Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)

Isten valóságos, attól függetlenül, hogy mit érzel

2017. május 08. 03:00 - FodorImi

„Az ÚR elrejtette magát az ő népe elől, de én benne bízom, és belé vetem a reményem.” (Ézsaiás 8:17, GNT fordítás)

Könnyű Istent dicsőíteni, mikor a dolgok nagyszerűen mennek az életedben, mikor Isten ellát étellel, kapsz tőle barátokat, családot, egészséget és örömteli helyzeteket. A körülmények azonban nem mindig ilyen kellemesek. Hogyan dicsőíted akkor Istent? Mit teszel, amikor úgy tűnik, hogy Isten millió mérföldre van?

Isten imádatának legmélyebb szintje, amikor a fájdalmak ellenére dicsőíted Istent, hálát adsz Istennek a megpróbáltatások között, bízol benne a kísértésben, átadod magad akkor is, amikor szenvedsz, és szereted őt akkor is, amikor távolinak tűnik.

A barátságokat gyakran megpróbálja az elkülönítettség és a csend; amikor elválaszt a fizikai távolság, vagy amikor nincs lehetőség beszélgetni. Istennel való barátságodban sem mindig érzed, hogy közel vagy hozzá.

Philip Yancey bölcsen jegyezte meg: „Minden kapcsolat magában hordozza a közelség idejét és a távolság idejét, és az Istennel való kapcsolatban is – nem számít mennyire meghitt – az inga lengeni fog egyik oldalról a másikra.”

Ez az, amikor a dicsőítés nehézzé válik.

Ahhoz, hogy barátságotok éretté váljon, Isten próbára fogja tenni elszakítottnak, távolinak látszó időszakokkal, olyan időszakokkal, amikor úgy tűnik, hogy elhagyott vagy elfelejtkezett rólad. Úgy érzed, Isten millió mérföldre van tőled. Ezekre a napokra, a lelki szárazság, kétség, az Istentől való elhidegülés napjaira Keresztes Szent János [XVI. században élő spanyol katolikus szent, karmelita szerzetes, teológus, költő, a katolikus egyház belső reformációjának egyik központi alakja] úgy hivatkozott, mint „a lélek sötét éjszakája”. Henry Nouwen [XX. századi holland katolikus pap, teológia professzor, író, munkásságának fő területet a pásztori szolgálat, a közösség, a társadalmi igazságosság volt] a „a hiány szolgálatának” hívta. A.W.Tozer [XX. századi amerikai protestáns lelkész, prédikátor, író, „élete és művei elsősorban a gazdag és bensőséges imaéletéből táplálkoztak”] „az éjszaka szolgálatának” nevezte. Mások a „szív hideg teleként” emlegették.

Jézuson kívül, mindenki más közül talán Dávid volt a legszorosabb barátságban Istennel. Tetszett Istennek, és úgy hívta, hogy a „szívem szerint való ember” (ld. 1Sámuel 13:14 és ApCsel 13:22).

Mégis Dávid gyakran panaszkodott Isten látszólagos hiányára:

  • „URam, miért vagy közömbös, és miért vagy olyan távol? Miért rejtőzöl el, amikor legjobban szükségem van rád? (Zsoltárok 10:1, TLB fordítás).
  • „Én Istenen, én Istenem, miért hagytál el engem? Miért vagy olyan távol, amikor segítségért sóhajtozom? (Zsoltárok 22:1, NLT fordítás, második kiadás).
  • „Mért hagytál el engem?” (Zsoltárok 43:2a, GNT fordítás; ld. még Zsoltárok 44.23; 74:11; 88:14; 89:49).

Természetesen Isten valójában nem hagyta el Dávidot, és nem hagy el téged sem. Ismételten megígérte, „Nem maradok el tőled, és nem hagylak cserben.”

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

  • Milyen gyakorlati lépéseket tehetsz, amelyek segítenek Isten dicsőítésében a fájdalmak és megpróbáltatások között?
  • Mit gondolsz, mire akar Isten tanítani ezekben az időszakokban?
  • Isten mely ígéretei adhatnak reményt és bátorítást?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.05.01.)

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása