Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Ne engedd, hogy a siker tönkretegyen!

2017. október 29. 03:00 - Szíj Melinda

„Tűzpróbában méretik meg az ezüst és arany tisztasága, ám az embert a dicsérő szó teszi próbára” (Példabeszédek 27:21, NLT fordítás).

burnt_rock_star.jpg

Isten a sikerrel tesz minket próbára.

Furcsán hangzik? Talán könnyebben hihető, hogy Isten megpróbáltatással illetve szenvedéssel mér meg.

De gondolkozzunk csak el rajta!

Láthattad már, hogy a siker hogyan tesz tönkre embereket. Az ifjú rock sztár elér mindent, amit csak akart, aztán összeroppan és kiég. Az atléta aláír egy ígéretes szerződést, majd elpuskázza a jövőjét. Egy üzlet minden várakozást felülmúlva bejön, aztán a tulajdonost meggondolatlan bővítési tervekbe hajszolja.

Olvastuk ezeket a történeteket.

Több mint 40 évnyi lelkipásztori ténykedésem alapján kijelenthetem, hogy több embert tett tönkre a siker, mint a szenvedés. A szenvedés hajlamos az embereket Isten felé terelni. Ám amikor az emberek sikeresek, akkor gyakran megfeledkeznek Istenről.

Minden, fájdalmát kezelni képes emberre csak elenyészően kevés olyan jut, aki képes a hírnevet kezelni. Fejükbe száll a dicsőség, és szétrombolja őket.

A Biblia így emlékeztet minket a Példabeszédek 27:21-es igeversében: „Tűzpróbában méretik meg az ezüst és arany tisztasága, ám az embert a dicsérő szó teszi próbára” (NLT fordítás).

Valójában minden bók egy próbatétel. Az elismerések és kritikák kicsit olyanok, mint a rágógumi. Rágódhatsz rajtuk egy darabig, de nem nyeled le őket. Így csakugyan mindkettő összezavarhat.

Oly könnyű megfeledkezned Istenről, ha siker övezi az utad. Ám ha szem előtt tartod, hogy a sikered Istentől fakad, akkor minden alkalommal ki fogod állni a siker próbáját.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Hogyan tapasztaltad meg más embereknél a siker próbatételét?
  • A te személyes esetedben hogyan ment végbe a siker próbája?
  • Mennyiben tér el hozzáállásod a kritikához, mint az elismeréshez?

*Daily Hope by Rick Warren (2017.10.22)

 

Szólj hozzá!

A veszteség időszakában engedd el a fájdalmad

2017. augusztus 14. 03:00 - FodorImi

„Öntsétek ki a szíveteket neki, mert Isten a mi menedékünk.” (Zsoltárok 62:8b, NLT fordítás)

A Biblia azt mondja, hogy mikor a veszteség időszakán mégy át, az első dolog, amit meg kell tenned, hogy elengedd a fájdalmad.

A tragédiák mindig erős érzelmeket váltanak ki – haragot, félelmet, depressziót, aggódást, néha bűntudatot. Ezek az érzések megrémisztenek bennünket, és nem tudjuk, mit kezdjünk velük. Mikor egy jelentős veszteséget élünk át, ezek a roppant érzések előtörnek belőlünk. Ha mindjárt nem kezeljük ezeket, az nagyon hosszasan hátráltatni fogja a helyreállást.

Némelyek sosem foglalkoznak nyíltan az életükben levő fájdalommal. Mellébeszélnek. Elfojtják. Tettetik, hogy nincs. Úgy viselkednek, mintha nem létezne. És ez az, amiért még mindig küzdenek 20 vagy 30 évvel korábban történt veszteségekből fakadó érzelmi nyomással.

Létezik egy mítosz, amely szerint Isten azt akarja, hogy mindig mosolygó arccal járjunk-keljünk, azt mondogatva, hogy „Dicsőség az Úrnak!” A Biblia sehol nem mond ilyet.

Tulajonképpen, Jézus éppen az ellenkezőjét tanította. A Máté 5:4-ben azt mondja: „Isten megáldja azokat, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.” (NLT fordítás). Rendben van a fájdalom. Tudjuk, hogy a keresztények a mennybe mennek, ezért nem kell szomorkodnunk, mint a világ teszi. A mi fájdalmunk más. Azért vagyunk szomorúak, mert hiányozni fognak, de békességünk lehet, mert tudjuk, hogy Istennel vannak.

Mit tegyél az érzéseiddel? Ne nyomd el, ne tagadd le azt, ami mélyen benned van. Engedd el, add Istennek ezeket. Kiálts Istenhez: „Istenem, meg vagyok sebezve, fájdalmam van, nagyon nehéz nekem!” Ha jó példát akarsz erre, olvasd végig a Zsoltárok könyvét, ahol Dávid sokszor félreteszi büszkeségét, kimondja, ami legbelül benne van, és ezt mondja: „Istenem, most egy nagyon nehéz időszakban vagyok. Nagyon-nagyon meg vagyok sebezve.” Kiálts Istenhez, mint Dávid tette.

A Zsoltárok 62:9b ezt mondja: „Öntsétek ki a szíveteket neki, mert Isten a mi menedékünk.” Ha éppen most veszteség ért, értsd meg, kérlek, ha nem engeded el a fájdalmadat, az végül utat tör magának, kiömlik. Az érzelmek, melyeket elfojtanak, gyűlnek, és végül egy sokkal rosszabb helyzetben kirobbannak.

Először engedd el a fájdalmad, így Isten elkezdheti gyógyítani a szíved!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Milyen téves elképzelések élnek a társadalmunkban, melyek meggátolnak abban, hogy elengedjük a fájdalmainkat?
  • Milyen fájdalmakkal vagy veszteségekkel küzdesz az életedben? Milyen hatással van ez rád?
  • Hogyan bánthat vagy segíthet valakit a gyülekezet, aki fájdalmat hordoz? Hogyan segítheted, bátoríthatod az őszinteséget a kiscsoportodban vagy a gyülekezetedben?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.07.)

Szólj hozzá!

Jóval felelj a gonoszságra

2017. július 20. 03:00 - Benjoe70

Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért.” (Lk. 6:27b-28 SZIT)

maxresdefault_1.jpg

A Lukács 6:27-28-ban ezt olvashatjuk a Bibliában: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért.” Figyeljük meg a három igét: „tegyetek jót”, „mondjatok áldást” és „imádkozzatok”. A megbocsájtás legnagyobb részt arról szól, hogy jóval válaszoljunk a gonoszságra.

Honnan tudhatjuk, hogy őszintén megbocsátottunk valakinek? Imádkozhatsz Istenhez, és kérheted, hogy áldja meg azt a személyt. Elkezdheted látni annak az embernek a fájdalmait. Amikor valakit megbántanak, akkor azt elkezdi másokra kivetíteni. Megbántottak, hát bánts meg te is valakit. Amikor megtanulsz megbocsátani, nem csak a saját fájdalmadat látod, hanem a másik emberét is. Akkor elkezded megérteni, miért viselkedtek olyan gonoszul vagy önző módon, esetleg bántóan és zaklatóan. Imádkozhatsz értük és imádkozhatsz Istenhez is, hogy áldja meg őket.

Erre azt mondhatod: „De hát nem is tudod, hogyan bántottak meg engem.” Nem, nem tudom. És sajnálok minden bántást, amit el kellett szenvedned. De azt tudom, hogy sosem fogsz tudni túllépni ezeken és folytatni az életedet, hacsak nem megbocsátással és elengedéssel. Ez nem azt jelenti, hogy felejtened kell. Azt jelenti, hogy el kell engedned a bosszút és jóval kell felelned a gonoszságra.

Hogyan teheted ezt meg? Csak egyetlen lehetséges megoldás létezik. Fel kell töltődnöd Jézus Krisztus szeretetével.

Amikor mélyponton vagy akkor nem szeretsz eléggé. De ha elengeded és megáldod azokat, akik megbántottak, akkor engeded, hogy Isten szeretete munkálkodjon benned. Azt mondod, erre nem vagy képes? Igazad van! Éppen ezért van szükséged Jézus Krisztusra. Ezt csak az Ő segítségével tudod megtenni.

