„Nem jó az embernek együl lenni.” (1Móz 2,18 NKJV)

Mások nélkül nem tudsz olyan személlyé válni, amilyennek Isten akar látni téged.

Az első dolog, amit Isten igazán az embernek mondott, ez volt: „Nem jó az embernek egyedül lenni.” (1Móz 2,18 NKJV) Isten nem csak a házasságra érti ezt a verset. Egyszerűen nem tesz jót nekünk, ha megpróbáljuk az élet valamelyik részét egyedül végigcsinálni.

Némelyek azt hangoztatják, hogy a teljes függetlenség a boldogság kulcsa. De miután több ezer embernek adtam már tanácsot, elmondhatom, hogy ez nonszensz. A többiektől való teljes függetlenség nem boldogság. Ez a magány. És a leggyorsabb módja annak, hogy szánalmassá, megbántottá, félelmetessé és bizonytalanná válj, ha úgy teszel, mintha nem lenne szükséged senki másra az életedben.

Szükséged van a többiekre – különösen egy gyülekezeti családra –, hogy veled járjanak az életben. Egy fizikai család nem tart örökké. Felnőnek, kirepülnek és elköltöznek. De egy szellemi család, a gyülekezet, örökké fog tartani.

Íme, három ok, amiért érdemes közösségbe járnod más hívőkkel:

Biztonságosabb. Biztonság van a számokban. Kevesebb a kockázat. Előfordult már veled, hogy egyedül kellett végig sétálnod egy sötét sikátoron éjszaka? Sokkal jobb érzés, ha mások is vannak veled! Amikor sötét időkön mész át, biztonságosabb másokkal járni, akik bátoríthatnak és imádkozhatnak veled. A Biblia azt mondja: „A tanácsadók sokaságában biztonság van.” (Péld 11,14 NKJV)

Támogató. Megakadályozza, hogy feladd. Ha esetleg egy maratoni távfutásra készültél, előfordulhatott, hogy kísértést éreztél arra, hogy abbahagyd, mert edzés közben elérted a telesítőképességed plafonját. De amikor másokkal együtt futsz, ez segít, hogy a célod felé haladj, és ennek elérésében támogatnak is téged.

Okosabb. A Biblia azt mondja: „Csak a bolondok bíznának a saját elgondolásaikban.” (Péld 28,26 CEV) Ha egyedül jársz, lehet, hogy rossz irányba haladsz. De amikor másokkal jársz együtt, megtanulod, hogyan kell odafigyelni, hogyan kell kijönni egymással és hogyan kell szeretni.

Isten a magány ellenszereként teremtette meg a közösséget. Amikor együtt élsz a gyülekezeti családoddal, a csüggedés és a fáradtság kezd elmúlni.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Emlékezz arra az időszakodra, amikor a magányossággal küszködtél. Mi segített abban, hogy egy támogató közösség biztonsága felé haladj? 
• Mit gondolsz, Isten miért teremtett arra minket, hogy együtt jobbak legyünk?
• Hogyan segített egy másik hívő abban, hogy istenfélő nézőpontot kapj, amikor elveszettnek és magányosnak érezted magad?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2022.03.05.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

„Isten saját családjának tagjai vagytok... és Isten háztartásához tartoztok minden más kereszténnyel” (Ef 2,19 TLB fordítás).

A mi identitásunk nagy része a kapcsolatainkon alapul.

Unoka vagyok. Fiú vagyok. Férj vagyok. Nagypapa vagyok. Csapattag vagyok. Egy kis csoport tagja vagyok. Lelkész vagyok. Alkalmazott vagyok. Én mindez vagyok. Ezek a kapcsolatok segítenek meghatározni, hogy ki vagyok.

Tudjuk, hogy kik vagyunk a másokkal való kapcsolatunkban. Azok az emberek, akik keresztül mentek a váláson, vagy elvesztették házastársukat, ismerik ezt. Amikor az a kapcsolat véget ér, sok ember számára nehézséget jelent meghatározni, hogy kik ők. Vagy ha az identitásukhoz kötődő munkából elbocsátották őket, akkor igazán nehéz lehet tisztába jönniük az azonosságukkal.

Ezért szeretné Isten, hogy egy olyan kapcsolatból közelítsük meg identitásunkat, ami soha nem ér véget: az ő családjával való kapcsolatunkból.

A Biblia mondja: „Isten saját családjának tagjai vagytok... és Isten háztartásához tartoztok minden más kereszténnyel” (Ef 2,19 TLB fordítás).

Nem számít milyen családhoz tartoztál a múltban. A te identitásod nem ebből származik. A te identitásod Isten népével való kapcsolatodból származik. 

Valójában, a te fizikai családod csak egy csatorna ahhoz, hogy eljuss Isten családjához. Isten a szüleidet használta – akár jó, akár rossz szülők voltak –, hogy világra hozzanak. Valódi célja azonban nem az volt, hogy megtartson téged abban a családban, hanem hogy az ő családjába tegyen. 

A lelki családod valójában fontosabb mint a fizikai családod. A fizikai családod nem tart örökké. Az emberek felnőnek. Elmennek. Elválnak. Meghalnak.

A te lelki családod viszont örökké tart. 

Ha erre épül az identitásod, az megmarad.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Eszedbe jut olyan időszak az életedből, mikor egy kapcsolat elvesztése hatással volt az identitásodra? Milyen volt ez számodra?
• Milyen módon fekteted az életed olyan dolgokba, amik igazán számítanak, olyan dolgokba, amik örökké tartanak?
• Hogyan értheted meg jobban identitásod az Isten családjával fennálló kapcsolatodon keresztül?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2019.08.23.)

„Isten már előre elhatározta, hogy tulajdon családjába fogad bennünket azzal, hogy Jézus Krisztus által közel enged magához.  Ez az, amit eltervezett, és amiben nagy örömét lelte.” (Efezus 1:5 NLT-fordítás, második kiadás

A Biblia így fogalmaz: „Isten már előre elhatározta, hogy tulajdon családjába fogad bennünket azzal, hogy Jézus Krisztus által közel enged magához.  Ez az, amit eltervezett, és amiben nagy örömét lelte.” (Efezus 1:5 NLT-fordítás, második kiadás)

Isten többet tervezett, nem csak angyalokat, állatokat és növényeket. Ő családot akart. A Biblia szerint létezésed tágabb értelemben vett oka, hogy Isten azt akarta, tartozz a családjához, ahhoz a közösséghez, amely örök időkre szól. 

A szellemi családod, Isten családja a saját családodat is túl fogja élni. A vér szerinti családi kötelékek nem tartanak örökké. A gyerekek felnőnek, elköltöznek, a szülők meghalnak. Isten szellemi családja azonban tovább él, és fennmarad mindörökre.

A Biblia arra is rámutat, Isten soha nem tervezte, hogy egyedül menj végig az életen. Valójában Ő gyűlöli a magányt. Amikor Isten az embert teremtette, egy tökéletes környezetbe, az Édenkertbe helyezte, és az első dolog, amit kijelentett, ez volt: „Nem jó az embernek egyedül.” Isten azt szeretné, hogy a családjának tagja légy.   

Mit értünk Isten családján? „Ez a család az élő Isten egyháza, az igazság tartóoszlopa és talapzata” (1 Timóteus 3:15b, NCV-fordítás). Az egyház, Krisztus teste nem egy intézmény, és nem is hivatal. Még csak nem is egy szervezet vagy társasági klub. Az egyház Isten családja, amely nem rendszabályokról és előírásokról, szertartásokról vagy a vallásról szól. Középpontjában a szeretet áll és a kapcsolatok.

Az egyház „az igazság tartóoszlopa és talapzata.” Mi történik, ha egy épületnek nincs tartóoszlopa és talapzata? Összeomlik. Mi itt Kaliforniában sokkal inkább tudatában vagyunk ennek, mert nálunk előfordulnak földrengések. Ha a házadnak nincs szilárd alapja, össze fog dőlni, amikor jön a földrengés.

Isten szerint a te életed is ugyanígy működik. Életed folyamán szembe fogsz találkozni néhány földrengéssel – a pénzügyeiddel és az egészségeddel kapcsolatos földrengésekkel, és érzelmi, kapcsolati és munkahelyi földindulásokkal. Amikor ezek a nehéz idők beköszöntenek az életedben, és nem lesz egy szellemi-lelki családod, aki támogasson, akkor össze fogsz omlani.

Nem vagy képes Isten céljait egymagad megvalósítani. Isten úgy teremtett bennünket, hogy szükségünk legyen egymásra. Isten családjában szükségünk van egymásra.  

Beszéljünk róla:

• Mit jelent számodra az, hogy valakit befogadnak egy családba?
• Isten azt akarja, hogy legyen egy szellemi családod, akire támaszkodhatsz, amikor földrengések érnek. Hogyan lehetsz te a támasza valakinek Isten családjában, aki most tapasztal meg nehézségeket az életében?
• Honnan fogják tudni mások Isten családjában, hogyan segítsenek neked, amikor te leszel bajban?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.09.09.)