„Mindannyian számot fogunk adni az életünkről Istennek.” Róm 14,12 (NLT fordítás)

Földi életed végén Te is Isten elé állsz majd, Ő pedig megvizsgálja, hogy életed mennyire szolgálta mások javát. A Biblia ezt mondja: „Mindannyian számot fogunk adni az életünkről Istennek.” (Róm 14,12 NLT fordítás)

Gondold végig, hogy ez pontosan mit jelent. Egy nap Isten összeveti, hogy mennyi időt és energiát fordítottál önmagadra, és mennyit töltöttél mások szolgálatával.

Minden önző kifogásod üres magyarázkodásnak tűnik majd: „Túl elfoglalt voltam” vagy „A saját céljaimra koncentráltam” vagy „Lekötött a munkám, a szórakozás, a felkészülés a nyugdíjba vonulásra, ...”.

Kifogásaidra Isten valami ilyesmit fog mondani: „Rossz válasz. Megteremtettelek, megváltottalak és elhívtalak. Aztán pedig megparancsoltam neked, hogy szolgáló életet élj. Melyik részét nem értetted meg?”

A Biblia figyelmezteti azokat, akik nem hiszik ezt: „Rázúdítja a haragját mindazokra, akik csak önmagukért élnek” (Róm 2,8 NLT fordítás). Azok a keresztények pedig, akik csak magukkal törődnek, el fogják veszíteni az örök élet jutalmát.

A Bibliában azt olvassuk, hogy csak akkor élsz igazán, ha segítesz másoknak. Jézus ezt így fogalmazta meg: „Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy megmentsd az életedet, el fogod veszíteni azt. Csak azok fogják megtudni, hogy mit is jelent valóban élni, akik értem és az örömhírért odaadják az életüket” (Márk 8,35 TLB fordítás).

Jézus még kétszer megismétli ugyanezt az igazságot Máté evangéliumában, és kétszer Lukács evangéliumában:

• „Ha ragaszkodsz az életedhez, elveszíted azt, ha viszont feladod értem, akkor fogsz rátalálni a valódi életre” (Máté 10:39 TLB fordítás).
• „Mert aki meg akarja tartani önmagának az életét, elveszíti azt, aki pedig odaadja értem az életét, az fogja igazán megtalálni” (Máté 16,25 TLB fordítás).
• „Aki odaadja értem az életét, az megmenti azt, aki pedig ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa az életét, az elveszíti” (Lukács 9,24 TLB fordítás).
• „Aki ragaszkodik az életéhez, az elveszíti azt, aki pedig feladja az életét, az örökre megmenti” (Lukács 17,33 TLB fordítás).

Érted? Ez annyira fontos igazság, hogy ötször megismétlődik az evangéliumokban. Ha nem szolgálsz másoknak, akkor csak vegetálsz - mivel valamennyien szolgálatra lettünk teremtve.

Mit vár tőled Isten? Azt, hogy megtanulj szeretni és önzetlenül szolgálni másokat.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen hatással volt rád, amikor másoknak szolgáltál?
• Mit gondolsz, miért akarja Isten, hogy megtanulj szeretni és másokat szolgálni? Mit árul el ez Istenről?
• Milyen szolgálatra hívott el Isten, amit eddig halogattál? Hogyan tudnád ezt elkezdeni, már ma?

*(Daily Hope by Rick Warren 2022.09.09.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

„Menj a félreeső utcákba és a sövénykerítéseken túlra, és végy rá mindenkit, akit csak találsz, hogy jöjjön, hogy megteljék a ház. Mert senki azok közül, akiket elsőként hívtam, nem kap egy szemernyi falást sem abból, amit előre elkészítettem számukra” (Lukács 14:23b-24 TLB fordítás)

Jézus elmesélt egy történetet, hogy szemléltesse azt az ünnepi vacsorát, melyre Isten hívott meg téged. „Egy ember nagy lakomát készített, és számos meghívót szétküldött. Amikor mindennel elkészült, elküldte szolgáját, járja végig a vendégeket, és tudassa velük, hogy elérkezett az idő, most már jöhetnek. Ám ők valamennyien elkezdtek kifogásokat keresni. Egyikük azt mondta, épp most vásárolt földet, és szeretné szemrevételezni, így felmentést kért. Egy másik arra hivatkozott, épp most vásárolt öt pár ökröt, és ki akarja őket próbálni. Egy másik épp most házasodott, és emiatt nem tudott menni.

A szolga visszatért, és jelentette urának, amit mondtak. Ura haragra gerjedt, és felszólította, hogy menjen hamarjában a város utcáira és sikátoraiba, és hívja meg a koldusokat, bénákat, sántákat és vakokat. Azonban még így is maradt hely.  

Nos, akkor – szólt az ura – menj a félreeső utcákba és a sövénykerítéseken túlra, és végy rá mindenkit, akit csak találsz, hogy jöjjön, hogy megteljék a ház. Mert senki azok közül, akiket elsőként hívtam, nem kap egy szemernyi falást sem abból, amit előre elkészítettem számukra.” (Lukács 14:16b-24 TLB-fordítás). 

Isten egy gáláns bankettet készített elő mindannyiunk számára. Ez az összejövetel a Mennyországban lesz, és örökké fog tartani! Isten azért tervezte el ezt a partit, mert ő könyörületes és nagylelkű. És ő teltházat akar!

A történetben a szolga küldetése, hogy összegyűjtsön minden vendéget. Ha te Isten szolgálója vagy, akkor a feladatod az, hogy betereld a vendégeket. 

Szeretném, ha felfigyelnél néhány kifejezésre, ami ebben az igeszakaszban található: „járja végig a vendégeket”, „menjen hamarjában”, „hívja meg”, „menj a félreeső utcákba”, és „végy rá mindenkit, akit csak találsz, hogy jöjjön”. 

Így várja tőled Isten, hogy ellásd a feladatod: menj sietve a világ minden szegletébe, beszélj az embereknek Isten meghívásáról az üdvözülésükre, hívd meg őket Isten családjába, és tedd ezt minden más egyéb elé helyezve. 

Ha Isten családjához tartozol, életed hátralevő részére, amíg itt vagy a földön, ez a „munkaköri leírásod”. Eredj, hívd a vendégeket! És menj hittel! 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez: 

• Szánj rá egy kis időt, és írd le, mit szándékoznál elmondani, ha Isten alkalmat kínál neked, hogy hirdesd az evangéliumot.
• Mely pontokon esik egybe a Lukács 14 szerinti „munkaköri leírás” az általad előnyben részesített feladatkörökkel?
• A bibliai történetre visszatérve gondolkodj el a vendégeken, akik bizonyos okokból elhárították a meghívást. Hogyan köszönnek vissza ezek az indokok mai világunkra vetítve, illetve a kifogások, melyekkel az emberek élnek, hogy elutasítsák Isten üdvözítő elhívását?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.09.08.)

"Mindannyiunknak személyesen kell számot adnia Istennek." (Róma 14:12, NLT fordítás)

Földi életed végén Isten előtt fogsz állni, Ő pedig értékelni fogja, milyen jól szolgáltál másokat életeddel. A Biblia azt mondja: "Mindannyiunknak személyesen kell számot adnia Istennek." (Róma 14:12, NLT fordítás).

Gondolkozz egy kicsit ennek a következményén. Egy nap Isten össze fogja hasonlítani azt, hogy mennyit időt és energiát fordítottunk magunkra azzal, hogy mennyit időt és energiát fektettünk mások szolgálatába.

Ennél a pontnál összes kifogásunk az énközpontúságra üres fecsegés lesz: "túl elfoglalt voltam" vagy "voltak saját céljaim" vagy "el voltam foglalva a munkával, szórakozással, készültem a nyugdíjra". Összes kifogásunkra Isten ezt fogja mondani: "Sajnálom, rossz a válaszod. Megteremtettelek, megmentettelek, elhívtalak, hogy szolgáló életet élj. Melyik részét nem értetted meg?"

A Biblia figyelmezteti a nem hívőket: "Ki fogja önteni haragját azokra, akik maguknak élnek", ez a keresztényekre nézve azt jelenti, hogy elveszítik örökkévaló jutalmukat (Róma 2:8, NLT fordítás).

Csak akkor élünk teljes életet, amikor másoknak segítünk. Jézus ezt mondta: "Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy takarékoskodj az életeddel, el fogod veszíteni. Csak azok fogják igazán megtudni, milyen az igazi élet, akik eltékozolják életüket énértem és az Jó Hírért." (Márk 8:35, LB fordítás, lásd még: Máté 10:39, 16:25, Lk. 9:24, 17:33).

 Ez az alapigazság annyira fontos, hogy ötször megismétlődik a evangéliumokban. Ha nem szolgálsz, akkor csak létezel, mert az életet szolgálatra szánta Isten. Isten azt akarja, hogy megtanulj szeretni és önzetlenül szolgálj másokat.

Beszéljetek róla:

• Milyen kifogások tartanak vissza a szolgálattól?
• Mit gondolsz, mit jelent "eltékozolni az életet"?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.11.04.)

Mindannyian az Ő teste részeként találjuk meg életünk értelmét és feladatát (Róma 12,5).

Valaminek oda fogod áldozni az életedet. Mi lesz ez, karrier, sport, egy hobbi, dicsőség, gazdagság? Ezek egyikének sem lesz tartós jelentősége. A szolgálat az út a valódi jelentőség felé, a szolgálaton át fedezhetjük fel életünk értelmét. A Biblia azt mondja, hogy "Mindannyian az Ő teste részeként találjuk meg életünk értelmét és feladatát." (Róma 12,5)

Miközben együtt szolgálunk Isten családjában, örökkévaló jelentőséggel ruházzuk föl életünket. Pál írta: "Mert a test sem egy tagból áll... Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test?" (1 Kor 12,14a)

Isten változást akar hozni a világba általunk; rajtunk keresztül szeretne munkálkodni. Életünknek nem a tartama, hanem a tartalma számít: nem az, hogy mennyit, hanem hogy miként éltünk.

Ha nem veszel részt semmilyen szolgálatban, milyen magyarázattal próbálod kimenteni magadat?

- Ábrahám már túl idős volt,
- Jákób nem elég magabiztos,
- Lea nem volt túl szép,
- Józsefet bántalmazták korábban,
- Mózes dadogott,
- Gedeon szegény volt,
- Sámson függőségben élt,
- Ráháb erkölcstelen életű volt,
- Dávid kikezdett valakivel, s mindenfajta családi gonddal küszködött,
- Illésnek öngyilkossági hajlama volt,
- Jeremiás depressziós volt,
- Jónás nem akart szolgálni,
- Naomi özvegy volt,
- Keresztelő János enyhén szólva különc volt,
- Péter kiszámíthatatlan és hirtelen haragú volt,
- Márta sokat aggodalmaskodott,
- A samáriai asszony több sikertelen házasságra tekinthetett vissza,
- Zákeus népszerűtlen volt,
- Tamás kételkedett,
- Pálnak rossz volt az egészsége,
- Timóteus pedig visszahúzódó volt.

Mondhatnánk, egy nagy rakás szerencsétlenség, Isten mégis mindegyiküknek hasznát vette a szolgálatban. Mindenkinek hasznát veszi, ha felhagy a kifogások keresésével.

(Daily Hope - Rick Waren 2010.06.05.)