"Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől jön." (1János 4:7/a)

Ha tudni szeretnéd, hogyan legyél jó szülő és hogyan építs erős családot, nem az interneten vagy egy könyvesboltban kell keresgélned. Nem kell mást tenned, mint megnézned a legnagyszerűbb könyvet, a Bibliát, Isten Igéjét, hogy mit ír a gyermeknevelésről.

Ezt mondja az 1János 4:7/a: "Szeressük egymást; mert a szeretet Istentől jön".

A gyermekeknek mindennél jobban szükségük van a megingathatatlan és feltétel nélküli szeretetre. Szükségük van egy helyre, ahol elfogadják őket - a hibáikkal együtt is.

Mi az irgalmasság? A szeretet és a megértés ötvözete. Az, hogy tudunk mindent valakiről, és akkor is szeretjük.

A szeretet nem természetes. Meg kell tanulnod szeretni. Tanulni pedig csak úgy tudsz, ha gyakorlod. És a legjobb, ha azokon az embereken gyakorolod, akikkel egy életen át össze vagy kötve. Ha megtanulod szeretni a családodat, bárkit tudsz szeretni. Miért? Mert könnyű olyan embert szeretni, aki távol van, viszont ha ha valaki mindig veled van, azzal nem mindig egyszerű kijönni. Amikor a családodban gyakorlod a szeretetet, akkor tanulsz meg igazán szeretni.

Sokszor van az, hogy szeretjük a gyermekeinket, azonban nem tudjuk ezt úgy kifejezni, hogy ők is megértsék. A gyermekek három dologból értik meg, hogy szeretik őket: amikor azt fizikailag kimutatjuk, amikor azt nekik elmondjuk, és amikor odafigyelünk rájuk.

1. A szeretetünk fizikai kinyilvánítása. A gyermekeknek nagyon sok ölelésre, fizikai érintésre és puszira van szükségük. Fizikailag érezniük kell a szeretetünket.
2. Szavakkal való megerősítés. Minden nap el kell mondanod a gyermekeidnek - naponta többször is -, hogy mennyire szereted őket. Erősítsd ezt meg bennük, és építsd őket a szereteteddel.
3. Figyelem. A legnagyobb ajándék, amit adhatsz másoknak az, ha figyelsz rájuk. Amikor a szemébe nézel és odafigyelsz a gyermekekre, azzal azt mondod: "Fontos vagy nekem. Meg akarom hallgatni, amit mondani akarsz." Amikor ezt teszed, akkor is irgalmasságot mutatsz feléjük.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

• Milyen módon fejezik ki és fogadják el a gyerekeid a szeretetet?
• Milyen rutinszerű tevékenységek vagy szokások segítségével tudnád megvalósítani azt, hogy a gyermekeidnek kimutasd a szeretetedet fizikailag, szavakkal és a rájuk való odafigyeléssel?
• Ha nincsenek saját gyermekeid, van esetleg olyan gyerek, akiért felelős vagy (például az unokahúgodért, az unokaöcsédért, egy szomszédban lakó kisgyerekért vagy a barátaid gyerekeiért)?

+(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.09.)

„Öntsétek ki a szíveteket neki, mert Isten a mi menedékünk.” (Zsoltárok 62:8b, NLT fordítás)

A Biblia azt mondja, hogy mikor a veszteség időszakán mégy át, az első dolog, amit meg kell tenned, hogy elengedd a fájdalmad.

A tragédiák mindig erős érzelmeket váltanak ki – haragot, félelmet, depressziót, aggódást, néha bűntudatot. Ezek az érzések megrémisztenek bennünket, és nem tudjuk, mit kezdjünk velük. Mikor egy jelentős veszteséget élünk át, ezek a roppant érzések előtörnek belőlünk. Ha mindjárt nem kezeljük ezeket, az nagyon hosszasan hátráltatni fogja a helyreállást.

Némelyek sosem foglalkoznak nyíltan az életükben levő fájdalommal. Mellébeszélnek. Elfojtják. Tettetik, hogy nincs. Úgy viselkednek, mintha nem létezne. És ez az, amiért még mindig küzdenek 20 vagy 30 évvel korábban történt veszteségekből fakadó érzelmi nyomással.

Létezik egy mítosz, amely szerint Isten azt akarja, hogy mindig mosolygó arccal járjunk-keljünk, azt mondogatva, hogy „Dicsőség az Úrnak!” A Biblia sehol nem mond ilyet.

Tulajonképpen, Jézus éppen az ellenkezőjét tanította. A Máté 5:4-ben azt mondja: „Isten megáldja azokat, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.” (NLT fordítás). Rendben van a fájdalom. Tudjuk, hogy a keresztények a mennybe mennek, ezért nem kell szomorkodnunk, mint a világ teszi. A mi fájdalmunk más. Azért vagyunk szomorúak, mert hiányozni fognak, de békességünk lehet, mert tudjuk, hogy Istennel vannak.

