Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)

Adományozásod miként tükrözi Isten kegyelmét?

2018. október 19. 03:00 - Anika Enikő

“Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti az Isten". Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt, mindenkor, minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre.” (2 Korintus 9: 7-8)

 

 Képtalálat a következőre: „joyfull giver”

 

Ha mérni akarod, hogy mennyire érted és éled a kegyelmet, akkor nézd meg, hogy alakul az adakozásod.

A Biblia azt mondja: "Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti az Isten". Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt, mindenkor, minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre." (2 Korintus 9: 7-8)

Tanulmányozzuk csak mit mond az Írás erről a “mindenütt”, “mindenkor” és "minden szükséggel" kifejezésekről. Ezek ígéretek mindazok számára, akik Krisztushoz hasonlóvá válnak. Ki hasonló Krisztushoz? Aki adakozó. Isten annyira szerette a világot, hogy adott. Amíg nem tanulsz meg nagylelkűen bánni az időddel, pénzeddel, az erőforrásaiddal és a lehetőségekkel, addig nem leszel Krisztushoz hasonló. A legnagyobb bizonyíték arra, hogy megértetted a kegyelem lényegét az, ha irgalmas és nagylelkű vagy az emberekhez és Istenhez.

Ha feszültté és védekezővé válsz, amikor a lelkész az adakozásról kezd el beszélni, akkor az azt jelenti, hogy nem érted a kegyelmet. Nézd meg újra az Írást. Azt mondja, ha jókedvűen adakozol, akkor Isten gondot visel minden szükségedről - minden időben, minden vonatkozásban, a szükségleteidnek megfelelően.

Íme a kérdés: Bízol abban az Istenben, aki az életét adta érted? Ha az üdvösséged tekintetében tudsz bízni benne, akkor miért nem bízol benne az anyagiak terén?

Az igazság az, hogy voltaképpen semmit nem birtokolsz: Isten csupán kölcsönadta neked 70 vagy 80 évre. Valójában minden az övé. Ha a lányom kisgyerekként odajön hozzám és adok neki ötszáz forintot, hogy ajándékot vegyen nekem, akkor számít azt, hogy kinek a pénzéből vette az ajándékot?

Isten is ezt teszi velünk. Ő nagylelkű hozzánk. Aztán ezt mondja: “ Élj hálával telt szívvel; adakozz nagylelkűen, beleértve a tizedet is.” Istennek szüksége van pénzre? Nincs. Ő azt akarja, hogy olyan legyél, mint ő. Azt szeretné, hogy olyan szíved legyen, mely azt mondja: “Alig várom, hogy mindenhova adakozhassak.”

Róma 8:32 ezt mondja: "Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem odaadta mindnyájunkért, hogyne ajándékozna nekünk minden egyebet?"

Mondhatod, hogy szereted Istent és, hogy az első helyre teszed Őt az életedben, énekelheted, hogy bízol benne, de a pénztárcád az, amivel kinyilváníthatod, hogy Isten kegyelme milyen sokat jelent a számodra.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Jókedvű adakozónak tartod magad? Ha igen, miért; ha nem miért nem?
  • Amikor hűséges voltál a tized kifizetésében, Isten hogyan áldott meg az anyagiakkal, illetve hogyan rendelt ki számodra dolgokat?
  • Miként, hogyan tükrözi az életed a hálát, Isten kegyelméért?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.10.12)

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.