Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)

A kereszt szabadsága

2016. június 30. 03:00 - K. Juc

„Tudjuk, hogy a régi életünk Krisztussal együtt meghalt a kereszten azért, hogy a bűnös énünknek ne legyen hatalma felettünk.” (Róma 6:6a, NCV fordítás)

A Róma 6:6 szerint „tudjuk, hogy a régi életünk Krisztussal együtt meghalt a kereszten azért, hogy a bűnös énünknek ne legyen hatalma felettünk.” Mit jelent az, hogy „a bűnös énünknek ne legyen hatalma felettünk”? Azt, hogy természetünkből adódóan hajlamosak vagyunk rossz dolgokat tenni.

Amikor megbántasz, a természetes reakcióm azt diktálja, hogy én is megbántsalak. Amikor rosszat mondasz rólam, a természetes reakcióm az, hogy én is rosszat mondjak rólad, magamban tartsam a sérelmet, és soha ne bocsássak meg. Minden, amire természetes hajlamaim ösztönöznek, csak ront a helyzeten.

De el tudjuk szakítani ezeket a kötelékeket: a keserűség, a bűntudat, a neheztelés és az aggodalom kötelékeit. Dönthetünk úgy, hogy nem leszünk a múltunk és a fájó emlékeink rabszolgái. Eldönthetjük, hogy megbocsátunk.

Hadd tegyek fel egy nagyon fontos kérdést. Igazán meg akarsz gyógyulni a megbántottságból? Igazán el akarod engedni a sérelmed? Vagy továbbra is ragaszkodni akarsz hozzá, hogy idővel keserű, öreg és zsémbes ember legyen belőled?

Mennyire gondolod komolyan, hogy meg akarsz szabadulni ettől a fájdalomtól? Belefáradtál már a hordozásába? „Ezerszer lejátszottam magamban. Minden alkalommal fájdalmat érzek, amikor arra gondolok, amit az apám tett – vagy, amit a testvérem, az anyám vagy a férjem tett. Minden alkalommal fáj, amikor rágondolok."    

A keresztnek van hatalma arra, hogy megszabadítson Téged a haragtól, a bánattól és a nehezteléstől. Nincs más mód rá, hogy elengedd ezeket az erőteljes érzéseket, amelyek lenyomnak, csak a kereszt. Jézus a keresztfán megtörte a bűn, a halál és a kötelékek hatalmát az életed felett.

Szeretném, ha arra az emberre gondolnál, akinek meg kell bocsátanod. Arra a személyre, akinek a sértése elültette a keserűség magjait benned. Szeretném, ha elmondanád most ezt az imát:

"Atyám, egyedül Te tudod, hogy mennyire megbántott ez az ember. Egy másodperccel sem szeretném tovább hordozni a fájdalmat. Nem akarok keserű emberré válni. De szükségem van a kegyelmedre és a kereszt hatalmára, hogy el tudjam engedni a fájdalmamat és meg tudjak bocsátani azoknak, akik megbántottak. Ez a fordulópont. Először arra van szükségem, hogy megtapasztaljam a megbocsátásodat. Tudsz minden alkalomról, amikor megbántottam másokat, és nagyon sajnálom, hogy vétkeztem. Jézus, köszönöm, hogy meghaltál értem! Elfogadom a kegyelmedet és a megbocsátásodat, amire naponta szükségem van. Most Hozzád fordulok, és úgy döntök, hogy megbocsátok, ahogy Te is megbocsátottál nekem. Akárhányszor visszajönnek az emlékek, újra megbocsátok, amíg a fájdalom teljesen eltűnik. Gyógyítsd meg a szívemet a kegyelmeddel! Jézus nevében. Ámen."    

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.06.23.)

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása