"...Vessétek le a „régi embert”. Ez ugyanis teljesen megromlott a saját vágyai miatt, amelyek rossz irányba vezették. Megtanítottak benneteket arra is, hogy gondolkodásotokat teljesen meg kell újítanotok, és hogy fel kell öltözzétek az „új embert”, akit Isten úgy teremtett, hogy hozzá hasonlítson, igazságosságban és szentségben éljen."
(Efezus 4:22-24)

Sok vallás és New Age-es tan terjeszti azt az ősrégi hazugságot, hogy nagyszerűek, „isteniek” vagyunk, és istenekké válhatunk. Hadd tisztázzak valamit: Sosem leszel Isten, sőt, még csak isten sem.

Ez a büszkeségre építő hazugság a Sátán legrégebbi kísértő eszköze. Megígérte Ádámnak és Évának, hogy az ő tanácsát követve „olyanok lesznek mint az Isten” (1Móz 3:5)

A vágy, hogy istenné legyünk, megmutatkozik minden egyes alkalommal, amikor megpróbáljuk mi irányítani a körülményeinket, a jövőnket, vagy a körülöttünk élő embereket. De mint teremtmények, sosem válhatunk a Teremtővé. Isten nem akar istenné tenni, Ő azt akarja, hogy ”istenes” (Isten szerinti) légy, hogy átvedd az Ő értékrendjét, viselkedésmódját és jellemét. Az a célja tehát, „hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint, és felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben. (Efezus 4:22-24)

Isten legfőbb terve a földi életeddel nem a kényelmed biztosítása, hanem a jellemfejlődésed. Ő azt akarja, hogy növekedj szellemiekben, és hogy Krisztushoz hasonlóvá légy. A Krisztushoz való hasonulás pedig nem egyenlő a személyiséged elvesztésével, sem azzal, hogy egy önálló gondolkodásra képtelen klónná válj.

Isten teremtett egyedi személyiséggé, így hát biztosan nem akar megfosztani ettől. A Krisztushoz való hasonulás így hát a jellemedet, nem pedig a személyiségedet érinti.

Isten azt akarja, hogy olyan jellemet fejlessz, alakíts ki amely Jézus „boldog-mondásain” alapulva megtermi a Lélek gyümölcseit, és valóra váltja Péter listáját azokról a jellemvonásokról, amelyek egy hatékony és gyümölcsöző élethez szükségesek. (Máté 5:1-12, Galata 5:22-23, 2 Péter 1:5-8)

Minden egyes alkalommal, mikor megfeledkezel arról, hogy a jellemformálás Isten terve az életedben, előbb-utóbb a körülményeid áldozata leszel. Azon fogsz csodálkozni, hogy „Miért is történik ez velem? Miért jönnek ezek a nehézségek?” Egy lehetséges válasz az, hogy az élet már csak ilyen bonyolult! Ez az, ami elősegíti a fejlődésünket, növekedésünket. Emlékezz csak, ez a föld, nem a mennyország!

Sok keresztény félreértelmezi Jézus ígéretét a „bővölködő életről” (János 10:10), mintegy az egészség, a kényelmes életstílus, az álmok tökéletes valóra válása és a problémáktól való azonnali szabadulás ígéretét látják benne, a hit és az ima által.

Egyszóval, a keresztény életet egyszerűnek képzelik. Mennyországot kívánnak a földre.

Ez az én-központú látásmód úgy tekint Istenre, mint egy jóságos dzsinnre, aki pusztán azért létezik, hogy a mi személyes céljaink beteljesülését segítse elő. De Isten nem egy szolga, és ha abba az illúzióba ringatod magad, hogy az életnek márpedig egyszerűnek kell lennie, akkor vagy mélyen kiábrándulsz belőle, vagy a valóságot tagadva fogsz élni.

Sose feledd, hogy az élet nem rólad szól! Te Isten terve miatt létezel, és nem fordítva! Miért készítene Isten mennyet a földre, ha azt „az igazit” örökkévalóságra tervezte el neked? Isten megadja az időt számunkra a földön, hogy felépítsük és megerősítsük a jellemünket, felkészítve magunkat az örökkévalóságra.
 

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. június 15.)