„Bízzatok Istenben mindenkor. Mondjátok el neki minden bajotokat, mert Isten a mi oltalmunk.” (Zsolt. 62:8, NCV fordítás)

A mai üzenet szerzője Tom Holladay, aki a Sabbleback Gyülekezet  tanító lelkésze.

Mit kezdesz a csalódásokból eredő érzéseiddel? Nem söpörheted őket a szőnyeg alá, mert egy másik helyen biztosan előbukkannak.

Bízz Istenben, és mondd el neki minden bajodat, mert ő a te  védelmeződ.

Mondd meg neki, hogy dühös, vagy csalódott vagy, esetleg, hogy nem érzel semmit. Amikor ez történik veled,  és úgy érzed, hogy elveszítetted a szeretetet, menj oda Istenhez, és mond el neki mindezt – és bízz benne. A Zsidók 10:23 azt tanítja, "Bízhatunk Istenben, hogy ő megteszi, amit megígért." (NCV fordítás). És az Ő ígérete az, hogy az Ő szeretetét kitölti a szívünkbe.

A szeretet egy érzés, de ugyanakkor egy cselekedet is, és amikor úgy érzed, hogy valaki irányába elvesztetted a szeretetet, akkor indult el a cselekvő szeretet irányába. Ez segíteni fog neked abban, hogy visszanyerd a szeretet érzését is. Azt gondolod, hogy ez képmutatás?  Nem, ez azt jelenti, hogy emberek vagyunk. Mindannyian megtapasztaljuk, hogy valaki felé elveszítjük a szeretetnek az érzését. Általában ez akkor történik meg velünk, amikor a helyett, hogy megbeszélnénk és nyíltan szembenéznék egy problémával, úgy döntünk, hogy inkább elfogadjuk és vele élünk.

Kezdd elmondani a problémával kapcsolatos érzéseidet Istennek. Ő csak ezután adhat neked bátorságot ahhoz, hogy a szeretteiddel is meg tudd beszélni az adott problémát. Amint így teszel, Isten elkezdi helyreállítani a szeretet érzését benned az adott személy iránt. Azt teszi, amit a Jeremiás siralmai 5:21 mond: "Fordíts minket  meg, és  téríts vissza minket újra! Ez a mi egyetlen reményünk! Add vissza nekünk azt az örömöt, ami korábban is a miénk volt!" (TLB fordítás).

Én is így imádkozom érted. Akár  férj vagy, vagy feleség, és arra van szükséged, hogy elengedj egy  csalódást, vagy félreértést, vagy arra van szükséged, hogy elfogadd a egy közeli barátodnak  a véleménykülönbségét – azért imádkozom, hogy Isten kezdje el visszahozni az örömöd. De ez egy folyamat, és ez akkor kezdődik, amikor úgy döntesz, hogy bízol Istenben annyira, hogy elmondod neki az érzéseidet.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Miért gondolod, hogy Isten azt akarja, hogy beszélj az érzéseidről vele, amikor ő már úgyis tudja, hogy hogyan érzel?
• Milyen csalódást kellene elmondanod ma Istennek?
• Hogyan segít a belénk töltött isteni szeretet abban, hogy másokat szeressünk?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.14.)

“Legyetek mindig alázatosak, szelídek, türelmesek, és isteni szeretettel viseljétek el egymást.” (Efézus 4:2)

  

A mai áhítatot a Saddleback Gyülekezet tanító pásztora, Tom Holladay írta.

Ha létezik minden másnál nagyszerűbb magasság és mélység, akkor az a kapcsolatoknak a magassága és mélysége.

Amikor azon kapod magad, hogy a másik hibáival küzdesz, akkor fordulj Istenhez a csalódásaiddal.

A csalódások azért adatnak az életünkbe, mert senki sem tökéletes. Nekünk idealizált képünk van a szerelemről, a kapcsolatokról, a házasságról, és amikor a valóság nem hasonlít erre a képre, akkor csalódunk.

Soha nem lesz tökéletes az esküvőnk, a házasságunk, vagy a családunk, mivel tökéletlen, és bűnös emberek vagyunk. Nincs valóságalapja annak, hogy két tökéletlen, és bűnös ember találkozik, és tökéletes kapcsolatot alakítanak ki.

Az egyik oka annak, amiért gyakran csalódunk a kapcsolatainkban, az azért van, mert egy másik embert kérünk meg, illetve fel arra, hogy olyan szükségeinket töltsön be, amit csupán az Isten képes betölteni. Egy másik ember nem tudja neked megígérni, hogy mindig veled lesz és hogy nem fog hibázni. Csupán Isten teljesítheti be ezeket az ígéreteket; ahogyan az Igéjében is áll: “Veled leszek és soha nem hagylak magadra.” (Józsué 1:5)

A Mennyben többet nem leszünk csalódottak és fájdalmakban sem lesz részünk; ám mindaddig dönthetsz úgy, hogy továbbra is a szeretetet választod. Amint az  első korintusi levél 13:7 mondja: “A szeretet mindent eltűr, mindig hisz, mindig remél, és minden körülményekben kitart.” (GNT fordítás)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• A bűn valóságának fényében hogyan kellene módosítanod az elvárasaidat a párodra, illetve a barátaidra gondolván?
• Az 1 Korintus 13:7-beli szeretet nem jön természetesen belőlünk. Mit gondolsz, miként növekedhetnél ebben a fajta szeretetben?
• Mit gondolsz, miért fontos számunkra, hogy tökéletes házasságunk és családunk legyen? Elvárja ezt Isten tőlünk?

