“Legyetek alázatosak, gondoljatok másokat jobbnak magatoknál… Ugyanolyan hozzáállásod kell, hogy legyen, mint Jézusnak. Noha ő Isten volt, nem gondolta úgy, hogy az Istennel való egyenlőség olyasvalami, amihez ragaszkodnia kellene.” Fil 2, 3;5-6 (NLT fordítás)

Az alázatosság képessége kapcsolatépítő. Mi az alázat? Az, amikor másokat magadnál többre becsülsz, ahelyett, hogy követelnéd a jogaidat vagy ragaszkodnál hozzájuk.

Ezzel szemben az önteltség, a gőgösség, a nagyképüség tönkreteszi a kapcsolatokat — és ez nagyon sokféleképpen megjelenik. Kritikussá, ítélkezővé, versengővé, makaccsá és könyörtelenné tehet. A Példabeszédek könyve 16. részének 18. verse ezt mondja, “A kevélység pusztulásba vezet; a öntelt hozzáállás tönkretesz” (NCV).

Az önteltség önámító is. Ha problémád van a nagyképüséggel, akkor küzdesz azzal, hogy meglásd ezt magadban. De mindenki más láthatja benned!

Hogyan néz ki a gősösség egy kapcsolatban? Egyrészt mindig tanácsot adsz, de soha nem kérsz. Másodszor, nem tudod bevallani, ha nehéz heted volt. Mindenki más azt mondja, “Igen, az elmúlt hét kemény volt.” De te képtelen vagy beismerni, hogy bármilyen problémád van.

Mégis hogyan jelenik meg az alázat egy kapcsolatban? Figyeljük meg az öt kapcsolatépítő cselekvést Péter első levelének 3. részében, a 8. versben: “Éljetek harmóniában, legyetek együttérzők, szeressétek egymást, legyetek könyörületesek és alázatosak.” (GW fordítás). Az első négy valójában az ötödikre épül: Légy alázatos. Ez az ige kiváló model a kapcsolatok számára.

Hogyan jelenik meg az alázat az életedben? Úgy történik, hogy hagyod, hogy Jézus irányítsa gondolataidat, szívedet, hozzáállásodat és reakcióidat. Az alázatban való növekedésnek magába kell foglalnia Jézust is.

A kapcsolatok alaptörvénye a következő: rendszerint olyanná válunk, mint azok, akikkel sok időt töltünk. Ha morcos emberekkel töltöd az időt, morcosabb leszel. Ha boldog emberekkel töltöd az időt, boldogabb leszel. Ha több alázatra vágysz, tölts időt Jézus Krisztussal imában és az Ő igéjének olvasásával. Csak beszélj vele. Ő alázatos és kapcsolatot akar veled.

Az alázatban való növekedés nagy feladatnak tűnhet, de Jézussal lehetséges. Tedd meg az első lépést az alázat felé, és válj kapcsolatépítővé még ma.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan jelenik meg az önteltség az életedben?
• Milyen összefüggést látsz az alázatosság és a Jézussal töltött idő között? Gondolj arra, hogyan cselekszel, amikor már egy ideje nem töltöttél időt Jézussal.
• Ki az alázatos ember az életedben? Mi a helyzet velük, hogy képesek kimutatni alázatosságukat?

*(Daily hope by Rick Warren 2025. 03.03.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb oldali sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

„Aki velem akar jönni, engedje, hogy vezessem. Én fogok vezetni, nem ő.”
Máté 16:24 (MSG)

A stressz csökkentésének kulcsa az életünkben az, hogy elengedjük a dolgokat és átadjuk Istennek. De hogyan lehet ezt megtenni? Legyen Jézus a főnök!

A probléma az, hogy általában mi akarunk a főnökök lenni a saját életünkben, ezért vitatkozunk és nem értünk egyet Istennel. Azt gondoljuk, hogy mi majd jobban tudjuk. A gondolataidban állandóan Isten ellen harcolsz, ezért vagy ennyire stressz alatt: „Tudom, hogy Isten azt mondja, hogy tegyem ezt, de én inkább azt akarom!”

Amikor reggelenként felébredsz, már vár egy döntés: Ma ki fogja irányítani az életed? Ki irányítja – te vagy Isten? Ki a főnök – te vagy Isten? Minden nap, pillanatról pillanatra meghozod ezt a döntést. Ha úgy döntesz, hogy saját magad leszel az életed irányítója, az konfliktust, zavart és stresszt okoz.

