„Közülünk mindenki számot fog adni magáról Istennek. [...] Próbálj úgy élni, hogy testvéredet soha ne botránkoztasd meg azzal, hogy azt látja, te olyan dolgot teszel, amit ő rossznak tart” (Róm 14,12–13 TLB fordítás).
Minden, amit csinálsz, hatással van valakire. Vannak döntéseid, amik számodra is jók, és mások számára is. De néha megkísérthet az, hogy olyan döntést hozz, amely ugyan számodra kedvező lenne, de ártana a körülötted élő embereknek.
Ezért amikor döntened kell, nagy segítség, ha felteszed magadnak azt a kérdést: „Árthat ez más embereknek?”
Ez a kérdés persze ellentétes azzal, amit a mai kultúránk diktál, vagyis azzal, hogy csak magadra gondolj: arra, hogy mire van neked szükséged, és mi az, amit te akarsz.
De Isten azt akarja, hogy gondolj a körülötted élő emberekre is.
Pál levele a rómaiakhoz 14. fejezetének 12. és 13. verse ezt mondja: „Közülünk mindenki számot fog adni magáról Istennek. [...] Próbálj úgy élni, hogy testvéredet soha ne botránkoztasd meg azzal, hogy azt látja, te olyan dolgot teszel, amit ő rossznak tart” (Róm 14,12–13 TLB fordítás).
Akár tetszik, akár nem, mások figyelnek téged. Mindannyian együtt vagyunk ebben az emberiségnek nevezett hajóban. Ha úgy döntök, hogy lyukat fúrok a hajó aljába, az mindenkit érinteni fog.
A Biblia azt mondja, hogy egy napon aszerint ítélnek majd felőlünk, hogy döntéseink milyen hatással voltak más emberekre. Isten ezt komolyan veszi.
Erre jó példa a gyereknevelés. Amikor egy gyermeket nevelünk, közvetlen hatással vagyunk a következő generációra, ugyanis a gyermekeid figyelik a döntéseidet. Látják, hogy tisztelettel bánsz-e egy durva emberrel, vagy te is viszonzod a durvaságát. Tudják, ha azt hazudod a főnöködnek, hogy beteg vagy, amikor egy szabadnapot szeretnél. Megtanulják, hogy mi a helyes azáltal, hogy látják, milyen tévéműsort nézel, illetve mit engedsz nekik megnézni.
Lehet, hogy valaki nem nevel gyermeket, de szomszédja szinte mindenkinek van. Kérdezd meg magadtól: „Jó szomszédja vagyok azoknak, akik mellettem laknak?”
Azok az emberek is figyelnek, akikkel csak néha kerülsz kapcsolatba. Például az új pénztáros a boltban vagy a pincér, akinek nehéz napja van, és rajtad áll bosszút.
Keresztényként nem szabad úgy reagálnod ezekre a dolgokra, ahogy te akarsz. Ha mégis ezt teszed, akkor a körülötted levő nem keresztények, amikor látják, ezt mondhatják: „Ha ilyen egy keresztény, akkor felejtsd el!”
Amennyire csak lehet, igyekszem úgy élni az életem, hogy csak olyan dolgokkal tudjanak vádolni az emberek, amiket kitalálnak velem kapcsolatban. Nekem ez a célom, és remélem, a tiéd is ez.
Pál levele a rómaiakhoz 15. fejezetének 1. és 2. verse ezt írja: „Még ha úgy is gondoljuk, hogy az Úrnak nem számít, hogy megtesszük-e ezeket a dolgokat, akkor sem tehetjük meg azokat úgy, ahogy nekünk tetszik, mert viselnünk kell azt a »terhet«, hogy figyelembe vesszük mások kétségeit és félelmeit" (TBL fordítás).
Az érett emberek mások érdekei miatt korlátozzák saját szabadságukat. Fontolóra veszik, hogy döntéseik milyen hatással vannak a körülöttük élőkre. Szeretetből korlátozzák saját szabadságukat. Felteszik maguknak a kérdést: „Milyen hatással lesz ez a másikra?”
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Miért kell egy kereszténynek más embereket figyelembe vennie, amikor döntést hoz?
- Mikor hoztál olyan döntést, ami rossz hatással volt egy körülötted élő személyre? Mikor volt egy döntés jó neked is, és másoknak is?
- Készíts egy listát azokról az emberekről a környezetedben, akikre kihatnak a döntéseid. A következő néhány napban gondold át, milyen hatással vannak rájuk a döntéseid.
*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.05.01.)