizalommal a tenyeredben tartod, nem pedig marokra szorítva, nem fogsz körömszakadtáig kapaszkodni beléjük, amikor úgy tűnik, elveszítheted őket.

Tehát mi történik, ha mégis elveszítjük javainkat? Ahogyan Isten el tud zárni egy csapot, úgy könnyedén ki tud nyitni egy másikat. Tanulj meg elégedettnek lenni, mert a téged körülvevő dolgok nem tartanak sokáig. Isten sokkal inkább a jellemed formálásával foglalkozik, mintsem a kényelmeddel.

 * (Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.16.)

Szólj hozzá!

Jóval felelj a gonoszságra

2017. július 20. 03:00 - Benjoe70

Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért.” (Lk. 6:27b-28 SZIT)

maxresdefault_1.jpg

A Lukács 6:27-28-ban ezt olvashatjuk a Bibliában: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért.” Figyeljük meg a három igét: „tegyetek jót”, „mondjatok áldást” és „imádkozzatok”. A megbocsájtás legnagyobb részt arról szól, hogy jóval válaszoljunk a gonoszságra.

Honnan tudhatjuk, hogy őszintén megbocsátottunk valakinek? Imádkozhatsz Istenhez, és kérheted, hogy áldja meg azt a személyt. Elkezdheted látni annak az embernek a fájdalmait. Amikor valakit megbántanak, akkor azt elkezdi másokra kivetíteni. Megbántottak, hát bánts meg te is valakit. Amikor megtanulsz megbocsátani, nem csak a saját fájdalmadat látod, hanem a másik emberét is. Akkor elkezded megérteni, miért viselkedtek olyan gonoszul vagy önző módon, esetleg bántóan és zaklatóan. Imádkozhatsz értük és imádkozhatsz Istenhez is, hogy áldja meg őket.

Erre azt mondhatod: „De hát nem is tudod, hogyan bántottak meg engem.” Nem, nem tudom. És sajnálok minden bántást, amit el kellett szenvedned. De azt tudom, hogy sosem fogsz tudni túllépni ezeken és folytatni az életedet, hacsak nem megbocsátással és elengedéssel. Ez nem azt jelenti, hogy felejtened kell. Azt jelenti, hogy el kell engedned a bosszút és jóval kell felelned a gonoszságra.

Hogyan teheted ezt meg? Csak egyetlen lehetséges megoldás létezik. Fel kell töltődnöd Jézus Krisztus szeretetével.

Amikor mélyponton vagy akkor nem szeretsz eléggé. De ha elengeded és megáldod azokat, akik megbántottak, akkor engeded, hogy Isten szeretete munkálkodjon benned. Azt mondod, erre nem vagy képes? Igazad van! Éppen ezért van szükséged Jézus Krisztusra. Ezt csak az Ő segítségével tudod megtenni.

 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Milyen mintát mutat nekünk Jézus a Lukács 6:27-28-ban?
  • Meg tudsz nevezni valakit, akinek meg kell bocsátanod és Isten áldását kérned rá?
  • Hogyan segíthet mások megáldása abban, hogy tisztábban lásd a másik fájdalmát?

 

* (Daily Hope by Rick Warren 2017.07.13.)

Szólj hozzá!

Légy elnéző másokkal

2017. május 01. 03:00 - kennedymárti

„Legyetek egymással türelmesek, nézzétek el egymás tévedéseit szeretettel” (Efézusiakhoz írt levél 4:2b TLB fordítás).

Mindenkinek vannak rossz napjai. Kay tudja, hogy én hetente kétszer érzek így. Ingerlékeny vagyok szombat délután, mert már a másnapi prédikációmra koncentrálok. A másik kritikus pont pedig a hétfő reggel, amikorra teljesen kimerülök a hétvégi igehirdetések és az istentiszteletek közötti beszélgetésekben. Tehát Kay ilyenkor különösen nagylelkű és elnéző velem.

Kulcsfontosságú, hogyan bánsz az Extra Kegyelemre Szorulókkal (EKSZ). Az utóbbi néhány áhítatban említést tettem arról, hogyan bánjunk az EKSZ-ekkel: a viselkedésük mögé kell nézni és megállj parancsolni a sértődésnek. Ugyanakkor úgy kell hozzájuk viszonyulni, mint ahogyan Kay hozzám, amikor fáradt vagyok: elnézően.

A Biblia azt mondja, „Legyetek egymással türelmesek, nézzétek el egymás tévedéseit szeretettel” (Efézusiakhoz írt levél 4:2b TLB fordítás).

Nem mindenki, aki bosszant vagy megbánt téged érzékeli azt, hogy valójában mit csinál éppen. Gyakran ez a viselkedés egyfajta válasz a saját elpalástolt fájdalmukra és nem érzékelik, hogy ezzel másokat bántanak meg a környezetükben.

Mit lehet hát tenni? Amikor nehezemre esik felülkerekedni a sértődöttségemen, eszembe jut Isten hatalmas ajándéka, az Ő bocsánata. Ekkor emlékezek a Kolossébeliekhez írt levél 3:13-ra: „Nézzétek el egymás hibáit és bocsássatok meg azoknak, akik megbántanak titeket. Emlékezz, ahogyan az Úr megbocsátott neked, úgy neked is meg kell bocsátanod embertársaidnak” (NLT fordítás, második kiadás).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Eszedbe jut olyan helyzet, amikor idegesítettél vagy frusztráltál embereket magad körül, de nem tudatosult benned az adott pillanatban? Mire tanított ez téged?
  • Miért olyan nehéz elnézni a másik ember irritáló dolgait?
  • Ezen a héten a környezetedben kinek lesz szüksége arra, hogy megértően közelíts hozzá?

 

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.24.)

Szólj hozzá!

Engedd el, és tudd, hogy Isten irányít!

2016. december 20. 03:00 - Anika Enikő

Engedjétek el az aggodalmatokat, és akkor  megtudjátok, hogy én vagyok az igaz Isten! A kezemben tartom a Földet, és a kezemben vannak a nemzetek. (Zsolt 46:11, GNT-fordítás)

Minden napon el kell döntened, hogy ki irányítja az életedet! Te, vagy Isten?

Ez a döntés harc. Vannak dolgok az életedben, amiket te magad akarsz irányítani, és saját szabályt felállítani. De a stressz kiengedése mindig azzal kezdődik, hogy hagyod, miszerint Isten Isten legyen. Mindig azzal kezdődik, hogy azt mondod, „Istenem, feladom az irányítást, mert te  irányítani tudod azokat a dolgokat is az életemben, amik nincsenek az én kezemben.”

A 46. zsoltár 11. verse ezt mondja. „Engedjétek el az aggodalmatokat, és akkor  megtudjátok, hogy én vagyok az igaz Isten! A kezemben tartom a Földet, és a kezemben vannak a nemzetek. (GNT-fordítás)

Én nem tudom, mivel kell szembenézned ezen a héten, és te sem tudod; ám meg tudom mondani neked, mit szeretne Isten, hogy tegyél. Engedd át az irányítást, és csak hidd, és tudd, hogy Isten uralkodik. Engedd el, és bízz! Ez a higgadtság és a nyugalom első lépése az életedben.

Amikor olyan helyzettel kell szembenéznünk, ami kiesik az irányításunk alól, hajlamosak vagyunk kétféle szélsőségre. Néhányan úgy tesznek, hogy amikor ilyen van, még inkább próbálják az irányításuk alá vonni a helyzetet, míg mások feladják az egészet, és saját maguk sajnálkozásába burkolózva, temetik magukat.

Mindkét dolog, illetve reakció bolondság;  és egyáltalán nem működik. Ahelyett, hogy akár áldozatként tekintenénk magunkra, akár maximálisan az irányításunk alá vennénk a dolgot, a megoldás az imádkozás; imádkozni azért, hogy ezt abba tudjuk hagyni, le tudjunk mondani erről, és legfőképpen át tudjuk adni Istennek. Adjuk oda neki.

Számos esetben azért aggódsz, mert nem vagy egyetértésben Istennel. Olyan dolgokat próbálsz irányítani, amiket csak Isten képes. Nem irányíthatod a férjedet, a gyerekeidet, a feleségedet, a munkádat, a jövődet, a múltadat, vagy ehhez hasonló semmilyen ilyesfajta dolgot; hiszen minél inkább ezt teszed, vagy próbálod irányítani ezek bármelyikét, tulajdonképpen Istent játszol, és ezzel olyan helyzetbe hozod magadat, amikor is szembe kerülsz Istennel. Nemcsak elveszíted ezt a csatát ilyenkor, hanem bele is fáradsz.

Milliónyi  ember elmondja a nyugalom imáját, aminek az alapja a mintaima (Máté 6:9-13), de a legtöbben nem olvassák ahhoz a nyugalom imájának utolsó nyolc sorát. „Elég minden napnak a maga baja; élvezni a jelent, elfogadni a  nehézséget, mint ösvényt a békesség felé, úgy állni ehhez a bűnös világhoz, ahogy Jézus is; nem mintha mindent tudnék, hanem bízva abban, hogy minden rendben lesz, ha alárendelem magamat Isten akaratának, és viszonylagosan boldog leszek az életben, ám legfőképpen boldog veled, örökké. Ámen.”

Ebben van az erő! Erő van abban, amikor alárendeled, megadod magadat és azokat a dolgokat Istennek, amiket kivettél a kezéből és az Ő irányítása alól.

Segítő kérdések az elmélkedéshez, beszélgetéshez

  • Mit jelent az a gyakorlatban, hogy elég minden napnak a maga baja?
  • Gondolj olyan dolgokra az életedből, amiket az irányításod alatt tartottál. Milyen hatással voltak ezek rád?
  • Milyen fizikai, lelki, illetve érzelmi eredménye van annak, amikor megadod magadat, és alárendeled azokat a dolgaidat Istennek, amiket te magad akarsz a kezedben tartani?

 

*(Daily Hope by Nick Warren, 2016.12.13)

Szólj hozzá!

Szelektív memória - csak a jóra emlékezz!

2016. június 04. 03:00 - Bolbásné Viola

"Hálát adok Istennek azért a segítségért, amit adtatok nekem" (Filippi 1:5, NCV fordítás)

Photo, Lens, Lenses, Photographer, Old, Photos, Memory

Az, hogy másokért hálásak legyünk, nem jön magától. Természetünkből adódóan mi, emberek nem vagyunk hálásak. A természetünkből az fakad, hogy elégedetlenek vagyunk, és hogy mindig többet vagy valami mást akarunk.

A Filippi levélben Pál annak a gyülekezetnek írt, amelyet ő plántált. Filippiben egy Lídia nevezetű asszony megnyitotta otthonát és másokkal együtt szívesen fogadta Pált a városban. A filippii gyülekezet még anyagilag is támogatta Pál missziós útjait. A Filippi 1:5-ben Pál ezt mondja: "Hálát adok Istennek azért a segítségért, amit adtatok nekem" (NCV fordítás).

Pedig az igazság az, hogy Pál nem érezte jól magát Filippiben. Sőt, ennek a gyülekezetnek az elindítása volt az egyik legnehezebb feladat számára. Amikor megérkezett a városba, hogy elindítsa a gyülekezetet, megverték, megostorozták, megalázták, alaptalanul letartóztatták, börtönbe zárták, és még egy földrengést is át kellett élnie. Ezek után a város vezetősége illedelmesen megkérte, hogy távozzon.

Mégis, Pál azt mondta a hívőknek, "Mindenkor, amikor rátok gondolok, hálát adok az én Istenemnek" (Filippi 1:3, NLT fordítás).

Mit tesz itt Pál? A szelektív memóriát választja. Pál számára Filippi nem volt egy örömteli hely, mert sok szenvedést és üldöztetés kellett elviselnie ott. Ő mégis úgy döntött, hogy nem ezeken a fájdalmas emlékeken fog gondolkodni, hanem helyette kifejezte háláját azokért a jó dolgokért, amit Isten tett.

Minél régebb óta ismersz valakit, annál valószínűbb, hogy természetesnek veszed őt, a hibáit keresed, és a rossz dolgokra emlékszel a jó dolgok helyett.

Vannak olyan emberek az életedben, akikkel kapcsolatban még mindig feljönnek benned fájdalmas emlékek? Soha nem engeded el ezeket és ezért nem tudod élvezni a kapcsolatot velük, mert még mindig a múlthoz ragaszkodsz.

Meg kell értened, hogy a te döntéseden múlik, hogy mire emlékszel.  Hallottam egyszer egy történetet két barátról. Egyikük megkérdezte a másikat, "Hát nem emlékszel arra, amikor a férjed azt tette?" A barátja erre így felelt: "Határozottan emlékszem rá, hogy elfelejtettem."

Azt, hogy mire emlékszel, te döntöd el. Ha ragaszkodni akarsz a fájdalmas emlékekhez, akkor csak rajta, tedd azt, de ettől nem leszel boldogabb! Pálnak rengeteg oka lett volna, hogy fájdalmas emlékei legyenek Filippivel kapcsolatban. Ehelyett viszont ő úgy döntött, hogy hálás lesz az életében lévő emberekért és azért a munkáért, amit Isten bennük és rajtuk keresztül végzett. Amikor te is ezt teszed, Isten - minden várakozásodat felülmúlva - meg fogja áldani a kapcsolataidat.

Beszéljetek róla:

  • Miért könnyebb néha a fájdalmas emlékekhez ragaszkodni ahelyett, hogy jó emlékekre cserélnénk őket?
  • Hogyan változtatja meg a jövővel kapcsolatos várakozásaidat, ha igyekszel csak a jó dolgokra emlékezni?
  • Mit kell tenned, amikor egy fájdalmas emlék elkezd újra feljönni benned?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.05.28.)

 

Szólj hozzá!