„Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben.”

(Ef 1,4)

Megbocsátva. Ezt a szót könnyű figyelmen kívül hagyni. Amennyiben már nagyon régóta jársz gyülekezetbe vagy templomba és mozogsz keresztények között, talán már annyiszor hallottad, hogy el sem gondolkodsz rajta. Azonban ma szeretném, ha szánnál néhány percet arra, hogy elgondolkodj azon, mit is jelent valójában megbocsátani, és „megbocsáthatónak” lenni.

Pál apostol Efezusiakhoz írt levelében található 1. fejezet 4. verse szerint: „Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben”. Mielőtt Isten megteremtett volna téged, már minden hibádat és bűnödet ismerte. Még a legrosszabb pillanataidat is. Mégis úgy döntött, hogy megteremt, szeret és megbocsát, hogy „feddhetetlenek legyünk előtte”.

Ez a kegyelem jó híre: Amennyiben befogadod Krisztust, bűneidet eltörli. A legtöbben mégis nehezen hisszük ezt el. Miért? Mert gyakran azt gondoljuk, hogy Isten haragszik ránk. Amikor valami rosszul megy az életünkben, azt kérdezzük: „Miért, Istenem?”, és azt képzeljük, hogy Isten azt válaszolja: „Mert feldühítettél!”. Azonban Isten nem ilyen, ő nem így működik.

Ézsaiás próféta könyvének 43. fejezetében található 25. vers szerint: „Én, én vagyok az, aki megbocsátja bűneidet önmagamért, és vétkeidet többé nem hozom fel ellened” (GNT). Velünk ellentétben, Isten nem neheztel.

Pál apostol rómaiakhoz írt levele 8. fejezetének 1. verse megerősíti ezt: „Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak”. Isten nem játssza le újra a bűneidet, hanem eltörli azokat.

Amennyiben már átadtad Krisztusnak az életedet, akkor a következő változott meg számodra:

Sokan  úgy képzelik, hogy van egy hosszú sor a mennyország kapujánál, és az emberek remélik, hogy bejuthatnak. Azonban abban a pillanatban, amikor elfogadtad Jézust, minden megváltozott. Nem kell sorban állnod, mert használhatod a gyors folyosót. Már Isten családjához tartozol, és a bűneidet eltörölték.

Ezért jött Jézus. Ő azért jött, hogy megmentsen az ítélettől, és biztosítsa a helyedet Isten családjában. Te már nem vársz a megbocsátásra. Az már a tiéd.

Vegyél egy mély levegőt, és mondd: „Köszönöm, Istenem, hogy Jézus miatt megbocsátást nyertem”.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Eddig úgy gondoltál általában magadra, mint akinek meg lehet bocsátani? Miért vagy miért nem?
• Amennyiben Krisztusnak szentelted az életed, akkor már Isten Krisztusban megbocsátott neked. Ha tudod ezt, az hogyan alakítja Istenhez való közeledésedet, az imáidat és a mindennapi életedet?
• Isten már megbocsátott neked. Van valaki, akinek meg kell bocsátanod?

Nincs kárhoztatás azok számára, akik Krisztus Jézushoz tartoznak.

A Biblia azt mondja a János 3,18-ban: „Akik hisznek a Fiúban, nem ítélik el őket” (GNT fordítás). Pál apostol rómaiakhoz írt levele 8. fejezetének 1. versében pedig így fogalmaz: „Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak”.

Nem számít, mit tettél, vagy honnan jössz, Isten örökkévaló családjában már készen áll és vár rád egy hely. A meghívás érvényes, az ajtó tárva-nyitva áll. Csak higgy és fogadd el.

Hogyan tedd ezt? Bízz Isten személyében és az Ő kegyelmében. Valld meg a bűneidet, és kérd Istent, hogy bocsásson meg neked. Vedd el Jézus ígéretét, hogy az üdvösség ingyenes és megszerezhető mindenki számára, aki elfordul a bűneitől, és vállalja, hogy követi Őt mint Urát és Megváltóját. Alázatosan kérd Istent, hogy fogadjon be téged az Ő örökkévaló családjába.

