Soha nem szeretnénk azt látni, hogy gyermekeinket megbántják, de ilyenkor tudjuk őket megtanítani arra, hogy meg tudjanak bocsátani másoknak.

"és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" (Máté 6:12)

Mint szerető szülő, te is meg akarod óvni gyermekeidet, és minden tőled telhetőt megteszel értük. De akármennyire is igyekszel, nem tudod megakadályozni, hogy egyszer csak valaki megbántsa őket.

Ez a szituáció elkerülhetetlen, mert a világ tele van tökéletlen emberekkel. És akármennyire is nem szeretnénk, nem tudjuk elkerülni azt sem, hogy a gyermekeink bántsanak meg másokat, hiszen ők sem tökéletesek.

Jézus ezt mondja: "bocsásd meg vétkeinket, ahogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek".

Vegyük észre, hogy két oldala van a dolognak. Először is, "bocsásd meg vétkeinket". Senki sem tökéletes, mindannyiunknak vannak bűnei, mindannyiunk élt már át mélységeket, voltunk már rossz passzban, hoztunk rossz döntéseket, és ezért gyakran bűntudattal élünk. Csalódtunk már magunkban, és tudjuk, hogy Istennek is csalódást okoztunk.

De hogyan kezeljük a bűntudatot? Meg  kell tanítanunk gyermekeinknek, hogy az egyetlen módja ennek az, hogy felismerjük a megbocsájtást, amit Isten adott nekünk Jézus Krisztuson keresztül. Megbánhatjuk bűneinket, és tudhatjuk, hogy Isten hű, és megbocsát nekünk.

Aztán tudnunk kell kezelni azt is, amikor mások bántottak meg bennünket, ami miatt neheztelhetünk rájuk. Isten azt mondja, hogy kerüljön az Ő békessége a neheztelés helyébe, ami abból fakad, hogy megbocsátunk másoknak, ahogy Isten is megbocsátott nekünk.

Soha nem szeretnénk azt látni, hogy gyermekeinket megbántják, de ezekben a pillanatokban tudjuk őket megtanítani arra, hogy meg tudjanak bocsátani másoknak. Segíthetünk megértetni velük azt, hogy ha megtartják nehezteléseiket, az olyan romboló hatással lesz az életükre, mint valami maró sav. Tehát tanítsuk meg őket arra, hogy kérjék Isten békességét, és kínáljanak megbocsátást azoknak, akik megbántották őket.