 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Milyen mintát mutat nekünk Jézus a Lukács 6:27-28-ban?
  • Meg tudsz nevezni valakit, akinek meg kell bocsátanod és Isten áldását kérned rá?
  • Hogyan segíthet mások megáldása abban, hogy tisztábban lásd a másik fájdalmát?

 

* (Daily Hope by Rick Warren 2017.07.13.)

Szólj hozzá!

Életedet a gondolataid alakítják

2017. május 13. 03:00 - Szíj Melinda

„Engedjétek, hogy Isten új emberré formáljon benneteket a gondolkodásmódotok megváltoztatásával” (Róma 12:2b, NLT-fordítás).

gondolatok_megujitasa.jpg

Nem válhatsz mindazzá, amire Isten megteremtett, míg tisztában nem vagy azzal az öt tényezővel, amelyek befolyásolják személyiséged. Az első kettő a genetika (ahogy „össze vagy szerkesztve”) és az emberi kapcsolataid. Tehát annak a produktuma vagy, ahogy és amilyennek Isten megalkotott, valamint a kapcsolataidnak. 

Azt, hogy ki is vagy valójában, két további tényező is meghatározza, amelyeket ma fogunk körbejárni: a körülményeid és a tudatod. 

A körülmények azok a dolgok, amelyek veled és körülötted történnek – és ezek egyikét sem tudod az irányításod alá vonni. Az életedben téged ért traumák, bajok, szenvedések, szégyen, sokkhatások, szorongás és fájdalom mind alakítottak téged. Talán még bántalmazás is ért, ami rányomta bélyegét arra, aki ma vagy. Ha valaha is átmentél bukások, sikertelenségek vagy katasztrófák során, az mind kitörölhetetlen nyomot hagyott a személyiségeden.

A tudatod az, ahogyan önmagaddal beszélsz. Szerintem ha úgy beszélnél a barátaiddal, ahogy önmagaddal, akkor valószínűleg többé már nem lennétek barátok. A gondolataink ugyanis teli vannak más emberektől hallott hazugságokkal, amelyek ott vannak elfojtva és beépülve a tudatunkba, és csak mérgeznek minket.  Amikor más emberek gondolatait ismételgetjük a fejünkben, azok egyre mélyebben beépülnek a tudatunkba, és elkezdik formálni személyiségünket. 

A Példabeszédek 4:23-ban a Biblia így fogalmaz: „Vigyázz, hogyan gondolkozol; az életedet a gondolataid alakítják” (GNT-fordítás). Nem kell, hogy igazak legyenek a gondolataid ahhoz, hogy ártsanak neked – csak el kell hinned azokat. Ha azt mondogatod magadnak, hogy a házasságod nem fog sokáig tartani, akkor nem is fog. Ha attól tartasz, hogy valamit nem tudsz megcsinálni, akkor az úgy is lesz. A gondolataid irányítják az életed! 

A körülményeidet talán nem vagy képes az irányításod alatt tartani, Isten azonban mindent az irányítása alatt tart. A gondolataid formálják a személyiséged, viszont változtathatsz azon, ahogy gondolkozol. A körülményeid és a tudatod formáltak azzá, aki jelenleg vagy, ám a hátralévő életedet az fogja alakítani, hogy te hogyan reagálsz majd a körülményeidre és milyen gondolatokkal kapcsolatban fogsz úgy dönteni, hogy elhiszed azokat. 

Holnap a személyiségünket befolyásoló ötödik tényezőt fogjuk áttekinteni: a döntéseinket. 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez: 

  • Hogyan reagálsz egy nehéz helyzetre vagy körülményre?
  • Hogyan kellene megváltoztatnod a gondolkodásmódodat? Milyen emberek illetve élethelyzetek terelhetik a gondolataidat negatív irányba?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.05.06.) 

Szólj hozzá!

Istenem, miért történik ez velem?

2017. április 17. 03:00 - nagynikoletta

„Nem teljes az ismeretünk és a prófétálásunk sem…Most csak úgy látjuk Istent, mintha egy homályos tükörben szemlélnénk. Később pedig szemtől szemben és világosan fogjuk látni. Nem teljes az ismeretünk, de akkor majd meg fogunk érteni mindent, ahogyan maga Isten teljesen megért minket.” (1Kor 13:9, 12, CEV fordítás)

Fájdalmában és kétségbeesésében Jób sok jogos kérdést tett fel: Miért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szívűeknek? (Jób 3:20, GNT fordítás).

Ez a „miért” az emberi természetünk velejárója, mindannyian felvetjük ezt a kérdést. Van az a tévhitünk miszerint, ha megértjük a fájdalmunk okát, akkor az majd könnyebbé teszi elviselni a gyötrelmeket.

Nem magyarázatra van szükséged, hanem erőre. Nem magyarázatra van szükséged, hanem Megváltóra. Nem magyarázta van szükséged, hanem vigasztalásra és támogatásra.

Azonban, mi mindig magyarázatot keresünk! Kérdéseket teszünk fel mint, hogy „Miért sétált ki az életemből? Miért tett nekem olyan ígéretet, amit később megszegett? Miért bántott engem? Miért veszítettem el az állásomat? Miért halt meg? Miért lettem beteg?”.

Barátaim, évek óta tanulmányozom a „miért” kérdést, és megadom nektek a legjobb tudásom szerinti válaszom: nem tudom. Soha nem is fogom tudni, mivel nem vagyok Isten. És te sem vagy az. Van néhány dolog, amit egyszerűen nem fogunk megérteni, amíg nem jutunk át a halál utáni másik oldalra. Akkor majd minden nagyon, nagyon világossá válik. Egyedül Isten tudja. Ha nem kapod meg a válaszát azonnal, talán felhagyhatnál a „Miért?” kérdésekkel, mivel így csak a fájdalmat hosszabbítod meg.

A Példabeszédek könyve 25:2a-ban, ezt olvashatjuk: „Isten kiváltsága az, hogy a dolgokat elrejti” (TLB fordítás). Isten a kijelentés Istene. Kijelenti magát a természeten, a körülményeken és a Szentíráson keresztül. Az egyetlen ok, amiért bármit tudhatsz Istenről az, hogy Ő kijelentette önmagát.

A Biblia azonban nem csak azt mondja, hogy Isten kijelent, hanem azt is, hogy elrejt. És olykor Isten szándékosan rejti el arcát előlünk. Miért? Azért, hogy megtanuljunk bízni benne, és hogy hitben éljünk ahelyett, hogy az érzéseink irányítanának.

Isten semmiért sem tartozik neked magyarázattal. Istennek nem kell egyeztetni veled, mielőtt megtenne valamit. Istennek nem kell engedélyt kérnie tőled, mielőtt lehetővé tenné, hogy dolgok megtörténjenek az életben. Isten az Isten, és mi nem mindig fogjuk megérteni, hogy bizonyos dolgok miért történnek.

A Biblia azt mondja: „Nem teljes az ismeretünk és a prófétálásunk sem…Most csak úgy látjuk Istent, mintha egy homályos tükörben szemlélnénk. Később pedig szemtől szemben és világosan fogjuk látni. Nem teljes az ismeretünk, de akkor majd meg fogunk érteni mindent, ahogyan maga Isten teljesen megért minket.” (1Kor 13:9, 12, CEV fordítás).

Egyszer minden világossá fog válik. Minden értelmet fog nyerni. Azt fogod mondani: „Szóval, Isten ezért engedte ezt az életembe!”. Addig pedig, Isten azt szeretné, hogy bízz benne.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mely kérdéseket kellene betenned a „Megkérdezni Istentől, amikor a Mennybe jutok” elnevezésű mappába?
  • Hogyan növeli a hitedet a „miért” kérdéseid elengedése?
  • Hogyan bátoríthatnál ma valakit, aki megkérdőjelezte Istent és azon tűnődik, hogy Isten miért engedte bizonyos dolgok bekövetkeztét az életébe?
  • Beszélgess erről az állításról: Nem kell mindent megértenem ahhoz, hogy Isten utasításai szerint cselekedjem.

 

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.10.)

Szólj hozzá!