Jézus azt mondja a Máté 16:24-ben: „Aki velem akar jönni, engedje, hogy vezessem. Én fogok vezetni, nem ő.” (MSG). Mi keresztények ezt így szoktuk érteni: Amikor Krisztus híveivé válunk, neki adjuk a vezetőülést. De aztán azonnal bepattanunk a hátsó ülésre, és hátsó sofőrökké válunk. Folyamatosan tanácsokat adunk neki, valahogy így: „Nem, fordulj errefelé. Állj. Várj. Gyorsabban! Abba az irányba akarok menni. Szeretném látni azt a valamit."

Sok évvel ezelőtt Kay és én táncórákra jártunk. Az oktató elmondta, hogy a párok egyik legnagyobb problémája az, hogy nem hagyják a másikat vezetni. Amikor mindketten vezetni próbálnak, folyamatosan egymás lábára lépnek, és ez nem túl szép látvány.

A mi életünk sem túl szép látvány, amikor megpróbálunk segíteni Istennek a vezetésben. Ehelyett inkább hagyjuk őrá, hogy Isten legyen Isten, és tegyük meg Jézust életünk irányítójává.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Életed mely részleteit a legnehezebb átadnod Istennek?
• Hogyan veszekedtél Istennel szó nélkül? Mit árulnak el a tetteid arról, hogy ki irányítja az életedet?
• Határozd el még ma, hogy Isten kezébe adod az irányítást életed azon területein, ahol aggodalmaid vannak és stressz alatt vagy. Milyen változtatásokat kell végrehajtanod, hogy Istennek add az irányítást? Milyen változást fog ez okozni az életedben?

Megbíztál már Jézusban és a megváltásban?

A Biblia azt mondja, hogy csak úgy juthatsz el a mennybe, ha bízol Istenben az ő Fia, Jézus Krisztus által – nem kell kiérdemelned Isten szeretetét, és nem kell megdolgoznod a mennybe jutásért. A Biblia azt mondja: „Kegyelemből van üdvösségetek, hit által – és ez nem tőletek van, hanem Isten ajándéka – nem cselekedetek által, hogy senki ne dicsekedhessen.” (Efézus 2:8-9).

Ha még nem bíztál meg Jézusban, és nem kötelezted el magad, hogy kövesd őt, miért várnál tovább? Ha készen állsz arra, hogy átlépd ezt a határt, és elhatározod, hogy hiszel Jézus Krisztusban, és követed őt, mondd el ezt az imát:

„Kedves Jézusom, megígérted, hogy ha hiszek benned, mindent, amit valaha rosszat tettem, megbocsátod, felismerem életem célját, és egy napon a te örök mennyei otthonodba fogadsz.”

„Bevallom a bűnömet, és hiszem, hogy te vagy a Megváltóm. Megígérted, hogy ha megvallom a bűnömet és bízom benned, megmenekülök. Bízom benned, amikor azt mondod, hogy az üdvösség kegyelemből, hit által jön, és nem bármi olyan miatt, amit én teszek. Uramként fogadlak be az életembe. Ma az életem minden részét átadom a te vezetésed alá. Szeretném, ha életem vezetőülésében lennél.”

„Jézusom, szeretnék megpihenni a szeretetedben. Köszönöm, hogy nem kell kiérdemelnem vagy megdolgoznom érte. Életem hátralévő részét arra akarom fordítani, hogy téged szolgáljak, ahelyett, hogy magamat szolgálnám. Alázatosan neked ajánlom az életem. Kérlek, ments meg és fogadj a családodba. A te nevedben imádkozom. Ámen."

*(Daily Hope by Rick Warren, 2025.02.24.)

„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének” 
Jakab 5,16

Sokan titkolják félelmeiket, mert azt gondolják, “Senki nem értené meg, min megyünk keresztül.” De ezzel a gondolkodással megrekedsz. És a “megrekedtség” éppen az a pont, ahol a Sátán látni akar. Ezért arra használja a félelmeidet, hogy csapdába csaljon, és távol tartson attól, hogy segítséget kérj Istentől és más hívőktől.

A Sátán három félelmet használ, hogy csapdában tartson. 

Először is, ott van a saját érzelmeidtől való félelem. Talán azt gondolod, “Ha szembesülök ezzel a problémával — legyen az sérelem, emlék vagy bűn — akkor nem fogom tudni kezelni az érzelmeket. Lehet, hogy szétesek, elveszítem az irányítást vagy a mentális egészségemmel lesznek problémák.”

Megnyugtatlak: Egy ponton szinte mindenki attól tart, hogy nem tudja kezelni az erős érzelmeket. De képes vagy rá — különösen Isten segítségével és a hívőtársak támogatásával. Mindannyian együtt élünk ebben az életben — így felhagyhatunk azzal, hogy úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, amikor nincs, helyette hagyatkozhatunk egymás támogatására.

Másodszor, ott van a mások reakciójától való félelem. Azt hiheted, “Ha őszinte vagyok, az emberek elítélnek, elutasítanak vagy elhagynak. Félelmetes, mert, ha felfedem, ki vagyok valójában és ez nem tetszik neked, nem marad semmim.” De nem kell félned az elutasítástól vagy a rosszallástól. Ne feledd, ahogy a Róma 8,31 tanítja, Isten érted van. És, ha őszinte vagy másokkal, az gyakran segít nekik, hogy kapcsolódjanak a küzdelmeidhez és ezzel elmélyítsd a kapcsolatotokat.

Harmadszor, ott a félelem, hogy az őszinteség nem segít. Talán azt gondolod, “Mi értelme van? Miért osszam meg? Nem változtat majd semmin.” De az igazság ez: Isten gyógyulást ígér, amikor megvalljuk bűneinket. A Jakab 5,16 azt mondja, “Valljátok meg egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” Isten nem hazug. Ha soha nem találtad meg a szabadságot, az azért van, mert soha nem voltál teljesen őszinte. A gyógyulás alázattal és gyónással kezdődik.

Tehát, milyen rosszul kell lenned ahhoz, hogy segítséget kérj? A fájdalom gyakran az a sav, amely átmarja a tagadás falait. Ha erőd végén jársz, gratulálunk — ez a legjobb hely a változás megkezdéséhez. Ne feledd, Krisztus azért halt meg, hogy kegyelmet adjon neked és a kegyelem a változás ereje. Itt az ideje megtenni az első lépést.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan támogattál valaki mást, amikor nehéz érzelmeket éltek meg? Hogyan erősítette ez a kapcsolatotokat?
• Ha olyan vagy, mint a legtöbb ember, bizonyos szinten félsz mások elutasításától vagy rosszallásától. De a Róma 8,31 azt mondja, “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Hogyan segít ennek a versnek az igazsága abban, hogy ne félj másoktól?
• Mikor tapasztaltad meg a gyógyulást azáltal, hogy őszintén beszéltél a bűneidről egy másik hívővel? Milyen küzdelmet kell bevallanod ma valakinek?

(*Daily hope by Rick Warren 2025. 02.15.)

“Ha segítségül hívod az Urat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok! Ha majd senkire sem raksz jármot, nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz álnokul, ha falatodat megosztod az éhezővel, és jól tartod a nincstelent, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény.” (Ézs 58,9-10)

Ha ránézel a körülötted lévő világra, mi az, ami irritál? Ami fáj, ami igazságtalan vagy ami probléma és arra késztet, hogy azt mondd, “Ez nem helyes!” Mi az, amit ha tehetnél, most azonnal megváltoztatnál a társadalomban? Mi az, ami ébren tart éjszaka? Mi zavar téged?

Élete egy bizonyos pontján mindenkinek van egy pillanata, amit én (eredeti: SODSAT - Somebody ought to do something about that) VTKEV pillanatnak nevezek, amikor azt mondják, “Valakinek tennie kell ez ellen valamit!” Valójában semmi sem történik addig, amíg valakinek nincs ilyen pillanata.

Ez történt Eszterrel, amikor meghallotta, hogy népét, a zsidókat, Hámán, a király udvarának tisztviselője meg fogja semmisíteni. Azt gondolta, hogy "Valakinek tennie kell ez ellen valamit", úgyhogy eszerint járt el. Eszter könyve 4. részének 4. verse szerint "a királyné nagyon megszomorodott", mikor hallott az emberek szenvedéséről a zsidók kiírtására adott rendelet miatt, és úgy döntött, hogy mindent kockára tesz és a királyhoz fordul segítségért.

Vannak dolgok, amik igazán zavarnak? Remélem igen! Ha valaki azt mondja, hogy semmi nem zavarja, akkor az egy énközpontú, elszigetelt, közösségen kívüli életről árulkodik. Amikor individualista életet élsz, semmi nem zavar, hacsak nem közvetlenül érint.

Isten elképesztő ígéretet tesz azoknak, akiket zavar valami és úgy döntenek, hogy tesznek ellene: “Ha segítségül hívod az Urat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok! Ha majd senkire sem raksz jármot, nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz álnokul, ha falatodat megosztod az éhezővel, és jól tartod a nincstelent, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény. Az Úr vezet majd szüntelen; kopár földön is jól tart téged, és csontjaidat megerősíti. Olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz” (Ézs 58,9-11).