Készen állsz? Akkor kezdd el az utadat ezzel az egyszerű imával: „Drága Istenem, tudom, hogy amikor meghalok, számot fogok adni neked az életemről. Tudom, hogy vétkeztem ellened, és az én tervem szerint éltem, nem a te terved szerint. Azt akarom, hogy ez mostantól kezdve megváltozzon. El akarok fordulni a bűneimtől, és feléd akarok fordulni.

Köszönöm, hogy elküldted Jézust, hogy meghaljon mindazért, amit rosszul tettem, hogy ne kelljen megfizetnem a büntetést. Tudom, hogy nem érdemlem meg a bocsánatodat. Tudom, hogy csak a te kegyelmed menthet meg engem, Uram. Soha nem tudnék elég jó lenni ahhoz, hogy egy tökéletes helyre kerüljek.

Jézus, köszönöm, hogy annyira szeretsz engem, hogy minden bűnömet magadra vetted. Elfogadhatóvá tettél a mennyország számára. Most alázatosan kérlek, hogy ments meg engem. Hiszek benned, Jézus, és hiszem, hogy megtartod az ígéretedet, hogy most azonnal, bizonyosan, teljesen és örökre megmentesz engem. Jézus nevében. Ámen.”

*(Daily Hope by Rick Warren, 2025.03.17.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb oldali sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

„Akik hallják az én szavamat, és hisznek abban, aki engem elküldött, azoknak örök életük van. Ők elkerülik az ítéletet.”  János 5,24 (GNT fordítás)

Jézus halála és feltámadása felszabadít az ítélet alól.

Talán Te is elképzelted már az ítélet napját, valahogy így:

Állsz a mennyország kapuja előtt egy nagyon hosszú sorban. Lassan haladsz előre, lépésről lépésre. Ahogy közeledsz, izzadni kezdesz, és azon tűnődsz, „Vajon be fogok jutni? Sikerülni fog? Isten egy hatalmas tévéképernyőn fogja megmutatni az összes ostobaságot és rosszat, amit valaha elkövettem? Minden egyes bűnömre fény derül majd?”

Jó hírem van a számodra, amit maga Jézus Krisztus ígért meg: „Akik hisznek a Fiúban, nem esnek ítélet alá.” (János 3,18 GNT fordítás)

Vagy ahogy a János evangéliumában olvassuk: „Akik hallják az én szavamat, és hisznek abban, aki engem elküldött, azoknak örök életük van. Ők elkerülik az ítéletet.” (János 5,24 GNT fordítás)

Jó hír ez? Igen, nagyon jó!

Buddy nevű barátom mesélte, hogy amikor kisgyerek volt, a vasárnapi iskolában a tanító azt mondta nekik, hogy Isten a mennyben ül, és feljegyez minden rosszat, amit elkövetnek. Még el is énekeltetett az osztállyal minden héten egy dalt, ami így szólt: „Az én Uram állandóan ír, ír, ír, mindig ír...”. Buddy később azt mondta, „Ez megrémített engem, és azt gondoltam, hogy soha nem fogok bejutni a mennyországba, hisz egyre hosszabb a bűnlajstromom.”

Vajon valóban így bánik veled Isten, amikor hozzá mész, és Krisztusba veted a hitedet? Nem! Igazából Isten állandóan csak töröl, töröl, töröl és töröl. Megbocsát, megbocsát, megbocsát, és újból megbocsát. A mennyben ül, és nyomogatja a „törlés” gombot.

Miért? Mert a Biblia azt mondja: „Isten szeretet” (1János 4,8), és a szeretet „nem tartja számon a rosszat.” (1Korinthus 13,5 NIV fordítás). Ha Jézus Krisztus szeretetébe veted a bizalmad, akkor nincsenek számontartva a bűneid.

Számíthatsz arra, hogy Isten megtartja ígéretét: „Nincs semmiféle kárhoztató ítélet azok számára, akik Krisztus Jézushoz tartoznak.” (Róma 8,1 NLT fordítás)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi jut eszedbe, amikor meghallod, hogy emberek az „ítélet napjáról” beszélgetnek?
• Hogyan formálja a mennyei jövőbe vetett bizalmad a mindennapi tetteidet és döntéseidet?
• Ha Isten nem vezet nyilvántartást a rossz tetteinkről és hibáinkról, miért fontos mégis törekedni arra, hogy a jót tegyük?

Biztos lehetsz abban, hogy a mennybe jutsz!

Sokan félnek a haláltól és az ítélettől – de Jézus halála és feltámadása megszabadíthat ettől a félelemtől.

A Biblia azt mondja, hogy mindannyian vétkezünk, és a bűn büntetése a halál. De Isten annyira szeret téged, hogy elküldte Fiát, Jézust, hogy kifizesse bűneid büntetését, befogadjon Isten családjába, és megmentsen az ítélettől.

Ha készen állsz arra, hogy belépj Isten családjába, mondd el ezt az imát: „Istenem, tudom, hogy amikor meghalok, közvetlenül neked fogok számot adni az életemről. Megvallom, hogy vétkeztem ellened, és a saját tervem szerint éltem, nem a tiéd szerint. Mostantól változtatni szeretnék ezen. El akarok fordulni a bűneimtől, és feléd akarok fordulni.

Köszönöm, hogy elküldted Jézust, hogy meghaljon minden bűnért és rosszért, amit tettem, és hogy az ítélet helyett örök életem legyen. Tudom, hogy nem érdemlem meg a megbocsátásodat. Tudom, hogy csak a te kegyelmed menthet meg engem, Uram.

Jézus, köszönöm, hogy annyira szeretsz, hogy minden bűnömet magadra vetted. Elfogadhatóvá tettél a mennyország számára, és alázatosan arra kérlek, hogy ments meg engem. Kérlek, szabadíts meg a bűneimtől és az ítélettől. Hiszek benned, Jézus. És hiszem, hogy megtartod az ígéretedet, hogy azonnal, biztosan, teljesen és örökre megmentesz engem. Jézus nevében imádkozom. Ámen.”

*(Daily Hope by Rick Warren, 2022.10.02.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

„Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róm 8,32).

„Ő nem büntet meg bennünket az összes bűnünkért, ő nem bánik keményen velünk, ahogy azt megérdemeljük... Eltávolította a bűneinket tőlünk, mint amilyen messze van kelet nyugattól” (Zsolt 103,10.12 NLT fordítás).

Isten azt adja nekünk, amire szükségünk van, és nem azt, amit érdemlünk.

Ítéletet érdemlünk a bűneink miatt, mert vétkesek vagyunk, hiszen rossz dolgokat teszünk, de Jézus átvállalta a büntetést, amit mi érdemlünk. Ő „eltávolította a bűneinket tőlünk, mint amilyen messze van kelet nyugattól” (Zsolt 103,12 NLT fordítás).

A földnek van északi és déli sarka, de nincs keleti vagy nyugati vége. Amikor a bizalmadat Jézusba helyezed, Isten fogja a bűneidet, és teljesen eltörli azokat.

Dávid király házasságtörést követett el, majd, hogy ezt elleplezze, megölette az asszony férjét. El tudod képzelni a bűntudatot, amit cipelt?

A házasságtörés és a gyilkosság messzemenő hatásai pusztítóak. Dávid nem érdemelt megbocsátást és irgalmat Istentől. Tudta, hogy rosszat tett, de azt is tudta, hogy Isten irgalmas.

Dávid így imádkozott: „Könyörülj rajtam, Istenem, a te örökké tartó szereteted miatt. Nagy irgalmasságodból töröld ki a bűneim foltját! Moss engem tisztára a bűnösségemtől! Tisztíts meg a bűnömtől!” (Zsolt 51,3–4 NLT fordítás).

Isten irgalmat akar adni, nem ítéletet. Az ő célja a megbocsátás, és ő meg tud tisztítani, meg tud mosni, és helyre tud állítani.

Kövesd Dávid példáját! Ismerd be a bűnösségedet Istennek, és kérd az irgalmát! Meg fog bocsátani azért, mert ő jó, nem pedig azért, mert te elég jó vagy ahhoz, hogy azt kiérdemeld.

Isten megbocsátott neked, ezért fogadd el a bocsánatát, és te is bocsáss meg magadnak!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Ha Isten megbocsátott neked, miért olyan nehéz megbocsátani magadnak? Beszélj erről Istennek, és kérd, hogy segítsen abban, hogy megbocsáss magadnak!
• Ha most éppen egy bűnnel küszködsz, olvasd végig figyelmesen az 51. zsoltárt! Aztán gondolkodj el minden egyes versén!
• Mondd el imában az 51. zsoltárt magadra vonatkoztatva, amikor megbocsátást kérsz Istentől!