"Boldog az, aki féli az Urat... Bőkezűen ad a rászorulónak, és jósága soha nem fogy el; ...tisztelni fogják." Zsoltárok 112:1, 9 (GNT fordítás)

Mit ígér Isten azoknak, akik mindent alázatosan és nagylelkűen tesznek?  Azt, hogy tisztelni fogják őket.

A Biblia azt mondja, "Boldog az, aki féli az Urat... Bőkezűen ad a rászorulónak, és jósága soha nem fogy el; ...tisztelni fogják." Zsoltárok 112:1, 9 (GNT fordítás).

Nehémiás élete során mindig nagylelkű és alázatos volt, és emiatt tisztelték.

A Nehémiás könyvének 5. fejezetében Nehémiás alázatosságáról olvashatunk: "Mind a tizenkét év alatt, amíg Júda földjének kormányzója voltam, ...se a rokonaim, se én nem ettünk abból az ételből amire kormányzóként jogosult voltam. Minden kormányzó, aki előttem betöltötte ezt a pozíciót, terhet jelentett az embereknek, mert napi negyven ezüstpénzt követeltek élelemre és borra. Még a szolgáik is elnyomták a népet. De én másként cselekedtem, mert tiszteltem Istent" Nehémiás 5:14-15 (GNT fordítás). 

Figyeld meg, hogy Nehémiás elutasítja, amire kormányzóként jogosult volt. Bár jártak neki bizonyos kiváltságok, ő mégis úgy döntött, hogy nem veszi igénybe azokat. Visszautasított a tisztségével járó minden olyan előnyt és kiváltságot, amit az előző kormányzók elvártak. Nehémiás alázatosan cselekedett és az emberek szükségét helyezte előtérbe a sajátjával szemben. 

A Nehémiás könyve 5. fejezete Nehémiás nagylelkűségével kapcsolatban ezt írja: "Minden energiámat a fal újraépítésére fordítottam, és nem szereztem saját tulajdont...Rendszeresen vendégül láttam százötven zsidó embert és vezetőiket, és azokat is, akik a környező népekből jöttek hozzám...Tudtam, hogy milyen súlyos terhet kell elviselni az embereknek, ezért nem kértem a kormányzót megillető járandóságot." Nehémiás 5:16-18 (GTN fordítás).

Nehémiás nemcsak alázatos, hanem vendégszerető és nagylelkű is volt. Ő maga fizette a vezetői pozíciójával járó költségeket, sőt még a saját embereinek az élelmét is.

Természetesen nagylelkűnek lenni nem azt jelenti, hogy rendszeresen 150 embert kell vendégül látnod. Nehémiás egyszerűen csak megtette azt, amit tudott – azzal, amit Istentől kapott –, hogy könnyítsen mások terhein.

Ha azt szeretnéd, hogy tiszteljenek, kezdd az alázattal és a nagylelkűséggel.  Ne  hangoztasd, hogy neked ez vagy az jár, és ne legyél követelőző. Krisztusban dönthetsz úgy, hogy feladod a saját jogaidat, hogy Őt szolgáld, és ezáltal mások jogait is védelmezed.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez: 

• Mi a közös az alázatban és a nagylelkűségben?
• Ma milyen vezetők követelnek az emberektől? Milyen vezetők kedvesek és nagylelkűek? Az eredmény szempontjából látsz különbséget a két vezetési stílus között?
• Milyen területeken küzdesz azzal, hogy feladd a saját jogaidat, hogy mások szükségleteit a sajátod elé helyezd? Mit gondolsz, mit mond Isten neked ezzel kapcsolatban? 

    * (Daily Hope by Rick Warren, 2022.12.01.)

"Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk." (Zsidókhoz írt levél 10:24 NCV)

Az igazán jó családok azt tanítják gyerekeiknek, hogy nem ők a világmindenség közepe. Azt tanítják nekik, hogy Isten megteremtette őket és mindenkit saját maga küldetésére formált. Ezek a családok mintapéldái az elkötelezettségnek, a szolgálatnak, a nagylelkűségnek és az imádkozásnak. Az átlagos családok nem ezt teszik. A nagyszerűen működő családok viszont ilyenek.

Én a szüleimnek köszönhetem, hogy ma az, az ember vagyok, aki vagyok. Ők plántálták belém azt az értéket, hogy törődjek más emberekkel. 

A szüleim nagyon, nagyon szegények voltak, de mind ketten megkapták a másoknak adás, a vendégszeretet ajándékát. Szerettek másoknak adni, még akkor is mikor nem igazán volt miből. Vidéken nőttünk fel, és édesapám nagy veteményeskertet művelt mindenféle zöldséggel. Családunknak képtelenség lett volna a teljes termést megenni, de ő mégis az egész földet megművelte, azért, hogy legyen mit eladományozni. És cserébe semmi pénzt nem fogadott el. Egyre többet termesztettünk és utána eladományoztuk, hogy segítsük a rászorulókat.

A mi otthonunk állandóan tele volt emberekkel. Ha az emberek az életük fájdalmas időszakaiban voltak, ők hozzánk jöttek. Ha jól ment a soruk, a hozzánk jöttek, vagy ha éppen konfliktusokon mentek keresztül, akkor is nálunk voltak. Ha egy jól ismert keresztény vezető jött a városba, nálunk szállt meg. Egyszer édesapám összeszámolta, hányszor főzött édesanyám a vendégeknek egy év alatt. Több mind százszor! Azzal a hozzáállással nőttem fel, hogy "szánd oda az életedet" az nem rólad szól, hanem, hogy segíts másokon.

Ez az, amit az igazán jó családok csinálnak. Arra tanítják egymást, hogy kimutassák szeretetüket és, hogy jó cselekedeteket tegyenek.

Jó példa erre Kornéliusz családja, a biblia Apostolok cselekedetei könyvében: "Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez." (Apcsel 10:2 NIV)

Milyen nagy hagyaték ez! Szeretnéd, hogy egy nap így írjanak rólad is és a családodról? 

Akár van gyermeked akár nincs, Isten akarata, hogy ehhez hasonló örökséget hagyj magad után. Mindig fogsz találni nálad fiatalabbakat - vagy hitben fiatalabbakat - magad körül. Szánsz időt rájuk azért, hogy segítsd őket azzá válni, amivé Isten teremtette őket? Segítenél nekik felfedezni, hogy Isten milyen küldetést szánt nekik? 

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Milyen hagyatékot szeretnél magad után hagyni? Mit teszel, hogyan dolgozol azért, hogy ez megvalósulhasson?
• Ha nincsenek gyermekeid, kik azok a fiatalok körülötted, akiket bátoríthatsz, hogy megéljék életcéljukat és segítsenek másokon?
• Mi tart vissza attól, hogy megnyisd otthonodat más emberek előtt?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.11.)

„És most, amikor Jézus Krisztust elfogadtátok Uratoknak, folytassátok úgy, hogy követitek is őt." (Kol 2:6, NTL fordítás)

A Biblia az emberi életet gyakran úton való haladáshoz hasonlítja, mivel az élet egy utazás, és nem ülhetünk le nyugodtan, mert még nem értük el utunk célját. Az Újszövetség arra tanít, hogy járjunk bölcsességben, szeretetben, világosságban és engedelmességben. Arra is tanít, hogy úgy járjuk az életünk útján, ahogy Jézus tette. Ugyanakkor arra is tanít, hogy másokkal együtt járjunk ezen az úton. A következő három megállapítás arra hívja fel a figyelmüket, hogy miért tesszük jól, ha életünk útját másokkal együtt, közösségben járjuk.

• Biztonságosabb. Előfordult már veled, hogy késő este egyedül kellett átmenned egy sötét sikátoron, vagy egy régi országúton kellett gyalogolnod? Ijesztő lehetett. De ha valakivel együtt tettétek meg ezt az utat, biztonságban érezted magad.
• Bátorít. Az élet nem egy 50 méteres vágta, hanem inkább a maratoni távfutásra hasonlít! Másokkal együtt, közösségben járva ezen az úton, az erőd ki fog tartani végig, éspedig egészen a célig.
• Bölcsebb.Útközben sokkal többet tanulhatsz másoktól, mintha csak egyedül mennél. Ha egyedül haladsz, esetleg még azt sem veszed észre, hogy eltévesztetted az irányt. De ha a barátaid ott vannak veled az úton, valamelyikük észreveszi, hogy letértél az útról, és szükséged van újra megtalálni a helyes irányt.

Néhány fontos leckét tanulhatunk meg, miközben másokkal együtt haladunk az úton. Megtanulunk alkalmazkodni egymáshoz, és együttműködni velük.

Azt is megtanuljuk, hogy hogyan szeressünk. Az 1Mózes 2:18 ezt mondja: „Nem jó az embernek egyedül lenni." (NIV fordítás). Isten gyűlöli a magányt, a közösség pedig Isten válasza a magányra. Ha másokkal együtt járunk, közösségbe kerülünk, ahol megtanulhatjuk, hogy hogyan szeressünk.

A másokkal való együtt járásunk a vendégszeretetre is megtanít minket. A Biblia azt mondja az 1Péter 4:9-ben: „Legyetek egymással vendégszeretők zúgolódás nélkül." (NIV fordítás). Te mi miatt zúgolódsz? Milyen kifogásaid vannak, amelyek miatt nem hívod el a barátaidat az otthonodba?

Talán azt mondod: „A házam piszkos!”

Hát akkor takaríts ki!

Vagy talán egy másik kifogásod az, hogy „A lakásom nem elég nagy.”

Elfér benne három ember? Jézus azt mondja: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." (Mt 18:20, NIV fordítás).

Mindenki vágyakozik arra, hogy tartozzon valahova, mert Isten kapcsolatokra teremtett minket. Amikor más keresztényekkel közösségben haladunk az úton, testvéri kapcsolatok jönnek létre, és a valahová tartozás utáni vágyunk beteljesül.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan gazdagodott az életed azzal, hogy emberek hűségesen jártak vagy járnak veled egy úton?
• Mik voltak a kifogásaid eddig, amikkel sikerül kikerülnöd, hogy másokat vendégül láss? Hogyan tudod ezt a hozzáállásodat megváltoztatni a jövőre nézve?
• Milyen emberekkel tudsz együtt járni az élet útján? Kitől tudod megtanulni, hogy úgy járj az élet útján, mint Jézus?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.03.14.)