„Míg nem vallottam meg bűneimet, gyenge és nyomorult voltam, egész nap jajgatnom kellett.” 
(Zsoltárok 32:3., szabad ford.)

"Ha haragusztok is, ne vétkezzetek." Efézus 4:26.

Be kellene ismernünk, ha dühösek vagyunk, de sosem szabadna a dühöt ürügyként használni arra, hogy vétkezzünk.

Mindenkivel megtörténik, hogy néha bedühödik. A különbség az emberek között abban áll, ahogyan a dühöt kezelik: van, aki kiakad; van, aki elhallgat. Van, aki hangot ad neki; és van, aki elnyomja magában. A legjobb dolog, amit ilyen esetben tenni tudsz, hogy beismered: dühös vagy.

Isten nem tiltja meg a dühöt. Sőt ahogy a mai igénk mondja: Gyerünk, légy dühös! Ezt a parancsot nem nehéz követni, ugye? Néha a düh a normális reakció az életre. Az Ószövetségben Isten is megharagszik néhányszor. Az Új Testamentumban pedig Jézus lesz dühös. Például az írástudókra.  A düh egy Istentől kapott érzelem. Érzelmi energia. Ha soha, semmi nem dühít fel, sürgősen mérd meg a pulzusod, mert akkor vagy halott vagy, vagy semmi kapcsolatod nincs a valósággal.

Vannak keresztények, akiknek hamis bűntudatuk van, mert azt gondolják, sose szabadna dühösnek lenniük. Ez a gondolkodás nem csak egészségtelen, de még csak nem is biblikus. Az Ige azt mondja: légy dühös, de amikor az vagy, ne kövess el bűnt. Be kellene ismernünk, ha dühösek vagyunk, de sosem szabadna a dühöt ürügyként használni arra, hogy vétkezzünk.
 
Hát nem elképesztő, mennyire utáljuk bevallani, ha dühösek vagyunk? "Nem is kiabálok! Nem vagyok ideges!" – és közben csak úgy dagadnak az erek a nyakunkon! Letagadjuk a dühünket.

Pedig az igazság az, hogy a dühöd elfojtása egyáltalán nem tesz téged jobb kereszténnyé azoknál, akik kiakadnak. Akárhogy is: mindenképpen rossz, és semmiképpen sem hatékony módja annak, hogy megértesd az álláspontodat másokkal.

Azt hiszem, ha a legtöbb ember engedelmeskedne annak, amit ez az igevers mond, az egész társadalom sokkal kevésbé lenne depressziós. A depresszió elsődleges okozója ugyanis a visszafojtott düh. Ha nem beszéled ki magadból, cselekedetekben fogod kiélni – magadon, vagy valaki máson. 

Daily Hope by Rick Warren, 2010. szeptember 20.

"Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti." (Példabeszédek 29:11.)

Sámsonnak, a Biblia erőművészének egyetlen különösebb gyengesége volt, hogy a legfőbb motivációja a megtorlás volt egész életében. Telve volt nehezteléssel és haraggal, így mindig agresszíven reagált az emberekre.

A Bírák 15. részében ezt sokszor észrevehetjük. A 3. versben Sámson ezt mondja: "Teljesen igazam lesz most a filiszteusokkal szemben, ha kárt okozok nékik." * Aztán a 7. versben: "Ha ti így tettetek, én meg bosszút állok rajtatok, és csak azután nyugszom meg!"  És végül a 11. versben olyan ürügyet talál, amely tipikusan a gyenge emberekre jellemző: "De ő így felelt nekik: Ahogyan ők bántak velem, én is úgy bántam velük."

Ez volt Sámson modus operandi-ja (tipikus módszere): mindig reagált.

Ha az egész életedet azzal töltöd, hogy csak mások döntéseire reagálsz, ahelyett, hogy saját döntéseket hoznál, az el fogja gyengíteni az életedet.

"Ahogyan ők bántak velem, én is úgy bántam velük." Használtad valaha ezt ürügyként? Ha jobban belegondolsz, rájössz, hogy a neheztelés, a leszámolás igazából pazarlás.

- Időpocsékolás. Amikor dühös vagy valakire, a személy, aki ellen ez irányul, egyáltalán nem foglalkozik vele. A neheztelés sokkal jobban fáj neked, mint neki.

- Energiapazarlás. Energiát ölsz abba, hogy folyamatosan dühös legyél, amitől aztán letargiába süllyedsz, fáradt leszel, gyenge, és kimerült. De ami a legrosszabb…

- A kreativitás elpocsékolása. A legtöbb ember, amikor dühös valakire, szokatlanul kreatívvá válik abban, hogy megtalálja a módot a visszavágásra.

Sámson életét vizsgálva szembetűnik, hogy egy olyan emberről van szó, aki a leszámolás terén igencsak kreatív. A Bírák 15:3-5 a következőket írja: "És monda néki Sámson: Teljesen igazam lesz most a filiszteusokkal szemben, ha kárt okozok nékik." * "Azzal elment Sámson, fogott háromszáz rókát; csóvákat készített, és farkaikat egymásnak fordítva csóvát tett minden két róka farka közé. Majd meggyújtotta a csóvákat, és ráhajtotta a rókákat a filiszteusok lábon álló gabonájára. Így gyújtotta fel a kévéket és a lábon álló gabonát, sőt a szőlőket és az olajfás kerteket is."

Ez azért elég kreatív, nem?  De ez a fajta kreativitása volt az, ami előbb fogságba kerüléséhez, majd halálhoz vezetett.

Mi a tanulság Sámson életéből? Az, hogy okosabb dolog kontrol alatt tartani a dühünket, valamint, hogy az önálló cselekvés jobb, mint lereagálni a helyzeteket. Vagy, ahogy a Példabeszédek 29:11 mondja: "Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti."

*Ennél az egy mondatnál a Károli fordítást használtam, mert az jobban visszaadja az eredetit. (szateri)

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. szeptember 6.)