Mit tegyél az érzéseiddel? Ne nyomd el, ne tagadd le azt, ami mélyen benned van. Engedd el, add Istennek ezeket. Kiálts Istenhez: „Istenem, meg vagyok sebezve, fájdalmam van, nagyon nehéz nekem!” Ha jó példát akarsz erre, olvasd végig a Zsoltárok könyvét, ahol Dávid sokszor félreteszi büszkeségét, kimondja, ami legbelül benne van, és ezt mondja: „Istenem, most egy nagyon nehéz időszakban vagyok. Nagyon-nagyon meg vagyok sebezve.” Kiálts Istenhez, mint Dávid tette.

A Zsoltárok 62:9b ezt mondja: „Öntsétek ki a szíveteket neki, mert Isten a mi menedékünk.” Ha éppen most veszteség ért, értsd meg, kérlek, ha nem engeded el a fájdalmadat, az végül utat tör magának, kiömlik. Az érzelmek, melyeket elfojtanak, gyűlnek, és végül egy sokkal rosszabb helyzetben kirobbannak.

Először engedd el a fájdalmad, így Isten elkezdheti gyógyítani a szíved!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen téves elképzelések élnek a társadalmunkban, melyek meggátolnak abban, hogy elengedjük a fájdalmainkat?
• Milyen fájdalmakkal vagy veszteségekkel küzdesz az életedben? Milyen hatással van ez rád?
• Hogyan bánthat vagy segíthet valakit a gyülekezet, aki fájdalmat hordoz? Hogyan segítheted, bátoríthatod az őszinteséget a kiscsoportodban vagy a gyülekezetedben?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.07.)

 „Nem jó az embernek egyedül lenni.” (1Mózes 2:18b NIV fordítás)

Amit gyakran magányosságnak nevezel, az igazából honvágy Isten után. Csak sosem eszméltél rá. Arra teremtettél, hogy személyes, bensőséges kapcsolatod legyen Jézus Krisztussal; e kapcsolat lényege, hogy Isten vágyik arra, hogy veled lehessen. Valójában a Fia azért halt meg, hogy kapcsolatba léphess Istennel. Soha semmi nem fogja helyettesíteni ezt: sem ember, sem tapasztalat, sem kábítószer, sem siker, sem anyagi javak vagy azok birtoklása. Semmi sem fogja betapasztani azt a sajgó lyukat a szíveden, amit Isten ott a maga számára ütött. Ő azt akarja, hogy ismerd meg Őt.

Hogyan ismerheted meg Istent?

1. Nyisd meg életed Jézus Krisztus előtt. Mondd ezt: „Jézus Krisztus, szeretnélek megismerni. Szeretnék megtanulni úgy szeretni téged, ahogy te szerettél engem már akkor, amikor ennek még nem is voltam tudatában. Szeretnék kapcsolatot ápolni veled.” Arra teremtettél, hogy kapcsolatod legyen Istennel – de nem olyan, ami vallásos félelmeken, előírásokon, rendszabályokon és szertartásokon alapszik, hanem olyan, ahol állandó beszédben vagy Istennel, és ő munkálkodik benned és általad. Legmélységesebb magányodnak ez az ellenszere.

2. Csatlakozz egy gyülekezeti családhoz. Nem arra lettünk teremtve, hogy Magányos Farkas Keresztyének legyünk. Keress egy teret, ahol másokhoz kapcsolódhatsz. Csatlakozz egy kis csoporthoz, ahol a többi ember megismerhet téged, és ahol megtalálod azt a támogató védőhálót, amire szükséged van, amikor nehéz időszakokon mész keresztül. Ragadd meg a lehetőséget! Vállalj kockázatot! Csatlakozz egy kis csoporthoz!

A valódi ok, amiért oly sok keresztyén magányos, hogy csak ücsörögnek, amikor szolgálniuk kellene. Körülöttünk mindenhol a világ tele van olyan emberekkel, akik magányosak és arra várnak, hogy gondoskodjanak róluk. Az az idős ember, aki két év alatt egyszer sem mozdult ki. A tizenéves, aki teljesen szét van hullva, és azon tűnődik: „Mit fogok kezdeni az életemmel?” A szingli felnőtt, aki minden este egy üres lakásba megy haza. Az özvegy, aki most temette el a férjét. A dolgozó, akinek munka után minden este első útja a kocsmába vezet, mivel nincs más tennivalója.

A világ tele van olyan emberekkel, akik arra várakoznak, hogy szeressék őket. Hagyj fel azzal, hogy azt hajtogatod: „Nincsenek barátaim!”, inkább kezdj el így beszélni: „Istenem, kinek a szolgálatára tudnál használni engem? Kinek mutathatnám meg a te szeretetedet?” Ha csak annyit teszel, hogy elkötelezed magad, és barátja leszel magányos embereknek, már akkor jelentőségteljes életet fogsz élni. Ez hiteles, méltó életcél lehetne. Kapcsolódj be a szolgálatba!

Az életed folyamán fordulnak elő majd magányos időszakok, ám ezeket sohasem kell egyedül átvészelned, ha bensőséges kapcsolatot ápolsz Jézus Krisztussal.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Ha még nincs ilyen kapcsolatod Krisztussal, szeretettel ajánlom ezt az imádságot: Imádkozz így: „Kedves Jézus Krisztus, nem teljesen értem, de tátong egy lyuk a szívemen, amit már tudom, hogy csak te tudsz betapasztani. Elismerem, hogy arra születtem, hogy áthasson szereteted, és hogy kapcsolatot ápoljak veled. A mai napon szeretném átlépni a tőled elválasztó határvonalat, és létrehozni ezt a kapcsolatot. Kérlek, jöjj be az életembe és szívembe, s magányom és fájdalmam váltsa fel immár a te szereteted. Szeretnék családod, az egyház részévé válni. Szeretném átadni életem, hogy segíthessek másoknak, akiknek oly kétségbeesett szüksége van a te szeretetedre és segítségedre.” Ha elmondtad ezt az imádságot, Isten meghallgatott, és te megtetted keresztyén életed első lépését.

Mindenki imádkozhat így: „Atyánk, köszönjük, hogy te betöltöd legmélyebb szükségeinket, hogy elküldted Fiadat, Jézus Krisztust, hogy olyan kapcsolatba kerülhessünk veled, ami soha nem szakadhat meg, és hogy soha nem leszünk teljesen egyedül, mert te része vagy életünknek. Köszönjük. Jézus nevében: Ámen.”

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.06)

„Amikor sor került az első tárgyalásomra, senki nem tartott velem, mindenki magamra hagyott. Isten bocsásson meg nekik!  De az Úr nem hagyott el, hanem mellém állt. Megerősített, hogy az igazság üzenetét a nem zsidó embereknek elmondhassam, és megmentett a haláltól.” (2Timóteus 4:16-17)

Hol van Isten, amikor magányos vagy? Ott van, ahol addig is volt: melletted. Akkor is veled van, ha ezt nem érzed. A Biblia többször is említi, hogy ha Krisztussal kapcsolatod van, Isten mindig melletted fog állni. Így szól hozzánk: „Én mindig veletek leszek, amíg a világ el nem múlik!” (Máté 28:20b). Ő mindig veled van. Sosem vagy egyedül.

Néhány évvel ezelőtt Kay-jal Hong Kongba repültünk, hogy szemináriumot tartsunk néhány misszionáriusunknak. A tizenhét órás repülőút felénél óriási égiháborúba kerültünk. A gépet csak úgy rázta és dobálta a vihar. Megdőlt a gép, az emberek pánikolni kezdtek a körülményeink láttán. A személyzet a hangosbemondón megkérdezte, hogy van-e az utasok között lelkipásztor. Felemeltem a kezem. Odajöttek hozzám, és megkérdezték, hogy tudnék-e valami spirituálisat csinálni, így áldozatot mutattam be.

Nem, természetesen nem így történt, ám az utasokat biztosítani kellett affelől, hogy Isten velünk van. A hívők számára ez egy olyan ígéret, amelybe kapaszkodhatnak a magány perceiben. Ez nem csupán egy vígasz, hanem egy esély is arra, hogy Istent jobban megismerjük.

Az elhagyatottság segít Isten mélyebb felfedezésében. Magányod idején az Ő jelenlétét kell felismerned.

Amy Grant egyik dala így szólna magyarul: „Szeretem a magányos napokat, mert elvezetnek Hozzád”. Az ima az elhagyatottság legjobb ellenszere, és Isten 24 órában elérhető. Bárhol és bármikor megkeresheted. Ő érti, amikor így szólsz hozzá: „Uram, fáj a magány. Meghasad a szívem. Nyomorult vagyok. Üresnek érzem magam. Segíts, Istenem!” Bármikor fohászkodhatsz Hozzá.

Dávid egyik zsoltárában így fogalmazott: „Hová menekülhetnék színed elől?”. Sehová. Egyszerűen nem tudsz olyan helyre menni, ahol az Úr nincs jelen. Ha Jézusba helyezted bizalmadat, a szívedben fog lakozni. Ha egyedül érzed magad, gondolj erre!

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Hogyan tapasztaltad meg a közelmúltban Isten jelenlétét életedben? Milyen hatást gyakorolt ez rád?
• Hogyan mélyítheted el Istennel kapcsolatodat?
• Imádban milyen hitvallást kell tenned, hogy a magányban enyhülést tapasztalj?

*(Daily Hope by Rick Wrren, 2017.08.05.)