„A szeretet azt jelenti, hogy Isten parancsai szerint cselekszünk” (2Jn 1,6 NLT fordítás).

Ha egy egész áhítat sorozatot készítünk a szeretetről – és ennél is fontosabb, ha a Biblia azt mondja, hogy ennek központi szerepet kell játszania az életünkben –, szánjunk néhány percet arra, hogy átgondoljuk, mi is a szeretet valójában.

1. A Biblia szerint a szeretet parancs.

Isten azt parancsolja, hogy szeressük egymást: „A szeretet azt jelenti, hogy Isten parancsai szerint cselekszünk” (2Jn 1,6 NLT fordítás).

Nem mindig tudod kontrollálni az érzelmeket, és Isten soha nem adna parancsot olyan dolog megtételére, amelynek megvalósításához nem kapnál erőt és képességet. Ez azt jelenti, hogy a szeretet nem egy érzés. Képzeld el, hogy meglátsz egy síró és zaklatott kisgyermeket, és ezt mondod: „Megparancsolom, hogy légy boldog, és hagyd abba a sírást!” Csak úgy nem adhatsz parancsot valakinek, hogy érezzen bizonyos módon.

2. A Biblia szerint a szeretet választás.

A Biblia azt mondja Pál első levele a korintusiakhoz 14. fejezetének 1. versében: „Törekedjetek a szeretetre, mintha az életetek ettől függne – mivel így van” (The Message fordítás). Ha valamit követsz, az azt jelenti, hogy döntést hoztál. A szeretet is egy döntés. Mi döntjük el, hogy szeretünk-e vagy sem.

Nem tudom megmondani, hogy hányszor próbálták meg férfiak és nők megindokolni a különválásukat ezt mondván: „Én csak nem szeretem már többé a házastársamat” – mintha ez teljesen kikerült volna az irányításuk alól. De szeretet által cselekedni akkor, mikor a legkevésbé érzed azt, valójában egy magasabb szintű szeretet, mint amit érzel. Egy dolog szeretni, mikor a virágok virágoznak, azonban a szeretet igazi próbája télen van, amikor nem alakulnak jól a dolgok az életedben. A szeretetet választod annak ellenére, hogy hogyan érzel, és megadod másoknak azt, amire szükségük van, nem pedig azt, amit megérdemelnek. Azt választod, hogy szeretsz másokat, ahogyan Isten szeret minket.

3. A Biblia szerint a szeretet egy magatartás.

A szeretet egy olyan valami, amit cselekszel. A Biblia azt mondja: „Ne szeressük az embereket szóval, szeressük őket igazán, és mutassuk meg tetteinkkel!” (1Jn 3,18 TLB fordítás).

Isten minden nap lehetőséget ad a szeretetünk kimutatására. A probléma az, hogy legtöbbször túl elfoglaltak vagyunk. Hányszor gondoltuk ezt: „Fel kellene hívnom... Ösztönöznöm kell azt az embert a munkára... Segítenem kell a szomszédomnak”, de aztán mégis elszalasztod a lehetőséget, mivel valami más közbejött. A szeretet kihasználja a lehetőségeket, hogy másokat szolgáljon.

4. A Biblia szerint a szeretet elkötelezettség.

A Biblia azt mondja a János első levele 4. fejezetének a 16. versében: „Az Isten szeretet. Ha továbbra is kitartunk a szeretetben, szívünkben egyek maradunk Istennel, és ő is egy lesz velünk” (CEV fordítás). Istennel való kapcsolatunkat nagyban befolyásolja más emberekkel fennálló kapcsolatunk. Ha elkötelezettek vagyunk a szeretet iránt, akkor szívünkben egyek maradunk Istennel, és ő egy marad velünk – mivel Isten a szeretet.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Isten szeretetének milyen tulajdonságait tudod alkalmazni a kapcsolataidra?
• „Nem mindig tudod kontrollálni az érzelmeket, és Isten soha nem adna parancsot olyan dolog megtételére, amelynek megvalósításához nem kapnál erőt és képességet.” Ez az igazság hogyan ösztönöz, amikor problémás embereket próbálsz szeretni vagy életed nehéz időszakában vagy?
• Mit jelent az, hogy szívünkben egyek vagyunk Istennel?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.03.01.)

„Öntsétek ki neki a szíveteket, mert Isten a mi menedékünk!” (Zsolt 62,9 NLT fordítás).

A tragikus események mindig erős érzelmeket szülnek: haragot, félelmet, levertséget, aggódást és olykor bűntudatot. Ezek az érzelmek megrémiszthetnek minket, és mi sokszor nem tudjuk, mihez kezdjünk velük. Amikor nagy veszteség ér bennünket, ezek a roppant erős érzelmek törnek fel belőlünk. Ha nem foglalkozunk velük azonnal, akkor sokkal tovább tartana a gyógyulás.

Néhány ember soha nem foglalkozik közvetlenül a fájdalommal. Ők elfojtják. Elnyomják. Színlelik, hogy nincs nekik. Úgy tesznek, mintha is nem létezne. Ez az, amiért még mindig kínlódnak a 20 vagy 30 évvel korábban történt veszteség érzelmi nehézségeivel.

Van egy tévhit, miszerint Isten azt akarja, hogy állandóan mosollyal az arcodon járkálj mondogatva: „Dicsérd az Urat!” A Biblia ezt sehol nem írja.

Valójában Jézus ennek pont az ellenkezőjét tanította. A Máté szerinti evangélium 5. fejezetének 4. versében ezt mondja: „Isten megáldja azokat, akik gyászolnak, mert őket megvigasztalják” (NLT fordítás). A gyászolás rendben van. Keresztény emberként tudjuk, hogy amikor meghalunk, továbbmegyünk a Mennybe, ezért nem kell úgy gyászolnunk, ahogy ezt a világ teszi. Veszteség után a mi fájdalmunk másmilyen. Szomorkodunk, mert hiányoznak, de békességgel is lehetünk, mert tudjuk, hogy ők már Istennel vannak.

Mit teszel az érzéseiddel? Ne nyomd le, és ne fojtsd őket mélyen magadba! Engedd ki őket: add át őket Istennek! Kiálts: „Istenem, ez fáj! Gyászolok! Ezt nehéz elviselni!” Ha szeretnél jó példát erre, olvasd végig A zsoltárok könyvét, ahol Dávid sokszor bevallja: „Istenem, éppen most nehéz helyzetben vagyok. Tényleg nagyon fáj.” Kiálts Istenhez, ahogy Dávid tette!

Ha éppen most vesztettél el valakit, kérlek, értsd meg: ha nem adod ki fájdalmadat, akkor előbb vagy utóbb kiborulsz. Azok az érzelmek, amiket lenyomnak, elgennyesednek, és végül sokkal rosszabb helyzetet okozva robbannak ki.

Engedd ki fájdalmadat azért, hogy Isten elkezdhesse gyógyítani a szíved!

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Társadalmunkban mik azok a téves nézetek, amelyek megakadályoznak minket abban, hogy kimutassuk fájdalmunkat?
• Milyen fájdalommal vagy veszteséggel küzdöttél már életedben? Milyen hatással volt ez rád?
• Az egyház hogyan bánthatja meg, vagy segítheti azt, aki gyászol? Hogyan tudnád ösztönözni a veszteség kimutatásának nyíltságát kis csoportodban vagy egyházadban?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.08.05.)