Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Meg kell engedned magadnak a gyászt!

2019. március 20. 03:00 - Anika Enikő

“Közel van a megtört szívűekhez az Úr, és megmenti a reményvesztett lelkűeket.” (Zsoltárok 34:18)

Életünkben minden változás veszteséggel jár. Azért hagyjuk el a régit, hogy valami új jöjjön létre. Ám nem létezik veszteség fájdalom nélkül, ahogy fájdalom sincs gyász nélkül.

A gyász nem rossz dolog. Része az életben bekövetkező változásoknak. Ami rossz, az a feldolgozatlan veszteség, a feldolgozatlan gyász. Ha nem gyászolsz el valamit, akkor érzelmileg megrekedsz, és valami olyannal töltöd az életidődet, ami már régen megtörtént. Ez káros az egészségre!

Néha az egyedüli megfelelő és logikus válasz az életre, a gyász - veszteségek, csalódások, bűnök, és a világban történő szenvedések esetén. Isten nem várja el tőlünk, hogy mindig és folyamatosan boldogok legyünk, hanem azt szeretné, hogy tudatosan gyászoljunk. A gyász választás, döntés kérdése. Nem mindentől érezzük jól magunkat, ami egészséges és segítség. Meg kell, hogy sirasd a veszteségeket, hogy el tudd fogadni Isten áldását.

Nincs olyan számodra is megtapasztalható sérelem, amit Jézus ne értene meg. Jézus átélte a magányt, a kirekesztettséget, és mindenféle olyan elutasítást, ami minket valaha is érhet. A Jóhír az, hogy Ő azért jött, hogy meggyógyítsa a szívünket.

Amikor szomorú vagy, Isten magához von. A Zsoltárok 34:18.-ban ez áll: “Közel van a megtört szívűekhez az Úr, és megmenti a reményvesztett lelkűeket.

Amikor gyászolsz, amikor siratsz valakit, úgy érezheted, hogy Isten fényévekre van tőled. Ám, amit érzel az nem mindig a valóság. Isten nincs távol tőled; sőt mit több, ilyenkor van a legközelebb hozzád. “Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.” (Zsoltárok 147:3)

Hagyd, hogy az Úr helyreállítsa lelked azáltal, hogy megteszed ezt a három dolgot:

Bízol a Jó Pásztorban, hogy megbocsátja vétkeidet. A Róma 3:23-24 ezt mondja: “Mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Isten azonban kegyelemből teszi a maga számára elfogadhatóvá az embert. Ez Isten ajándéka, amelyet Jézus Krisztus által elvégzett megváltásában kaphatunk meg.” (Róma 3:23-24)

Feloldozod a téged támadókat és a jövőre összpontosítasz. “Tisztítsátok ki magatokból a keserűséget, haragot, indulatosságot és mindenféle egyéb gonoszságot! Bocsássatok meg egymásnak, amiként Isten is megbocsátott nektek Krisztusban!” (Efézus 4:31-32)

Csatlakozol Jézushoz, hogy közösen vigyétek terheidet. Amikor Jézussal vagy egy igában, akkor nem kell egyedül cipelni terheidet, “Jöjjetek közel hozzám mind, akik belefáradtatok súlyos terheitek cipelésébe! Nálam megnyugvást találtok. Azt az igát vegyétek fel, amelyet én adok rátok, s tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos vagyok, s meg fogtok nyugodni. Mert az iga, amelyet én teszek rátok, nem nehéz! A teher, amelyet én helyezek a vállaitokra, könnyű.” (Máté 11:28-30)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

  • Tartogatsz-e magadban olyan veszteséget, amit nem gyászoltál el? Amennyiben igen, milyen hatással van ez rád fizikailag, lelkileg és érzelmileg?
  • Vajon mit jelent a lelki helyreállításod?
  • Mit gondolsz, hogy Isten miért tűnik olyan távolinak akkor, amikor magad alatt vagy? És mit gondolsz, hogy mit akar Isten, mit tégy, amikor így érzed magad?

(*Daily Hope by Rick Warren, 2019.03.13)

Szólj hozzá!

Tízféleképp támaszkodunk Isten kegyelmére

2018. október 21. 03:00 - Mate Cseri

"Mert Isten munkálkodik bennetek -- Ő  adja a vágyat és az erőt nektek, hogy azt tegyétek, ami neki tetszik. (Fil 2:13, NLT fordítás)

 

woman-praying-to-god.jpg

Keresztényekként hajlamosak vagyunk akkor gondolni a kegyelemre, amikor az üdvözülésünkről van szó. A kegyelem viszont sokkal több ennél, és keresztény életünk minden területén ott kell, hogy legyen. 

Nem tehetünk semmit Istenben vagy Istenért, ami végső soron nem az Ő kegyelméből fakadna. A Biblia ezt mondja: "Isten munkálkodik bennetek -- Ő  adja a vágyat és az erőt nektek, hogy azt tegyétek, ami neki tetszik." (Fil 2:13, NLT ford.).

A kegyelemből 10 hatalmas előny származik az életünkben:

A kegyelem üdvözít. A mennybe vezető egyetlen út a kegyelmen keresztül vezet. Nem lehet kiérdemelni, nem lehet megdolgozni érte és nem lehet megvásárolni (Ef 2:8-9).

A kegyelem ad bűnbocsánatot. Bár nem érdemeljük meg, Isten eltörli minden bűnünket az Ő kegyelmével (Ézs 43:25).

A kegyelem tart meg. Isten soha nem kér olyat, amire nem ad képességet és erőt megtenni. Ezt az erőt és képességet kegyelem által kapjuk (Fil 2:13).

A kegyelem gyógyít. Isten begyógyítja szívünket és bekötözi sebeinket, bár nem érdemeljük meg (Zsolt 147:3).

A kegyelem felszabadít. A Jézussal való kapcsolatunk nem kötelességek halmaza, hanem inkább megnyugvás abban, amit az ÚR tett értünk. Ha a keresztény életed nem Jézusban való megnyugvás, akkor a törvénykezés felé indultál el (Mt 11:28-30).

A kegyelem által tálentumokat kapunk. Isten mindannyiunknak megadta a képességet arra, hogy valamit jól csináljunk, és ezt a képességünket az Ő javára kell hasznosítanunk (Róm 12:6).

A kegyelem eszközei vagyunk. Isten az Ő tervei beteljesítéséhez minket használ a világban. Nem azért, mert bármit is véghezvittünk volna, hanem egyszerűen az Ő kegyelme miatt van ez így (Ef 3:7).

A kegyelem tart meg minket az üdvösségben. Nem veszíthetjük el megváltásunkat, mert ez Isten ajándéka. Ha ki lehetne érdemelni, akkor el is lehetne veszíteni abban a minutumban, amikor már nem teszünk érte (Júd 1:24).

A kegyelem átformál. A kegyelem által Isten újjá alkot minket elménk megújítása által (Róm 12:2).

A kegyelem éretté tesz. Istennek az a munkája, hogy minket egyre inkább Jézushoz tesz hasonlatossá nem azért történik, mert kiérdemeltük vagy mert erőfeszítést tettünk érte, hanem Isten kegyelme miatt (2Pét 3:18).

Isten kegyelme tehát valóságosan és hatékony módon van jelen az életünkben. Ha mindezekre az előnyökre nézel, talán felteheted a kérdést, hogy " Hogyan fogadhatom el és hogyan vehetem át Isten kegyelmét?". Holnap erről fogunk beszélni.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • A fenti 10 előny közül számodra melyiket a legnehezebb elfogadni? Miért?
  • Hogyan tudnál a fent említett 10 előny egyikét alkalmazva segíteni valakinek, hogy megértse és alkalmazza azt a saját életében?
  • Az, hogy ismered a kegyelem előnyeit, mihez ad neked bátorságot és hogyan változtatja meg az életed?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2018.10.14.)

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Hogyan segítsünk valakinek megtalálni a reményt és a gyógyulást? 2. rész

2018. szeptember 02. 03:00 - FodorImi

„Ne fáradjunk meg a jó cselekvésében, mert a megfelelő időben aratni fogunk, ha nem adjuk fel.” (Galata 6:9 – NIV fordítás)

Éreztél már úgy valakivel kapcsolatban, hogy reménytelen eset? Úgy, hogy az a személy sosem fog Jézushoz jönni? Lehet, hogy ez egy alkoholista rokon, egy kábítószerfüggő szülő, vagy egy önmagáról gondoskodni képtelen szomszéd volt – valaki sérülésekkel, rossz szokásokkal, halogatással, amely távol tartotta ezt a személyt Isten megismerésétől.

Az igazság az, hogy senki sincs olyan távol, hogy Jézus ne érné el.

Tegnap beszéltem a kiscsoportok fontosságáról, hogy segítenek a „reménytelen” embereknek gyógyulást találni. A Lukács 5-ben leírt történet a férfiakról, akik béna barátjukat Jézushoz vitték, hogy gyógyítsa meg, bemutatta nekünk a kiscsoportok három jellemzőjét; Isten hogyan használja mások által reménytelennek tekintett emberek gyógyítására. Ma pedig meg fogunk nézni további négyet:

Állhatatosság: Mindannyian elbátortalanodunk, mikor megpróbáljuk elérni az evangéliummal a családunkat, barátainkat, ismerőseinket. De ne adjuk fel! Lukács 5-ben a barátok nem hagyták, hogy a nehézségek elbátortalanítsák őket. Nem törődtek vele, hogy köztük és Jézus között nagy sokaság volt. Galata 6:9 azt mondja: „Ne fáradjunk meg a jó cselekvésében, mert a megfelelő időben aratni fogunk, ha nem adjuk fel.”