 *(Daily hope by Rick Warren, 2019.05.13.)

“Ahogyan Krisztus elfogadott titeket, ti is úgy fogadjátok el egymást! Ez szerez dicsőséget az Istennek.” (Róma 15:7, GNT fordítás)

Könnyű dolog akkor beszélgetni a kapcsolatokról, amikor minden rendben megy; ám mit teszünk akkor, amikor rossz irányba haladnak a dolgok? Hogyan fordítasz meg egy elromlott kapcsolatot?

Isten hozta létre a kapcsolatokban megélt szeretetet, és úgy teremtett bennünket, hogy kapcsolatokban éljünk. Isten javaslatai és vezetése tudják ellenkezőjére változtatni kapcsolatainkat. Az elkövetkezendő néhány napban a Bibliából vett, 5 olyan különleges dologról fogunk beszélni, ami segíthet abban, hogy ellenkezőjére változtasd megromlott kapcsolataidat.

Az egyik legnagyobb frusztráció számunkra az, amikor a másik nem úgy látja a dolgokat, ahogy mi. Ezek a különbözőségeink, időnként nagy örömöket, ám máskor gyötrelmeket eredményeznek.

Ám látni kell, hogy Isten különbözőnek teremtett bennünket és köszönjük meg neki ezeket a különbségeket.

Isten a kezdetektől különfélének teremtett bennünket: “Megteremtette Isten az embert a maga képmására; Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.” (1Mózes 1:27)

A férfiak és a nők különböznek egymástól: kinézetükben, abban, ahogy dolgoznak, gondolkodnak, vásárolnak és abban is ahogy Tv-t néznek – sok mindent különbözőképpen teszünk és végzünk. Örülnünk kellene ezeknek a különbözőségeknek.

Ha két ember mindenben egyetért, akkor valamelyikőjük nincs igazán benne abban a kapcsolatban. A valóság az, hogy Isten helyezett bele egy kapcsolatba – legyen szó, akár házassági vagy jó baráti kapcsolatról –, amiben valószínűleg különbözőképpen látjátok az életet, vagy amibe esetleg más háttérből jöttök. Mindegyikőtök gazdagítja a kapcsolatot olyan dolgokkal, amik máskülönben nem lennének benne.

Isten különbözőnek teremtett bennünket, azért hogy kiegészítsük, hogy tökéletesítsük, és hogy erősítsük egymást.

A mai bibliaversünk azt mondja:  "Ahogyan Krisztus elfogadott titeket, ti is úgy fogadjátok el egymást! Ez szerez dicsőséget az Istennek.” (Róma 15:7) Tehát, amikor elfogadjátok egymás különbözőségeit, az nem csupán a kapcsolatodon javít, hanem dicsőséget is szerez az Istennek. Hogy miért? Azzal, hogy elfogadod azt a tényt, hogy Isten különbözőnek teremtett bennünket, és így tanulni tudunk egymástól, és így egymás által tudunk fejlődni.

Ez a kiindulópontja annak, hogy ellenkezőjére változtasd megromlott kapcsolataidat: köszönd meg Istennek a különbözőségeiteket.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi az a dolog, amiben különbözöl a házastársadtól, vagy egy jó barátodtól és, ami a múltban feszültséget okozott köztetek? Hogyan szolgálhatna ez a különbözőség mindkettőtöket, és segíthetne abban, hogy fejlődjetek?
• Miért fontos, hogy ne csupán elfogadjuk egymás különbözőségeit, hanem mutassuk is meg ezeket? Mi módon tudod kimutatni ezeket?
• Amikor nehézségekkel küzdesz egy kapcsolatodban, akkor vajon Isten igéje-e a legelső forrás számodra, ahonnan segítséget vársz? Ha igen, miért; ha nem, miért nem?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.12)

"Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk." (Zsidókhoz írt levél 10:24 NCV)

Az igazán jó családok azt tanítják gyerekeiknek, hogy nem ők a világmindenség közepe. Azt tanítják nekik, hogy Isten megteremtette őket és mindenkit saját maga küldetésére formált. Ezek a családok mintapéldái az elkötelezettségnek, a szolgálatnak, a nagylelkűségnek és az imádkozásnak. Az átlagos családok nem ezt teszik. A nagyszerűen működő családok viszont ilyenek.

Én a szüleimnek köszönhetem, hogy ma az, az ember vagyok, aki vagyok. Ők plántálták belém azt az értéket, hogy törődjek más emberekkel. 

A szüleim nagyon, nagyon szegények voltak, de mind ketten megkapták a másoknak adás, a vendégszeretet ajándékát. Szerettek másoknak adni, még akkor is mikor nem igazán volt miből. Vidéken nőttünk fel, és édesapám nagy veteményeskertet művelt mindenféle zöldséggel. Családunknak képtelenség lett volna a teljes termést megenni, de ő mégis az egész földet megművelte, azért, hogy legyen mit eladományozni. És cserébe semmi pénzt nem fogadott el. Egyre többet termesztettünk és utána eladományoztuk, hogy segítsük a rászorulókat.

A mi otthonunk állandóan tele volt emberekkel. Ha az emberek az életük fájdalmas időszakaiban voltak, ők hozzánk jöttek. Ha jól ment a soruk, a hozzánk jöttek, vagy ha éppen konfliktusokon mentek keresztül, akkor is nálunk voltak. Ha egy jól ismert keresztény vezető jött a városba, nálunk szállt meg. Egyszer édesapám összeszámolta, hányszor főzött édesanyám a vendégeknek egy év alatt. Több mind százszor! Azzal a hozzáállással nőttem fel, hogy "szánd oda az életedet" az nem rólad szól, hanem, hogy segíts másokon.

Ez az, amit az igazán jó családok csinálnak. Arra tanítják egymást, hogy kimutassák szeretetüket és, hogy jó cselekedeteket tegyenek.

Jó példa erre Kornéliusz családja, a biblia Apostolok cselekedetei könyvében: "Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez." (Apcsel 10:2 NIV)

Milyen nagy hagyaték ez! Szeretnéd, hogy egy nap így írjanak rólad is és a családodról? 

Akár van gyermeked akár nincs, Isten akarata, hogy ehhez hasonló örökséget hagyj magad után. Mindig fogsz találni nálad fiatalabbakat - vagy hitben fiatalabbakat - magad körül. Szánsz időt rájuk azért, hogy segítsd őket azzá válni, amivé Isten teremtette őket? Segítenél nekik felfedezni, hogy Isten milyen küldetést szánt nekik? 

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Milyen hagyatékot szeretnél magad után hagyni? Mit teszel, hogyan dolgozol azért, hogy ez megvalósulhasson?
• Ha nincsenek gyermekeid, kik azok a fiatalok körülötted, akiket bátoríthatsz, hogy megéljék életcéljukat és segítsenek másokon?
• Mi tart vissza attól, hogy megnyisd otthonodat más emberek előtt?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.11.)

"Jobban boldogul kettő, mint egy ... mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki." (Prédikátor 4:9-10.)

A kapcsolatok esőkabátok, viharkabátok az élet viharaiban. Nem számít, hogy melyik barátod vagy rokonod megy át nehézségeken, segítenünk kell egymást. Az emberek kitartanak egymás mellett és óvják egymást.

A Prédikátorok könyve 4:9-10. azt mondja: "Jobban boldogul kettő, mint egy ... mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki."

Háromféle vihar van az életünkben, amiben segítenünk kell a egymást. Az első a változás. A másik az, amit úgy hívok, hogy ártalmas ötletek.

De a három közül a legfájdalmasabb a harmadik, az elutasítás. Mikor egy barátod, gyermeked, férjed vagy feleséged azt érzi, hogy elutasítják, kirekesztik, akkor neked és másoknak is köré kell gyűlnie és védeni őt - esőkabátként.

Sosem fogom elfelejteni, mikor sok évvel ezelőtt a nagyobbik gyermekem, Amy, középiskolás volt. Pompon-lány szeretett volna lenni. Csak gyakorolt és csak gyakorolt. Barátnőit bevették a csapatba, de őt elutasították és ez  összetörte a szívét. Amikor hazajött beszaladt a szobájába, bebújt a ruhásszekrénybe, lekucorodott az aljára és kitört belőle a zokogás.

A családban mindenki hallotta Amy sírását. Mindannyian egyesével bementünk a szobájába, leültünk mellé és vele együtt sírtunk.

Nem adtunk neki tanácsot. Nem tanácsra volt szüksége! Nem mondtuk: "Most már ne szomorkodj. Nem nagy ügy." Nagy ügy volt! Nem mondtuk: "Ne sírj!" Butaság ezt mondani valakinek, aki gyászol. Nem. Mi csak ültünk ott és kb. 30 percig együtt sírtunk vele.

A családunk sose fogja elfelejteni azt az esetet. Miért? Mert abban a pillanatban, mi voltunk az ő esőkabátja. Mi voltunk a viharfogók. Védelmezők voltunk. Valaki megsérült a családunkban és mi nem kicsinyítettük le azt. Nem próbáltuk beszéltetni. Nem próbáltuk felvidítani sem. Mi csak vele sírtunk.

A családok - a biológiai, az örökbefogadó vagy a lelki értelemben vett családok - védik egymást a viharokban.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Miért a családjuktól várhatják az emberek a legnagyobb támogatást?
• Mit mondanál egy gyereknek, aki kirekesztést szenvedett el? Mit gondolsz milyen szeretettel teli, biblikus dolgot tudnál mondani vagy tenni?
• Hogyan próbáljuk néha kibeszélni az emberekből az elutasítás érzését? Mi a baj azzal, ha így teszünk?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.10.)