"Arról fogja megtudni mindenki,
hogy az én tanítványaim vagytok,
ha szeretitek egymást."
(János 13,35)

A Biblia szerint a gyülekezeti otthon nélküli keresztény olyan, mint egy szerv test nélkül, a juh nyáj nélkül, vagy a gyermek család nélkül. Ez egy természetellenes állapot. Pál az efezusiakhoz írt levelében (2,19) azt mondja: "Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek".

A mai független individualizmus kultúrája sok lelki árvát szült - "nyuszi hívőket", akik egyik gyülekezetből a másikba ugrálnak mindenféle identitás, elszámoltathatóság és elkötelezettség nélkül. Sokan úgy gondolják, lehetséges "jó kereszténynek" lenni anélkül, hogy csatlakoznának egy helyi gyülekezethez (vagy akár csak oda járnának). Isten azonban a leghatározottabban vitatja ezt a nézetet.

Az egyház olyan jelentőséggel bír, hogy Jézus meghalt érte a kereszten: "Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte" (Ef 5,25).

Ha Krisztust követed, fontos, hogy elkötelezd magad egy konkrét hívő csoport mellett. Egy gyülekezeti család tagjaként tudod megmutatni, hogy valódi hívő vagy. Jézus azt mondta: "Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást" (János 13,35).

A gyülekezet iránti elkötelezettséged látható jele annak, hogy Jézushoz tartozol, egyúttal meg is erősít mint hívőt. Amikor találkozol a gyülekezeteddel, motivációt és bátorítást kapsz más hívőktől, és te is motivációt és bátorítást adsz nekik.

Lehet, hogy remek heted volt, és úgy érzed, nincs szükséged gyülekezetbe járni. De ha nem mész el vasárnap gyülekezetbe, valakinek hiányozhat az a bátorítás, amit adhatnál neki. Valakinek, aki a reménytelenség határán van, a meleg mosolyod vagy a bátorító szavad mindent megváltoztathat. Ezt jelenti egyháznak lenni.

Az az igazság, hogy a keresztényeknek szükségük van egymásra ahhoz, hogy növekedjenek. Sokan azt gondolják, hogy a lelki növekedés magánügy, de Isten arra hívja a hívőket, hogy közösségben éljék meg hitüket. Elszigetelten nem lehet mély hitet kifejleszteni.

És amikor a különböző faji és társadalmi hátterű emberek szeretetben összejönnek egy gyülekezeti családként, az tanúságtétel a világ számára. Ahogy Pál a galatákhoz írt levelében (3,28) azt mondja: "Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban."

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Miért fontos egy helyi gyülekezethez tartozni?
• Mit mondanál egy olyan hívőnek, aki valamilyen múltbéli sérelem vagy csalódás miatt nem jár gyülekezetbe
• Hogyan tudod felkészíteni a szívedet a gyülekezeti alkalomra ezen a héten?

(*Daily Hope by Rick Warren, 2026.01.09.)

“Mindez Isten ajándéka, aki Krisztus által visszahozott minket magához. És Isten azt a feladatot adta nekünk, hogy megbékéltessük az embereket vele. Mert Isten Krisztusban megbékéltette a világot magával, és többé nem tulajdonította nekik a bűnöket. És nekünk adta a megbékélés csodálatos üzenetét.”
2Korintus 5,18-19 (NLT fordítás)

Amikor Jézus a kereszten volt, nem csak a helyedbe lépett. Helyreállította a kapcsolatodat Istennel azáltal, hogy a közbenjáróddá vált.

A közbenjárók olyan emberek, akik két oldalt hoznak össze. A Biblia azt mondja, hogy a bűn miatt el vagyunk választva Istentől. Isten az egyik oldalon van, mi pedig mindnyájan, mint bűnös emberek, a másikon. És van egy szakadék közöttünk, amelyet nem tudunk áthidalni egyedül.

De van egy jó hír! Jézus azért jött a földre, hogy köztünk járjon és összehozzon minket. Ő a mi Közbenjárónk – a hídépítő köztünk és Isten között.

A Biblia azt mondja: „Mindez Isten ajándéka, aki Krisztus által visszahozott minket magához. És Isten azt a feladatot adta nekünk, hogy megbékéltessük az embereket vele. Mert Isten Krisztusban megbékéltette a világot magával, és többé nem tulajdonította nekik a bűnöket. És nekünk adta a megbékélés csodálatos üzenetét” (2Korinthus 5,18-19 NLT). Jézus lett a híd közted és Isten között.

Az Ószövetségben, mielőtt Jézus a földre jött, Istenhez csak egy papon keresztül lehetett hozzáférni. Valójában csak a zsidó főpap léphetett be a Szentek Szentjébe – a Szentély legszentebb részébe. Évente egyszer bement, hogy engesztelést szerezzen – jóvátegye – a nép bűneit. Ez az egy pap képviselte egész Izraelt Isten előtt. Ő volt a közbenjáró a nép és Isten között.

De amikor Jézus eljött, utat nyitott minden egyes ember számára, hogy közvetlenül hozzáférhessen Istenhez. Nem kell papon, szenten, lelkészen vagy bármely más személyen keresztül menni. Közvetlenül beszélhetsz Istennel.

Jézus a mi Papunk és Közbenjárónk. Ezért fejezzük be gyakran imáinkat a „Jézus nevében” kifejezéssel. Nem kötelező így befejezni az imáinkat, de ez az egyik módja annak, hogy elismerd, hogy Jézus utat nyitott számodra, hogy közvetlenül Istenhez fordulj, és bármit kérj tőle. Biztos lehetsz benne, hogy Isten hall, elfogad és törődik veled.

Jézusnak köszönhetően közvetlen közösségben, lelki közösségben és beszélgetésben lehetsz Istennel. Ő a barátod akar lenni! Nincs is jobb alkalom arra, hogy elkezdj beszélgetni és időt tölteni vele, mint ma.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Amikor imádkozol, úgy beszélsz Istennel, mintha a barátod lenne? Miért, vagy miért nem?
• Mivel különb, ha az imát és az Istennel való közvetlen beszélgetést kiváltságnak tekinted?
• Min fogsz változtatni, hogy minden nap több időt tudj Istennel tölteni?

*(Daily Hope by Rick Warren 2025.08.26.)

 (A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)