Újszerű megközelítés: A barátok mertek másképpen tenni valamit. Igazán innovatív dolog volt felmenni a tetőre, megbontani azt és leereszteni a beteget Jézushoz. Képzeljétek el micsoda felfordulást okoztak! A misszió mindig ilyen rendetlenséggel jár, mert belevonja az embereket. A kiscsoport, amelyik nem akar „kilépni a dobozból”, nem akarja bepiszkolni magát, az nem tud a gyógyulás eszköze lenni.

Együttműködés: Nyilvánvaló, hogy ezek a férfiak együtt dolgoztak, hogy barátjukat Jézushoz vigyék. Egyetlen embernek túl nagy feladat lett volna. Ugyanígy van a kiscsoportokkal is. Az emberek gyorsabban jönnek Jézushoz, ha egy támogató kiscsoportban tehetik. Egy támogató közösség erőteljes bizonyságtétel Istenről.

Áldozat: Gondoltál már arra, hogy az események után vajon ki fizette ki a tetőt? Azt gondolom, hogy a barátok. Nem csak szétbontották, aztán úgy hagyták, hogy valaki más majd helyreállítja. Akár idő, pénz, erőfeszítés vagy bármi más, annak mindig ára van, hogy valakit Jézushoz vigyünk. Lukács 16:9 azt mondja: „Használjátok fel a világi erőforrásokat mások javára és szerezzetek barátokat. Aztán mikor a vagyon elmúlik, ők fognak üdvözölni titeket az örök hajlékokban.” (NLT fordítás). A kiscsoportoknak késznek kell lenni áldozatot vállalni, ha a gyógyulás eszközei, hajóerői akarnak lenni a világban.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Írj le egy esetet, mikor a szolgálatod zűrössé vált és fel akartad adni.
  • Milyen módokon bátoríthatják a kiscsoport tagjai egymást, mikor a nehézségek elbátortalanítják őket?
  • Kik azok az életedben, akiknek bizonyságot tettél, vagy kiknek a megtéréséért imádkozol Istenhez? Hogyan segíthet téged a kiscsoportod a bizonyságtételedben az ilyen barátok felé? 

*(Daily Hope by Rick Warren – 2018.08.26.)

Szólj hozzá!

A veszteség időszakában engedd el a fájdalmad

2017. augusztus 14. 03:00 - FodorImi

„Öntsétek ki a szíveteket neki, mert Isten a mi menedékünk.” (Zsoltárok 62:8b, NLT fordítás)

A Biblia azt mondja, hogy mikor a veszteség időszakán mégy át, az első dolog, amit meg kell tenned, hogy elengedd a fájdalmad.

A tragédiák mindig erős érzelmeket váltanak ki – haragot, félelmet, depressziót, aggódást, néha bűntudatot. Ezek az érzések megrémisztenek bennünket, és nem tudjuk, mit kezdjünk velük. Mikor egy jelentős veszteséget élünk át, ezek a roppant érzések előtörnek belőlünk. Ha mindjárt nem kezeljük ezeket, az nagyon hosszasan hátráltatni fogja a helyreállást.

Némelyek sosem foglalkoznak nyíltan az életükben levő fájdalommal. Mellébeszélnek. Elfojtják. Tettetik, hogy nincs. Úgy viselkednek, mintha nem létezne. És ez az, amiért még mindig küzdenek 20 vagy 30 évvel korábban történt veszteségekből fakadó érzelmi nyomással.

Létezik egy mítosz, amely szerint Isten azt akarja, hogy mindig mosolygó arccal járjunk-keljünk, azt mondogatva, hogy „Dicsőség az Úrnak!” A Biblia sehol nem mond ilyet.

Tulajonképpen, Jézus éppen az ellenkezőjét tanította. A Máté 5:4-ben azt mondja: „Isten megáldja azokat, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.” (NLT fordítás). Rendben van a fájdalom. Tudjuk, hogy a keresztények a mennybe mennek, ezért nem kell szomorkodnunk, mint a világ teszi. A mi fájdalmunk más. Azért vagyunk szomorúak, mert hiányozni fognak, de békességünk lehet, mert tudjuk, hogy Istennel vannak.

Mit tegyél az érzéseiddel? Ne nyomd el, ne tagadd le azt, ami mélyen benned van. Engedd el, add Istennek ezeket. Kiálts Istenhez: „Istenem, meg vagyok sebezve, fájdalmam van, nagyon nehéz nekem!” Ha jó példát akarsz erre, olvasd végig a Zsoltárok könyvét, ahol Dávid sokszor félreteszi büszkeségét, kimondja, ami legbelül benne van, és ezt mondja: „Istenem, most egy nagyon nehéz időszakban vagyok. Nagyon-nagyon meg vagyok sebezve.” Kiálts Istenhez, mint Dávid tette.

A Zsoltárok 62:9b ezt mondja: „Öntsétek ki a szíveteket neki, mert Isten a mi menedékünk.” Ha éppen most veszteség ért, értsd meg, kérlek, ha nem engeded el a fájdalmadat, az végül utat tör magának, kiömlik. Az érzelmek, melyeket elfojtanak, gyűlnek, és végül egy sokkal rosszabb helyzetben kirobbannak.

Először engedd el a fájdalmad, így Isten elkezdheti gyógyítani a szíved!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Milyen téves elképzelések élnek a társadalmunkban, melyek meggátolnak abban, hogy elengedjük a fájdalmainkat?
  • Milyen fájdalmakkal vagy veszteségekkel küzdesz az életedben? Milyen hatással van ez rád?
  • Hogyan bánthat vagy segíthet valakit a gyülekezet, aki fájdalmat hordoz? Hogyan segítheted, bátoríthatod az őszinteséget a kiscsoportodban vagy a gyülekezetedben?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.07.)

Szólj hozzá!

Amikor megvalljuk bűneinket, elkezdünk gyógyulni

2017. március 12. 03:00 - nagynikoletta

"Valljátok meg a bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (Jakab 5:16a, TLB fordítás)

A megbocsátáshoz az első lépés az, hogy beismered, vétkeztél és bűntudatod van emiatt. Azután felelősséget kell vállalnod a bűnödért.

Hogyan lehet felelősséget vállalni a bűnödért? Nem fog tetszeni a válasz, de azért mindenképpen hallanod kell: úgy tudod túltenni magad a bűntudaton, hogy elmondod, amit tettél egy másik személynek, aki feltétel nélkül szeret, meghallgat és nem ítélkezik feletted.

Fontos, hogy nem azért kell a bűnt megvallanod egy másik embernek, hogy bűnbocsánatot nyerj. Amikor Istennek megvallod a bűnödet, Ő megbocsát neked. Azonban sokan még ez után is bűnösnek érzik magukat. Ha bűnbocsánatot akarsz, mondd el Istennek a vétkedet. Ha érezni is akarod, hogy megbocsátást nyertél, el kell mondanod egy másik személynek. Ezt így tervezte el Isten. Az érzéseid feltárása a gyógyulásod kezdete. Csak egy közösségben jöhetünk helyre és gyógyulhatunk meg! Nem kell sok embernek elmondanod, elég, ha egy emberrel osztod meg. Ha egy másik emberrel szemben vétkeztél, akkor oda kell menned hozzá.

A Jakab 5:16-ben ezt olvashatjuk: "Valljátok meg a bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (TLB fordítás). Nem azt mondja az Ige, hogy „megbocsátást nyerjetek”, hanem hogy „meggyógyuljatok”. A megbocsátást Istentől kapjuk, a gyógyulásunkat pedig az emberi kapcsolataink segítik elő.

De miért van arra szükség, hogy egy másik személyt is belerángassunk a saját személyes bűnünkbe?

Azért, mert minden problémánk gyökere kapcsolatainkban rejtőzik. Sokszor tisztességtelenül bánunk egymással, játékokat játszunk, folyton álarcot viselünk és úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, pedig mindenki tudja, hogy ez nincs így. Mindannyiunk életében vannak problémák és bűnök.

Csak kétfelé ember létezik a földön: egyik az, akinek az életében problémák és bűnök vannak, és ő ezt tudja, a másik pedig az, akinek az életében problémák és bűnök vannak, de ő azt nem ismeri be. Ha nem vagyunk hajlandók őszinték lenni egymáshoz, az mindenféle félelmet hoz be az életünkbe és elszigetel minket egymástól. Ez megakadályozza a közvetlen, meghitt és őszinte emberi kapcsolatok kialakulását, és bizonytalanságot eredményez.

Isten úgy teremtett minket, hogy szükségünk legyen egymásra. Szükséged van egy barátra, aki feltétel nélkül fog szeretni és nem fog kevesebbet gondolni rólad, amikor megosztod vele, hogy vétkeztél. Ha nem vagy tagja valamilyen kis csoportnak, talán nem ismersz ilyen embert. Ha részt veszel egy kis közösség életében, akkor találnod kell valakit, akinek kitárhatod a szívedet.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mit gondolsz, miért oly nehéz az emberek számára az, hogy beismerjék vétküket vagy bűnüket másoknak?
  • Milyen változást hozott az életedbe az, hogy megvallottad bűneidet egy másik személynek?
  • Jellemezd azt az embert, akiben a legjobban megbízol és akivel kész lennél megosztani a bűnödet. Te is tudsz ilyen személy lenni valaki más számára?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.03.05.)

Szólj hozzá!