„Ha keletre nézek, akkor nincsen ott, s ha nyugatra megyek, arra sem látom. Akkor sem látom, ha északon keresem, s ha délre fordulok, nem látom ott sem. De hisz ismeri mind az útjaimat.” (Jób 23:8-10a SZIT)

Tegnap láttuk, ahogy Dávid sűrűn panaszkodik amiatt, hogy Isten látszólagosan elrejtőzött előle. De az igazság az, hogy Isten nem hagyta el Dávidot, mivel Isten sosem hagy el. Többszörösen megígérte: „Nem hagylak el, nem szolgáltatlak ki.”

De Isten azt nem ígérte meg, hogy mindig érezni fogod a jelenlétét. Valójában Isten beismeri, hogy néha elrejti majd előlünk az arcát. (ld. Ézs 45:15).

Vannak olyan időszakok, amikor úgy tűnik, hogy Isten egyszerűen eltűnt az életedből.

Floyd McClung ezt így magyarázza: „Egy reggel felkelsz és rájössz, hogy minden lelki érzelem eltűnt belőled. Imádkozol, de semmi sem történik. Szemrehányást teszel a gonosznak, de ez sem változtat semmin sem. Lelkigyakorlatokat végzel…, megkéred a barátaidat, hogy imádkozzanak érted…, minden elképzelhető bűnt megbánsz, majd körbejársz mindenkit, akit ismersz és a bocsánatukat kéred. Böjtölsz… de nem történik semmi. Töprengeni kezdesz, vajon meddig tart ez a lelki mélabú? Napokig? Hetekig? Hónapokig? Valaha is vége lesz? … Úgy érzed, hogy az imáid egyszerűen visszahullanak a plafonról. Végső elkeseredésedben azt kiáltod: ’Mi baj van velem?’” (Finding Friendship with God – Barátra találni Istenben; Ann Arbor, Vine Books, 1992, 186 o.).

Az az igazság, hogy semmi baj nincsen veled! Ez teljesen normális, része a tesztnek és az abban való fejlődésnek, hogy közelebbi barátságba kerülj Istennel. Minden keresztény legalább egyszer keresztülmegy ezen, de általában többször is. Fájdalmas és nagyon zavaró, de abszolút létfontosságú a hited fejlődéséhez.

Ez a tudat adott Jóbnak reményt, amikor nem érezte Isten jelenlétét az életében. Azt mondta: „Ha keletre nézek, akkor nincsen ott, s ha nyugatra megyek, arra sem látom. Akkor sem látom, ha északon keresem, s ha délre fordulok, nem látom ott sem. De hisz ismeri mind az útjaimat, és ha próbára tesz, aranynak minősít.” (Jób 23:8-10 SZIT).

Amikor Isten távolinak tűnik, azt érezheted, hogy haragszik rád vagy egy hibád miatt büntet. A bűn valóban eltávolít minket attól, hogy közeli kapcsolatba kerüljünk Istennel. Fájdalmat okozunk Isten Lelkének és elfojtjuk a kapcsolatunkat vele az engedetlenségünk által, az által, hogy konfliktusba kerülünk másokkal, túlságosan elfoglaltak vagyunk, az által, hogy túlságosan világiasan élünk és egyéb bűnök által. (Ld. 51. Zsoltár, Efézus 4:29-30, 1Tesz 5:19, Jer 2:32, 1Kor 8:12, János 4:4.).

De gyakran ennek az elhagyatottság érzésnek vagy Istentől való elidegenedésnek semmi köze nincs a bűnhöz. Ez a hit tesztje, olyan, amivel mindannyiunknak szembe kell néznünk: Folytatni fogod a szeretetet, bizalmat, engedelmességet és Isten dicsőítését, még akkor is ha nem érzékeled a jelenlétét vagy munkájának látható bizonyítékát az életedben?

A leggyakoribb hiba, amit a keresztények ma elkövetnek a dicsőítésben az az, hogy a megtapasztalást keresik, nem pedig Istent. Egy érzést keresnek, és ha megtörténik, akkor bizton állíthatják, hogy jól dicsőítettek.

