“Ne tévelyegjetek: "A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!" (1 Kor. 15:33)

Szükséges arra bátorítanunk gyermekeinket, hogy olyan emberekkel barátkozzanak, akik felemelik és nem lehúzzák őket.

Abban a pillanatban, ahogy a srácaid elkezdenek iskolába járni, nem te gyakorolod többé az egyedüli befolyást az életükben. A kortársaik is elkezdenek rájuk hatni. És ahogy egyre idősebbek lesznek, egyre inkább a társaikra fognak figyelni.

Szülőként fontos, hogy beszélgess gyermekeiddel arról, ki lesz a társaságuk. Segítened kell a gyerekeidnek abban, hogy megértsék azt a hatáts, amit a barátok tudnak rájuk gyakorolni, továbbá, mennyire fontos, hogy megfelelő barátokat válasszanak magunknak.

Arra kell biztatnunk gyermekeinket, hogy olyan emberekkel barátkozzanak, akik felfelé húzzák és nem lefelé nyomják őket. Emberekkel, akik bátorítani fogják őket és az életükre pozitív hatással lesznek. Ugyanis az első számú tényező, ami meg fogja határozni, hogy sikeresek lesznek-e avagy elbuknak az életben, hogy milyen barátokat választanak. Olyan barátokat, akik visszahúzzák őket, vagy barátokat, akik ösztönzik őket.

Mindannyian tartozni szeretnénk valahova, nem számít, hogy hány évesek vagyunk épp. Mindnyájan barátokat, kapcsolatokat és elfogadást keresünk. Részei szeretnénk lenni egy közösségnek. Miért? Azért, mert Isten így rakott össze minket. A Biblia azt mondja: "úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai" (Róma 12:5).

Fontos, hogy megtanítsuk ezt az igazságot gyermekeinknek: Isten minket arra teremtett, hogy tartozzunk egymáshoz és hogy szükségünk legyen egymásra. A társadalmunk ennek éppen az ellenkezőjét tanítja. A kultúránkat az individualizmus magas foka jellemzi, amelyben mindenki egy magányos idegen. Kizárólag magunkról kellene, hogy gondot viseljünk és csak a saját érdekeinket néznünk. De ez a gondolkodás gyermekeinket támogatás és a valahova tartozás érzése nélkül hagyja. Csoda, hogy a depresszió és az egyéb lelki betegségek száma emelkedik?

Az igazság az, hogy egy érzelmileg egészséges élethez szükségünk van emberekre az életünkben. Egészséges, támogató kapcsolatokra van szükségünk. Szükségünk van egymásra. Egy olyan hovatartozást igénylünk, ami a többi hívővel való közösségből fakad. Ezért van a gyülekezet.

written by Rick Warren, Daily Hope, Tuesday, May 17, 2011

"Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek." Jel. 4:11

Minden beszélgetés közül amit a szülőknek le kell folytatni a gyerekekkel, az egyik legfontosabb az, hogy a szülők elmondják gyermekeiknek, Isten teremtette őket és szereti őket.

A gyermekeink életének nincs értelme, míg meg nem értik, hogy Isten alkotta őket azért, hogy gyönyörködjön bennük. Az Ézsaiás 44 írja, "az ÚR, a te alkotód, aki megformált az anyaméhben, és aki megsegít". A gyerekeknek tudniuk kell, hogy Isten terveinek része. Nem baleset folytán jöttek létre. Talán szüleik nem tervezték őket, de nem baleset történt, mert Isten ismerte és szerette őket a kezdetektől.

A szülők nem tökéletesek. Lehetnek jó és rossz napjaik. De Istennek nem. Az ő szeretete nem függ a hangulatától. Nem úgy van, hogy egyik nap szeret, másik nap pedig nem kedvel, mert ő változatlan - ez az ő jelleme. Ennek semmi köze ahhoz, hogy mi kik vagyunk vagy mit csinálunk. Nem tehetünk semmit amivel elérnénk, hogy ne szeressen minket. Ő alkotott és formált minket, hogy szeressen.

A gyermekeinknek ezt meg kell érteniük. Aztán beszélnünk kell velük arról, hogy hogyan válaszolunk erre a szeretetre, mert Isten arra is lehetőséget adott, hogy viszont szeressük őt, ezt hívják dicsőítésnek. Tehát beszélnünk kell gyermekeinkkel erről a kulcsfontosságú kérdésről - mi lesz az életem középpontjában?

Akármi áll is életed központjában, azt dicsőíted. Ahogy nőnek fel a gyerekek, életük középpontjába állíthatják, hogy mit gondolnak mások (csordaszellem), sportokat, iskolát, családot, karriert, szórakozást, pénzt, különféle dolgok gyűjtését. Ezekben a dolgokban semmi rossz nincs. Isten hozta létre mindet, hogy élvezhessük őket. Egyszerűen csak nem tartoznak az életed középpontjába, mert nem tartósak.

Ha a karriered köré építed az életed, elmúlhat. Ha a pénz köré építed az életed, elvesztheted. Ha a kinézeted vagy egészséged köré építed az életed, tönkre mehet. Mindezek a dolgok eltűnhetnek és te ott maradsz bizonytalanságban felnőve. De egy Isten köré épített élet szilárdan áll, mert Istent nem vehetik el tőled.

Tehát a szülők elsődleges feladata, hogy megtanítsák gyermeküket szeretni Istent. Ez az első kritikus döntés, amit egy gyermeknek meg kell tanulnia mert ez egy olyan döntés, amely az életük minden szintjén visszaköszön majd. Egy énközpontú vagy egy Isten-központú életet választanak?

Mikor a gyermekeink megértik, hogy Isten teremtette őket, hogy szeresse őket, és Istent választják életük középpontjának, attól kezdve képesek lesznek erősen megállni a kihívásokkal szemben, amik jönnek eléjük.

(Daily Hope by Rick Warren, 2011.05.16.)