
"Kitöltök Lelkemből minden halandóra" (ApCsel 2,17)
Az egyház születésekor, pünkösd napján Isten csodát tett. Jézus követőinek megadta azt a képességet, hogy különböző nyelveken szóljanak azért, hogy a környezetükben mindenki a saját nyelvén hallja az evangéliumot.
Az emberek ezt mondogatták egymásnak: "halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól." (ApCsel 2,11)
Isten azt mutatta meg ezzel a csodával, hogy az evangélium mindenkinek szól!
Ma már nincs szükségünk erre a csodára, mert Isten egyháza gyakorlatilag a világ minden nyelvén jelen van, és szinte minden országban vannak hívők, akik az egyház szolgálatában dolgoznak. Elvihetnélek sok olyan helyre, ahol nincsenek iskolák, nincsenek nagy áruházak és nincsenek kormányhivatalok, de egy dolog biztosan van: templom.
Isten valószínűleg neked nem fog olyan természetfeletti képességet adni, hogy hirtelen egy másik nyelven tudj beszélni. De már adott neked olyan egyedi képességeket, amelyekkel kapcsolatba tudsz kerülni más emberekkel.
Például, ha fiatal szülő vagy, akkor valószínűleg te is a „kisgyermekes szülők” nyelvén beszélsz. A kisgyermekekről, a pelenkákról, a cumisüvegekről, a gyerekjátékokról folytatott beszélgetéseid során Isten lehetőséget ad neked, hogy elmond beszélgetőtársaidnak az örömhírt.
Lehet, hogy te a „vezérigazgató”, a „teherautó vezetés”, a „nyugdíjasság”, a „kötögetés” vagy a „foci” nyelvét beszéled. Mindenkinek megvan a maga egyedi kulturális „nyelvkészlete”, amelyet használ. Isten a te beszédedet fel tudja használni arra, hogy különböző embercsoportokat érjen el.
A korai egyházban senki sem maradt ki a dolgokból; mindenki aktívan részt vett bennük. Péter az első Pünkösdkor egy csoport hívőnek és Istenkeresőnek idézte ezt a prófétai mondást: „Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Lelkemből, és ők is prófétálnak.” (ApCsel 2,17–18).
Isten terve az egyházával ma is az, hogy mindenki vegyen részt az Ő üzenetének hirdetésében.
Soha nem vagy túl fiatal vagy túl öreg ahhoz, hogy Isten felhasználjon téged. Akárki is vagy, akárhonnan is származol, vagy akárhová is vezetett eddig az életed, vannak olyan Istentől kapott ajándékaid, képességeid és tehetségeid, amelyeket fel akar használni, hogy te is terjeszd az Ő Jó Hírét.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Gondolj vissza arra, amikor először hallottál az evangéliumról. Hogyan közvetítették neked úgy, hogy az felkeltette érdeklődésedet?
- Milyen egyedi kulturális „nyelveket” beszélsz, amiket Isten felhasználhat arra, hogy te is továbbadd a Jó Hírt?
- Számtalan különböző módja van annak, hogy elmagyarázzuk Jézus Jó Hírét. Szánj rá néhány percet, és gondold át, milyen egyedi módon osztanád meg az evangéliumot valakivel!
* (Daily Hope by Rick Warren, 2026.09.10.)