Tévedés! Valójában Isten gyakran elveszi tőlünk az érzéseket, hogy ne függjünk tőlük. Egy érzést keresni, még ha az az érzés a Krisztushoz való közelség érzete, nem dicsőítés.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• A dicsőítésről most tanult igazságok megértése milyen módon változtatja meg a közösségedben végzett dicsőítés módját és a rászánt időt?
• Mit gondolsz, miért teszi Isten próbára a hitünket? Mit akar elérni az életedben?
• Ha tapasztalsz olyan időszakot az életedben, amikor nem érzed Isten jelenlétét, hogyan reagálsz?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.05.02.)

„Az ÚR elrejtette magát az ő népe elől, de én benne bízom, és belé vetem a reményem.” (Ézsaiás 8:17, GNT fordítás)

Könnyű Istent dicsőíteni, mikor a dolgok nagyszerűen mennek az életedben, mikor Isten ellát étellel, kapsz tőle barátokat, családot, egészséget és örömteli helyzeteket. A körülmények azonban nem mindig ilyen kellemesek. Hogyan dicsőíted akkor Istent? Mit teszel, amikor úgy tűnik, hogy Isten millió mérföldre van?

Isten imádatának legmélyebb szintje, amikor a fájdalmak ellenére dicsőíted Istent, hálát adsz Istennek a megpróbáltatások között, bízol benne a kísértésben, átadod magad akkor is, amikor szenvedsz, és szereted őt akkor is, amikor távolinak tűnik.

A barátságokat gyakran megpróbálja az elkülönítettség és a csend; amikor elválaszt a fizikai távolság, vagy amikor nincs lehetőség beszélgetni. Istennel való barátságodban sem mindig érzed, hogy közel vagy hozzá.

Philip Yancey bölcsen jegyezte meg: „Minden kapcsolat magában hordozza a közelség idejét és a távolság idejét, és az Istennel való kapcsolatban is – nem számít mennyire meghitt – az inga lengeni fog egyik oldalról a másikra.”

Ez az, amikor a dicsőítés nehézzé válik.

Ahhoz, hogy barátságotok éretté váljon, Isten próbára fogja tenni elszakítottnak, távolinak látszó időszakokkal, olyan időszakokkal, amikor úgy tűnik, hogy elhagyott vagy elfelejtkezett rólad. Úgy érzed, Isten millió mérföldre van tőled. Ezekre a napokra, a lelki szárazság, kétség, az Istentől való elhidegülés napjaira Keresztes Szent János [XVI. században élő spanyol katolikus szent, karmelita szerzetes, teológus, költő, a katolikus egyház belső reformációjának egyik központi alakja] úgy hivatkozott, mint „a lélek sötét éjszakája”. Henry Nouwen [XX. századi holland katolikus pap, teológia professzor, író, munkásságának fő területet a pásztori szolgálat, a közösség, a társadalmi igazságosság volt] a „a hiány szolgálatának” hívta. A.W.Tozer [XX. századi amerikai protestáns lelkész, prédikátor, író, „élete és művei elsősorban a gazdag és bensőséges imaéletéből táplálkoztak”] „az éjszaka szolgálatának” nevezte. Mások a „szív hideg teleként” emlegették.

Jézuson kívül, mindenki más közül talán Dávid volt a legszorosabb barátságban Istennel. Tetszett Istennek, és úgy hívta, hogy a „szívem szerint való ember” (ld. 1Sámuel 13:14 és ApCsel 13:22).

Mégis Dávid gyakran panaszkodott Isten látszólagos hiányára:

• „URam, miért vagy közömbös, és miért vagy olyan távol? Miért rejtőzöl el, amikor legjobban szükségem van rád? (Zsoltárok 10:1, TLB fordítás).
• „Én Istenen, én Istenem, miért hagytál el engem? Miért vagy olyan távol, amikor segítségért sóhajtozom? (Zsoltárok 22:1, NLT fordítás, második kiadás).
• „Mért hagytál el engem?” (Zsoltárok 43:2a, GNT fordítás; ld. még Zsoltárok 44.23; 74:11; 88:14; 89:49).

Természetesen Isten valójában nem hagyta el Dávidot, és nem hagy el téged sem. Ismételten megígérte, „Nem maradok el tőled, és nem hagylak cserben.”

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Milyen gyakorlati lépéseket tehetsz, amelyek segítenek Isten dicsőítésében a fájdalmak és megpróbáltatások között?
• Mit gondolsz, mire akar Isten tanítani ezekben az időszakokban?
• Isten mely ígéretei adhatnak reményt és bátorítást?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.05.01.)