"Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok" (Jn. 8,31)

 
Tényleg nagyon fontos lépés az életünkben, hogy elhatározzuk: rendszeresen fogjuk olvasni a Bibliát egy rövid ideig - talán néhány hétig. Nagyszerű dolog ebbe belevágni, de az is fontos, hogy ne hagyjuk ennyiben a dolgot. Jézus így szólt: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok." (Jn. 8,31) Tanítvánnyá akkor válunk, ha hosszabb távra is elkötelezzük magunkat, hogy Jézustól tanuljunk.

Hogyan folytassuk a bibliaolvasást és maradjunk Jézussal kapcsolatban az Ő Szaván keresztül, hosszú távon?

1) Határozzuk el, hogy megtesszük. Az első lépés a elkötelezettség. Ne várjuk, hogy majd csak lesz jobb alkalom arra, hogy a Biblia olvasása rendszeres napi programunk legyen. Kezdjük el még ma.

2) Mondjuk el másoknak is. Jelentsük be másoknak, hogy mire köteleztük magunkat. Tegyük lehetővé, hogy számon kérjék rajtunk. Ha Isten iránti elkötelezettségünket titokban tartjuk, könnyebb kibújni alóla.

3) Legyünk határozottak. Ne hagyjuk, hogy bármi is eltántorítson minket vállalásunktól. Legyünk egyértelműen eltökéltek, hogy életünkben állandó szokássá fog válni a bibliaolvasás, különösen az első hónapokban. Ha ki-kihagyunk egy-egy napot, sokkal nehezebb lesz elkötelezettnek maradni Isten Igéjéhez.

4) Duplázzuk meg erőinket. Kerítsünk egy lelki társat, aki segítségünkre lesz és bátorít. Ez legyen olyasvalaki, akivel megoszthatjuk, hogy mit tanultunk csendességünkben. Ez lehet valaki a kiscsoportunkból, egy barát vagy egy családtag. A Biblia is azt írja: "Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredméyne van." (Préd. 4,9)

Az Istenre szánt időnek egész életre szóló szokásnak kell lennie - nem pedig múló szeszély. A kutatások azt mutatják, hogy valamit megszakítás nélkül hat hétig kell csinálnunk ahhoz, hogy szokásunkká váljon. Váljon a bibliaolvasás életünk részévé ma - és egész hátralévő életünkben.

Beszéljetek róla

• Milyen döntést hozol még ma azért, hogy a bibliaolvasás állandó szokássá váljon életedben?
• Kivel fogod megosztani elkötelezettségedet, ki fogja számonkérni rajtad?
• Állapítsd meg, hogy melyek azok a zavaró tényezők, amelyekkel valószínűleg szembetalálkozol a rendszeres bibliaolvasás során. Min változtathatsz az életedben, hogy csökkentsd vagy megszüntesd ezeket a zavaró tényezőket?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012. március 2.)

Ha pedig mindezek így elpusztulnak, gondoljátok meg, hogyan éljetek! Szánjátok oda magatokat Istennek, és őt szolgáljátok!

(2Péter 3:11, Egyszerű fordítás)

"Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!" Ján.8,11

A kegyelem célja, hogy megigazítsa a bűnöst - "menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz". De a kegyelem soha nem igazolja a bűnt, tehát nem arról van szó, hogy "minden  meg van bocsátva, maradj olyan, amilyen vagy."

Más szóval, az Úr kegyelme nem az, hogy "kiszabadítalak a börtönből, neked semmit nem kell tenned".

A kegyelem ingyen van, de Jézus véres árat fizetett, hogy felajánlhassa nekünk: "Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor távol voltatok, közel kerültetek a Krisztus vére által." Ef.2,13

A kegyelemet ingyen kapjuk, de azért, hogy Jézussal együtt járjunk a kegyelemben,  nekünk is árat kell fizetnünk, ha csatlakozunk Jézushoz, "Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk." (angolból fordítva: ha csatlakozunk Jézushoz "a munkában, amit ő végez, a jó munkában, amit ő elkészített nekünk, hogy elvégezzünk, a munkában, amit legjobb, ha már most is végzünk.") Ef.2,10

Jézus megmentette a halálra ítélt asszonyt, akit házasságtörésen kaptak, de volt elvárása is az asszony felé. Azt akarta, hogy az élete azonnal megváltozzon. Ha az asszony visszatért volna a régi életéhez, azzal kigúnyolta volna azt a kegyelmet, amit Jézus aznap felajánlott neki.

Ő ma is azt akarja, hogy változzon meg az életünk, az Ő elvárása velünk szemben  ma is ugyanaz: "Menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz."

(Daily Hope, Jon Walker, 2011. 04. 10.)

"Akik tehát tökéletesek vagyunk, így gondolkozzunk, és ha valamit másképpen gondoltok, azt is kijelenti majd Isten nektek; ellenben amire eljutottunk, aszerint járjunk." (Filippi 3:15-16)

Minden egyes döntésednek következményei vannak az örökkévalóságban, ezért nagyon fontos, hogy bölcsen válassz.

Semmi sem formálja jobban az életedet, mint azok az elkötelezettségek, amelyek saját döntéseddel felvállalsz. Az elkötelezettségeid fejlődést vagy akár rombolást is okozhatnak az életedben, de az egészen biztos, hogy meghatároznak téged. Mondd el, hogy mi iránt vagy elkötelezett, és én megmondom, mi lesz belőled tíz év múlva. Azzá válunk, ami felé elkötelezzük magunkat.

Sokunk számára az elkötelezettség kérdése az, ami miatt nem valósulhat meg Isten terve az életünkben. Van olyan, aki fél attól, hogy bármi mellett is elkötelezze magát, így inkább csak végigsodródik a következő évtizeden. Mások fél szívvel kötelezik el magukat olyan értékek mellett, amelyek ellentmondásban vannak egymással, így a következő évtized csak frusztrációt és középszerűséget tartogat a számukra. Mások teljes szívvel ugyan, de evilági célokat választanak maguknak - mint például a vagyon vagy a hírnév - így aztán csalódottság és keserűség lesz a részük.

Minden egyes döntésednek következményei vannak az örökkévalóságban, ezért nagyon fontos, hogy bölcsen válassz. Péter így figyelmeztet: "Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek." (2 Péter 3:11)

A szellemi fejlődés nem automatikusan történik, hanem határozott elkötelezettséget igényel. Akarnod kell a növekedést, döntened kell a növekedés mellett, erőfeszítéseket kell tenned az érdekében és végig ki kell tartanod benne. A tanítványság - vagyis az a folyamat, ahogyan Krisztushoz hasonlóvá válunk - azzal az elkötelezettséggel kezdődik, hogy Jézust fogod követni, bárhová is vezet.

Engedd, hogy Jézus formálja az életedet az előtted álló évtizedben. Képzeld el magadban, hogy milyen lesz tíz év múlva, ha teljes és fenntartás nélküli elkötelezettséget vállalsz Krisztus mellett most.

Daily Hope by Rick Warren, 2011.01.09.

 "Igaz, a testünk edzésének is van valami haszna, de sokkal hasznosabb az istenfélelem és az Isten helyes szolgálatának gyakorlása, mert ez mind a jelenlegi, mind a jövendő örök életben áldásokat eredményez."
(1Tim. 4:8)

Az istenfélő életbe beletartozik az is, hogy figyelünk rá, hogy fizikailag is egészségesek maradjunk. Az igazság az, hogy a testünket nem tétlenségre teremtette Isten. Fizikai és szellemi jólétünk szempontjából már egy napi séta is számít.

Azt vettem észre, hogy a legtöbb hívő tudja, hogy ez így van, azonban nem elkötelezett ezen a téren. Tudjuk, hogy a testmozgás jót tesz, erről mindannyian meg vagyunk győződve, viszont nem határozzuk el, hogy rendszeresen mozgunk.

Mit hozunk fel leggyakrabban kifogásként? Azt, hogy nincs időnk.

De kérdezem én, arra van időnk, hogy betegek legyünk? Ha nem szakítunk időt a rendszeres testmozgásra, valószínűleg rá leszünk kényszerítve, hogy időt szakítsunk a betegségekre. Így akarjuk tölteni az időnket?

Milyen hibát szoktunk leggyakrabban elkövetni? Azt, hogy túlságosan megerőltetjük magunkat az elején. Rájöttünk, hogy testi egészségünk fontos ahhoz, hogy Isten tervei meg tudjanak valósulni életünkben a következő tíz évben. Talán néhányan már ezt is mondtuk: "Formába hozom magam akkor is, ha belepusztulok!"

Úgy gondolkodunk, hogy ha valami jó, akkor abból a több csak jobb lehet. Évekig nem végeztünk rendszeres testmozgást, most  viszont egy hét alatt formába akarunk jönni! Így aztán halálra erőltetjük magunkat, teljesen kimerülünk és elfáradunk, és a végén feladjuk.

Pedig az egésznek a titka az, hogy edzzük, és ne megerőltessük a testünket. Ha hamarabb szeretnénk formába jönni, hosszabban, és ne erőteljesebben edzzünk. Így hosszú távon is képesek leszünk a kitartó és rendszeres mozgásra.

Rick Warren Daily Hope, 2010. november 13.