“A nyomorultat a nyomorúság által menti meg, és a sanyargatás által nyitja meg fülüket az Isten.” Jób 36,15

Még ha nem is vagy vele tisztában, akkor is Isten irányítja az életedet. A Példabeszédek 16. fejezetében a 9. vers azt mondja, “Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását”.

Isten szeret az Igéjén keresztül irányítani. Amikor rendszeresem olvassuk és tanulmányozzuk a Bibliát, gyakran ez minden, amire szüksége van. De sokunk nem tölt elég időt Isten Igéjének olvasásával, tehát Isten egy más módon, a fájdalmon keresztül fog vezetni és irányítani minket. 

Jób 36,15 mondja, “A nyomorultat a nyomorúság által menti meg, és a sanyargatás által nyitja meg fülüket az Isten."

Gondolkoztál már valaha azon, miért raknak a lovagláskor zablát a ló szájába? Azért, mert a lónak így kényelmes? Épp ellenkezőleg, a lovas a zabla kellemetlenséget használja arra, hogy a irányítsa a lovat.

Ugyanígy, a fájdalom vezet és irányít téged is, és fordít gyakran új irányba.

Amikor Dávid király felismerte, hogy Isten a fájdalmát arra használja, hogy ő az Isten által megkívánt irányba menjen, Dávid hálás lett ezért a fájdalmáért: “Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet.” (Zsolt 119,71).

C.S. Lewis egyszer azt mondta, hogy Isten suttog nekünk örömünkben, de kiált hozzánk fájdalmunkban. A fájdalom Isten megafonja. Soha nem hagyja, hogy ott maradj, ahol éppen megtalált. Nem számít, milyen erős a fájdalmad vagy mind fáj, Isten felhasználhatja arra, hogy életcélod felé vezessen.

Pál azt mondta a korinthusi hívőknek, akik szomorúságot és fájdalmat éltek át, “Most már örülök… nem azért, mert fáj nektek, hanem azért, mert a fájdalom megtérésre késztet benneteket és megváltoztatja útjaitokat” (2Kor 7,9 NLT fordítás).

Neked nem kell örülni annak, hogy fájdalmat élsz át! De kérheted Istent, hogy arra használja a fájdalmadat, hogy a helyes irányba tereljen, és köszönj meg neki mindent, amit erre válaszul megad neked!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Leginkább milyen módon vált a javadra egy fájdalmas élmény?
• Mire kell emlékezned Istennel kapcsolatban, amikor fájdalmat élsz át?
• Hogyan tudnád bátorítani azt, aki ma fájdalmas tapasztalaton megy keresztül?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2023.03.14.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

"Sokszor szenvedünk, de a szenvedéseink nem tudnak minket megsemmisíteni. Még ha nem is tudjuk, mit tegyünk, akkor sem adjuk fel. A nehéz időkben is velünk van Isten, így, ha el is esünk, újból fel tudunk állni... tudjuk, hogy Isten életre keltette Jézust, a mi Urunkat. És ahogy Isten feltámasztotta Jézust, minket is úgy fog életre kelteni. Akkor mindannyian együtt lehetünk az ő jelenlétében." (2Kor 4,8-9,14 CEV fordítás)

Amikor bizonytalan a jövő és egyre több dolog ad okot a félelemre, akkor azt gondolhatod, hogy a te történeted itt véget ér.

De a Biblia azt mondja: "Sokszor szenvedünk, de a szenvedéseink nem tudnak minket megsemmisíteni. Még ha nem is tudjuk, mit tegyünk, akkor sem adjuk fel. A nehéz időkben is velünk van Isten, így, ha el is esünk, újból fel tudunk állni... tudjuk, hogy Isten életre keltette Jézust, a mi Urunkat. És ahogy Isten feltámasztotta Jézust, minket is úgy fog életre kelteni. Akkor mindannyian együtt lehetünk az ő jelenlétében." (2Kor 4,8-9,14 CEV fordítás)

Amikor az élet bizonytalannak tűnik, emlékezz erre az igazságra: nem veszíthetsz! Nem számít, hogy mi történik most, a végén győzni fogsz. Még ha el is veszíted az életed, egyenesen Isten jelenlétébe mész, ha hiszel Jézusban, mint megváltóban.

És amikor a Mennybe érkezel, még csak akkor kezdődik el igazán a történeted.

Néztél már olyan sorozatot, amiben minden egyes rész végét egy feszült helyzettel hagyják nyitva, és te azon gondolkodsz, hogy a hős nem biztos, hogy túléli? Még ha tudod is, hogy ez nem a valóság, te magad is érzed a helyzet feszültségét.

De mi lenne akkor, ha a televíziós sorozat összes évadjának, összes része egy helyen meg lenne, és a rendelkezésedre állna letöltve, vagy DVD gyűjteményben? Ha így néznél meg egy részt az első évadból, nem éreznél akkora feszültséget, mert tudnád, hogy a hős túlél még hat másik évadot. Ha tudod, hogy a sorozat folytatódik, akkor azt is tudod, hogy az egyes részekkel még nincs vége a történetnek. A hős ki fog jutni a szorult helyzetből a következő évadba.

Ilyen a te életed is. Még ha nehéz körülmények között is vagy, tudhatod, hogy ez a szorult helyzet még nem a történeted vége. Reménységgel élhetsz a krízised kellős közepén is, ha az örökkévalóság szemszögéből tekintesz rá.

Egy nap, amikor találkozol majd Jézussal a Mennyben, minden fájdalmad, betegséged, bánatod, szomorúságod, stresszforrásod és gyászod véget ér. Ez az, amire várhatsz a Mennyországban: "és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." (Jel 21,4).

A földi életünk vége nem a történetünk befejezése. Mi ugyan nem tudjuk, mit tartogat a jövő, de tudjuk, hogy ki tartja a jövőt a kezében.

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Életed melyik területein kellene a fókuszt a félelmeidről a reménységre áthelyezned?
• Milyen eszközeid vannak, amikkel emlékeztetheted magadat a Jézusban való reménységre, amikor elbátortalanodsz, vagy félsz?
• Miért fontos, hogy a világ lássa, hogy a keresztényeknek reménységük és bizonyosságuk van a krízisek közepette is?

Biztosan tudod, hogy hová kerülsz a halálod után?

Egy nap véget ér az életed a Földön, de a történeted ezzel nem ér véget. Ha Jézus a megváltód, az örökkévalóságot vele fogod tölteni a Mennyben. Hogyan lehetsz biztos abban, hogy a történeted a halálod után is folytatódik?

A Biblia azt mondja, hogy mindannyian vétkezünk, és a bűn büntetése a halál. De Isten annyira szeret, hogy elküldte a fiát, Jézust, hogy kifizesse a bűneid büntetését, hogy az ő családjába fogadjon és megmentsen a halálfélelemtől.

Ha készen állsz arra, hogy belépj Isten családjába, elmondhatod ezt az imát: "Drága Istenem, tudom, hogyha meghalok, közvetlenül neked fogok számot adni az életemről. Megvallom, hogy eddig figyelmen kívül hagytalak. Tudom, hogy vétkeztem ellened, és az én tervem szerint éltem, nem a tiéd szerint. Azt akarom, hogy ez mostantól megváltozzon. El akarom hagyni a bűneimet és feléd akarok fordulni.
Köszönöm, hogy elküldted Jézust, hogy meghaljon mindazért, amit elkövettem, hogy így ne nekem kelljen kifizetnem a büntetést. Tudom, hogy nem érdemlem meg, hogy megbocsáss. Tudom, hogy csak a te kegyelmed menthet meg, Uram.
Jézusom, köszönöm, hogy annyira szerettél, hogy magadra vetted minden bűnömet. Köszönöm, hogy megfelelővé tettél a Mennnyország számára, alázattal kérlek, hogy ments meg. Kérlek, ments meg a bűneimtől és a halálfélelmemtől. Hiszek benned, Jézus. Hiszem, hogy beteljesül a megváltásod az életemben, és egy napon a Mennybe viszel, hogy veled folytassam a történetemet az örökkévalóságban. Jézus nevében. Ámen."

Ha most imádságban elfogadtad Jézust, kérlek, írj nekem egy emailt angolul a Rick@PastorRick.com címre, és tudasd velem. Szeretnék küldeni néhány ingyenes anyagot, amelyek segítenek elindulni az utadon Jézussal.

*(Daily Hope by Rick Warren, 2023.01.22.)

„Járjak bár sötét völgyben, nem félek a gonoszságtól, hisz Te velem vagy.” (Zsoltárok könyve 23:4, NIV fordítás)

Nincs senki, akinek az élete nehézségektől mentes lenne. Időnként mindenki találkozik viharokkal.

Az igazi kérdés az, hogy ezekre hogyan reagálunk. Mi történik azután? Vajon a kudarcok uralnak? Abbahagyod a próbálkozást, és feladod?

Ha nem vagyunk elővigyázatosak, a nehézségek rossz döntésekhez fognak vezetni:

• Eltávolodunk céljainktól. Legbelül halljuk azt a kis hangot, amelyik azt kérdezi: „Mi értelme a próbálkozásnak?” Erre válaszul felhagyunk azzal az igyekezettel, amire Isten egyértelműen elhívott minket.
• Lemondunk arról, amit értékelünk. Olykor, egy intenzív fájdalmas időszakot követően, a prioritásaink megváltoznak – elhagyjuk azokat, amik számunkra addig nagy jelentőségűek voltak.
• Reménytelennek látjuk a jövőnket. Úgy véljük, hogy kudarcra vagyunk ítélve, ennyi volt, és mindennek vége.

Már több mint 40 éve vagyok lelkipásztor, és figyeltem, ahogy sokan a fenti három mód egyikével reagáltak a krízisekre. Felfedeztem, hogy a hit igazi próbája nem az, hogy milyen „magasra ugrasz”, amikor Isten dicsőségéről énekelsz, hanem az, hogy milyen egyenesen állsz, amikor a halál árnyékának völgyében jársz.

Mint a hajók, megfelelő horgony nélkül mindig sodródni fogsz a viharban. Csak egyetlen horgony van, ami igazán megfelelő!

A Biblia egyik leghíresebb szakasza a következőt mondja: „Járjak bár sötét völgyben, nem félek a gonoszságtól, hisz Te velem vagy.” (Zsoltárok könyve 23:4, NIV fordítás)

Isten jelenléte a legnagyobb horgony, bármilyen helyzetről is legyen szó.

Amikor reménytelen helyzetben érzed magad, ne feledd, hogy Isten nem hagy magadra. Legyen ő a sziklaszilárdan kapaszkodó horgonyod. Nem számít, hogy milyen sötét völgyben jársz, soha nem volt még közelebb hozzád Isten, mint abban a pillanatban.

Amikor ezt a bizonyságot mondom azoknak az embereknek, akik sorscsapásokon mennek keresztül, gyakran azt válaszolják: „Hát, én egyáltalán nem érzem az ő jelenlétét.”

Ennek semmi köze nincs ahhoz, ahogyan érzel. A Biblia így szól: Isten ott van veled a legsötétebb völgyedben is. Ez az igazság, akár hiszed, akár nem.

A Biblia ezt mondja nekünk: "Teljesen biztos vagyok abban, hogy semmi – sem az élet, sem a halál, sem az angyalok, sem a démonok, sem a ma vagy a holnap, sem a magasság vagy a mélység, sem az elképzelhető vagy az elképzelhetetlen, abszolút semmi sem szakíthat el bennünket Isten szeretetétől, mivel Jézus, a mi Mesterünk ölelő karjaiban vagyunk.” (Rómaiaknak írt levél 8:38-39, The Message-fordítás)

Nem számít, hogy min mész keresztül, Isten és szeretete mindig ott van veled.

Ez az igazság minden viharban stabilitást kínál.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen sorscsapások miatt kérdőjelezted meg Isten jelenlétét?
• Elolvasva azt a 3 módot, amivel a nehézségek hatására elveszítjük az irányt, te melyiket tapasztaltad? Milyen hatással volt rád ez az irányvesztés?
• Hogyan segít Isten jelenlétének felismerése a kudarcok közepette abban, hogy átvészeld ezeket a nehéz időket? 

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.06.10.)

"Jobban boldogul kettő, mint egy ... mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki." (Prédikátor 4:9-10.)

A kapcsolatok esőkabátok, viharkabátok az élet viharaiban. Nem számít, hogy melyik barátod vagy rokonod megy át nehézségeken, segítenünk kell egymást. Az emberek kitartanak egymás mellett és óvják egymást.

A Prédikátorok könyve 4:9-10. azt mondja: "Jobban boldogul kettő, mint egy ... mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki."

Háromféle vihar van az életünkben, amiben segítenünk kell a egymást. Az első a változás. A másik az, amit úgy hívok, hogy ártalmas ötletek.

De a három közül a legfájdalmasabb a harmadik, az elutasítás. Mikor egy barátod, gyermeked, férjed vagy feleséged azt érzi, hogy elutasítják, kirekesztik, akkor neked és másoknak is köré kell gyűlnie és védeni őt - esőkabátként.

Sosem fogom elfelejteni, mikor sok évvel ezelőtt a nagyobbik gyermekem, Amy, középiskolás volt. Pompon-lány szeretett volna lenni. Csak gyakorolt és csak gyakorolt. Barátnőit bevették a csapatba, de őt elutasították és ez  összetörte a szívét. Amikor hazajött beszaladt a szobájába, bebújt a ruhásszekrénybe, lekucorodott az aljára és kitört belőle a zokogás.

A családban mindenki hallotta Amy sírását. Mindannyian egyesével bementünk a szobájába, leültünk mellé és vele együtt sírtunk.

Nem adtunk neki tanácsot. Nem tanácsra volt szüksége! Nem mondtuk: "Most már ne szomorkodj. Nem nagy ügy." Nagy ügy volt! Nem mondtuk: "Ne sírj!" Butaság ezt mondani valakinek, aki gyászol. Nem. Mi csak ültünk ott és kb. 30 percig együtt sírtunk vele.

A családunk sose fogja elfelejteni azt az esetet. Miért? Mert abban a pillanatban, mi voltunk az ő esőkabátja. Mi voltunk a viharfogók. Védelmezők voltunk. Valaki megsérült a családunkban és mi nem kicsinyítettük le azt. Nem próbáltuk beszéltetni. Nem próbáltuk felvidítani sem. Mi csak vele sírtunk.

A családok - a biológiai, az örökbefogadó vagy a lelki értelemben vett családok - védik egymást a viharokban.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Miért a családjuktól várhatják az emberek a legnagyobb támogatást?
• Mit mondanál egy gyereknek, aki kirekesztést szenvedett el? Mit gondolsz milyen szeretettel teli, biblikus dolgot tudnál mondani vagy tenni?
• Hogyan próbáljuk néha kibeszélni az emberekből az elutasítás érzését? Mi a baj azzal, ha így teszünk?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.10.)