Ne ejtsen zavarba, és ne lepődjetek meg, amikor a szenvedés tüzén mentek keresztül, mert ez nem idegen vagy szokatlan dolog, ami veletek történik.” (1 Péter 4:12 – TLB fordítás)

Jézus figyelmeztetett, hogy lesznek problémáink az életben. Senki sem mentesül a fájdalomtól, nincs védve a szenvedéstől, és senki sem siklik át az életén problémák nélkül.

Péter apostol bizonyossá teszi számunkra, hogy a problémák jelenléte normális dolog. „Ne ejtsen zavarba, és ne lepődjetek meg, amikor a szenvedés tüzén mentek keresztül, mert ez nem idegen vagy szokatlan dolog, ami veletek történik.” (1 Péter 4:12 – TLB fordítás). Isten arra használja a nehézségeket, hogy közelebb vonjon magához. A Biblia azt mondja: „Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, megmenti azokat, akik lelkükben összetörtek.” (Zsoltárok 34:18 – NLT fordítás)

Az imádat legmélyebb és legbensőségesebb megtapasztalása valószínűleg a legsötétebb napjaidban lesz, amikor a szíved megtört, amikor úgy érzed, magadra hagytak, amikor kifogytál a lehetőségekből, amikor a fájdalom a legnagyobb – és amikor egyedül Istenhez fordulsz. A szenvedésben tanuljuk meg a leghitelesebb, szívből jövő, őszinte imádságokat elmondani Istennek. A fájdalomban nincs energiánk felszínes imádságokra.

Joni Earecson Tada írta: „Amikor az élet rózsás, akkor megelégszünk azzal, hogy tudunk Jézusról, utánozzuk, idézzük és beszélünk róla, de csak a szenvedésben ismerjük meg igazán.” A szenvedésben olyan dolgokat ismerünk meg Istenről, melyeket semmilyen más módon nem tanulhatunk meg.

Isten megtehette volna, hogy megmentse Józsefet a börtöntől, Dánielt az oroszlánok vermétől, megtarthatta volna Jeremiást, hogy ne dobják egy iszapos gödörbe, a három zsidó fiatalembert, hogy ne vessék az izzó kemencébe, megőrizhette volna Pált a háromszori hajótöréstől. Megtehette volna, de nem tette. Engedte, hogy megtörténjenek ezek a problémák, és ennek eredményeként mindegyikük közelebb került Istenhez.

A problémák arra kényszerítenek bennünket, hogy Istent keressük, és tőle függjünk, ne magunkban bízzunk. Pál bizonyságot tesz ennek a hasznáról: „Úgy éreztük, hogy elpusztulunk, meghalunk, láttuk, mennyire nincs erőnk arra, hogy segítsünk magunkon, de az volt a jó, hogy ekkor mindent Isten kezébe tettünk, aki egyedül képes volt megmenteni minket.” (2 Korinthus 1:9 – TLB fordítás) Sohasem fogod elismerni, hogy egyedül Istenre van szükséged, amíg nem Isten lesz minden, amid van.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Hogyan kényszerítenek a problémák arra, hogy Istent keresd, és tőle függj, ne magadban bízz?
• Mi a legerőteljesebb igazság, amit a szenvedésen keresztül tanultál meg?
• A Biblia melyik szenvedés története inspirált és bátorított leginkább, és miért?

*(Daily Hope by Rick Warren – 2018.05.15.)