A sorsod része, hogy egész életedben megtapasztald Isten jóságát. Ennek egyik módja az, ha nagylelkűen osztozol a rászorulókkal — ha áldozatot hozol abból, amivel Isten megáldott téged. Amikor így élsz, nyitva tartod a szemed a körülötted lévő lehetőségekre, hogy felemelhess másokat, és megmutasd nekik Isten szerető gondoskodását.

Elkezd zavarni, és utána teszel ellene valamit.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi az az egy dolog, ami zavar, de nem teszel ellene semmit? Mit üzen ma Isten, mit tegyél ezzel kapcsolatban?
• Milyen konkrét, egyedi áldásokat kaptál Istentől? Mit gondolsz, miért áldott meg téged Isten ily módon?
• Isten azt mondja az Ézsaiás 58,11-ben, hogy amikor azon dolgozol, hogy megfelelj a körülötted lévő szükségleteknek, “jó dolgokkal” fog megelégíteni téged. Szerinted mik lehetnek ezek a jó dolgok?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2025.02.03.)

"Noé meg is tett mindent úgy, ahogyan az ÚR megparancsolta neki." (1Móz 7,5)

Noé nem csak hallotta Isten szavát, hanem az szerint cselekedett is. Isten akarata szerint élt.

Megpróbálod ezt tenni? Megkérdezed: „Uram, mit akarsz, mit tegyek ma? Mit akarsz, mit tegyek ezen a találkozón? Mit akarsz, mit tegyek ezzel a lehetőséggel?” Noé mindig Isten vezetését kereste a tettei során.

Most képzeld el, hogy Noé korában élsz, és Isten arra kér, hogy építs egy bárkát. Valószínűleg lenne néhány nagy kérdésed. Nekem legalább négy jut eszembe:

Mi az az árvíz? A Biblia szerint Noé kora előtt soha nem esett eső. Az Mózes első könyve 2.fejezete elmagyarázza, hogy Isten alulról öntözte a földet, mint a reggeli harmat. Amikor Isten beszélt Noénak az özönvízről, ez egy teljesen elképzelhetetlen fogalom volt.

Hogyan épül egy bárka? Akkoriban még nem voltak barkácsboltok vagy fatelepek. Noénak minden egyes fadarabot magának kellett kivágnia és előkészítenie. Ezért tartott évtizedekig a bárka megépítése.

Hogyan lehet egy hatalmas bárkát a vízbe vinni? Noé messze lakott a tengertől. A Biblia szerint az özönvíz nemcsak esőből, hanem földalatti forrásokból is feltört. A víz jóval az eső elállta után emelkedett fel, megoldva ezzel a bárka mozgatásának problémáját.

Hogyan gyűjtöd össze az összes állatot? Ha Isten teremtette a világegyetemet, akkor az állatok Noéhoz való eljuttatása nem jelentett kihívást. Az igazi csoda Noé engedelmessége volt. Mózes első könyve 7. fejezet 5. verse szerint: „Noé megtette mindazt, amit az Úr parancsolt neki”.

Mit tanulhatunk Noétól? Isten megáldja az engedelmességet, még akkor is, ha annak nincs értelme. A hit azt jelenti, hogy bízunk Istenben, amikor nem értjük teljesen az Ő tervét. Az életben csábító „rövidítésekkel„ fogsz szembesülni, különösen a hosszú várakozási vagy csüggedési időszakokban. Noé 120 évet várt, hogy lássa Isten tervének beteljesedését. Kitartása arra emlékeztet minket, hogy Isten időzítése tökéletes. Ne rövidítsd le az utat - bízz benne, és engedelmeskedj neki teljesen.

„[Noé] Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére” (Zsidók 11,7). Isten nagyra értékeli a rendíthetetlen hitet és a teljes engedelmességet. Ha megalkuvás nélkül követed a parancsait, akkor minden képzeletedet felülmúlóan megáld téged.

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Hogyan gyakorolhatod, hogy meghallgatva Isten utasításait, tétovázás nélkül cselekedj azok szerint, még akkor is, ha nem látod az értelmét?
• Milyen „rövidítések” csábíthatnak a jelenlegi helyzetedben, és hogyan választhatod a hűséget a kényelem helyett?
• Noé rendíthetetlen engedelmessége hogyan késztet arra, hogy mélyebben bízzál Istenben az életed olyan területein, ahol nehezen érted meg a tervét?

(Daily Hope by Rick Warren – 2025.02.01.)