„Halogatás nélkül sietek megtartani parancsolataidat.”  (Zsoltárok 119:60 GNT fordítás)

A Biblia tele van életvezetési útmutatásokkal, melyeket Isten parancsolatainak nevez. Isten elvárja tőlünk, hogy halogatás nélkül megtartsuk parancsolatait.

Képzelj el egy szülőt, aki megkéri gyermekét, hogy tegyen meg valamit, mire ő ezt válaszolja: „Még meggondolom.”

Vajon nem lennének ennek következményei?

Pedig mi is állandóan így viselkedünk Istennel. Isten kinyilatkoztatja felénk akaratát és felszólít, hogy tegyünk meg valamit, mire mi azt feleljük: „Még meggondolom.”

Pedig nincs ilyesmire felhatalmazásunk, ahogy a gyermeknek sincs, aki „még meggondolom” válasszal hárít a szülőjének. Ám ha a világmindenség Teremtője szólít fel, hogy tegyünk meg valamit, ő elvárja, hogy azt – azonnal tegyük meg. Minden szülő tisztában van vele, hogy a késlekedő engedelmesség engedetlenség!

A Biblia így fogalmaz: „Halogatás nélkül sietek megtartani parancsolataidat.” (Zsoltárok 119:60, GNT fordítás).

Tehát mi az, amivel Isten megbízott, és te még hozzá sem kezdtél? Mire vársz? Isten teljes szívéből a legjobbat akarja neked. Eredj hát, és tedd meg azt, amit kér tőled.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Volt már olyan tapasztalatod a múltban, amikor vonakodva engedelmeskedtél Istennek, és ez súlyos következményekkel járt? Mi történt?
• Milyen feladatra hívott el Isten, amelynek teljesítésében még tétovázol?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.06.02.)

“Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, lelkedből és elmédből! Ez az első és a legnagyobb parancsolat. A második legfontosabb pedig ehhez hasonló: szeresd  embertársadat úgy, mint önmagadat!” (Máté 22:37-39, TLB fordítás)

Ha azt szeretnéd, hogy igazán számítson az életed, akkor bizonyos dolgokra kell összpontosítanod a figyelmedet. Nem lesz időd mindenre, és nincs is mindennek ugyanakkora jelentősége.

A Máté 22:37-39 szerint: “Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, lelkedből és elmédből! Ez az első és a legnagyobb parancsolat. A második legfontosabb pedig ehhez hasonló: szeresd embertársadat úgy, mint önmagadat!” (TLB fordítás)

Jézus szerint két dolog van az életben, amely minden másnál értékesebb: ha szeretjük Istent és ha szeretjük egymást.

Belegondoltál már abba, hogy Isten vajon miért nem vitt a Mennybe azon nyomban, hogy megalkotott? Miért helyezett ide a Földre? Legfeljebb száz évig leszel itt, azután pedig az egész örökkévalóságot a Mennyben vagy a Pokolban töltöd majd. Vajon miért nem vitt el Isten mindannyiunkat rögtön a Mennybe?

A Biblia egyértelműen közli, hogy Isten két okból helyezett a Földre: hogy megtanuld szeretni Istent, és hogy megtanuld szeretni az embereket. Az élet nem a javak felhalmozásáról, az elért eredményekről vagy a teljesítményről szól. Nem azok a dolgok a leglényegesebbek, amelyekről a világ azt állítja, hogy a legfontosabbak. A karrieredet nem fogod a Mennybe vinni, ahogy az autódat vagy a házadat sem – a jellemedet viszont igen. Önmagadat viszed magaddal.

Isten azért helyezett a Földre nyolcvan vagy száz évre, hogy megtanuld Őt teljes szíveddel szeretni, és hogy megtanulj másokat is szeretni.

Az élet nem más, mint egy nagy szeretet-lecke.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez

• Melyek azok a dolgok, amelyekkel kevesebbet kellene foglalkoznod, hogy ezáltal több időd legyen mások felé kimutatnod a szereteted?
• Hogyan hozod ki a Földön töltött idődből a legtöbbet? Mennyi időt töltesz azzal, hogy megtanulj Krisztushoz hasonlóan szeretni?
• Ha valaki megfigyelné az életed, mit mondana, melyek a legfontosabb dolgok a számodra?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.03.02.)

„Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba.” (János 17:18)

Ha te Jézus Krisztus követője vagy, akkor Isten egy küldetést adott neked erre a világra. Nem azért vagy csak itt, hogy foglald a helyet, még csak azért sem, hogy a saját egyéni céljaidat hajkurászd.

Isten maga rádbízott egy feladatot. Amikor az Ő családjának részévé válsz, az életed megváltozik. Új értelmet nyer az életed. Az életed többé már nem magadról szól, hanem Isten küldetéséről.

A te küldetésed pedig összhangban van Isten egész világra értelmezett küldetésével. Isten azért teremtett mindent az univerzumban, mert egy családot szeretett volna. Neki nem volt szüksége a Földre, sem a többi bolygóra, még csak a csillagokra sem. Mindezeket azért teremtette, mert tudta azt, hogy néhányan közülünk majd önként ennek a családnak a tagjaivá akarunk válni.

Ugyanazt a küldetés, amit Isten Jézusnak adott, azt adja most Krisztus testének – az egyháznak. Azt szeretné tőlünk, hogy segítsünk másoknak bekerülni ebbe a családba. Jézus így fogalmazta meg: „Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba.” (János 17:18)

Ha egyszer már megismertük Jézust, akkor indulnunk kell! Beszélnünk kell róla a barátainknak és a családtagjainknak. Azonban nem állhatunk meg itt. Isten sosem teremtett olyan valakit, akit nem akart volna megmenteni. Ő mindenkit szeret – szerte az egész világmindenségben.

Isten azt szeretné tőlünk kérni, hogy küldetésnek megfelelően éljünk mindenhol: a családunkban, a különböző közösségeinkben és a világban. Az ő küldetése az életedre nézve egyszerre globális és lokális. A Bibliában azt olvassuk, hogy „Az Úr most ezt mondja nekem: Nem elég, hogy csupán a szolgám legyél. Többet kell tenned annál, mintsem hogy visszavezeted Izrael népének túlélőit. Fényként helyeztelek ide a többi nemzet közé, el kell vinned az én megmentő erőmet mindenkinek a Földön.” (Ézsaiás 49:6, CEV fordítás)

Ez Isten terve a világra. Ez a Ő küldetése számodra. Azt szeretné, hogy a Földön mindenki megismerje Őt. Használni akar téged és azt szeretné, hogy lásd, ahogyan mindez megvalósul. Isten ezt nem csak a misszionáriusoknak és a gyülekezetvezetőknek mondta. Ha a családjához tartozol, akkor ezt a küldetést neked is adta!

Beszéljetek róla:

• Elképzelhető, hogy meg kell változtatnod az életviteledet annak érdekében, hogy követni tudd Isten tervét? Ha igen, akkor ez hogyan nézne ki a te életedben?
• Hogyan lehetsz küldetésen az egész világmindenségben, ha Isten arra hívott el, hogy a saját városodban élj?
• Van benned bárminemű félelem, vagy fenntartás, ha Isten számodra adott küldetésére gondolsz? Imádkozz és kérd Istent, hogy adjon neked bátorságot, tisztánlátást és kegyelmet, ahogyan rábízod magad az erejére és elvégzed a feladatodat.

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.02.29.)

"Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk." (Efézus 2:10)

Van két másik módja is annak, hogy meggyőződj arról, hogy egy adott gondolat vagy benyomás Istentől származik-e?

Először is, összhangban van-e azzal, ahogy Isten megformált téged?

Mielőtt megszülettél, Isten eltervezte, hogy miket fog általad a világhoz hozzátenni, ezért olyan formát adott neked amivel ezt meg tudod tenni – szellemi ajándékok, szív, képességek, szenvedély és tapasztalat – melyekkel kiegészítheted a világot. Egy különleges és határozott célra teremtett meg.

Az Efézus 2:10 azt mondja: "Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk." (Efézus 2:10).

Isten olyan gondolatokat ad, melyek beleillenek a formádba. Olyan gondolatokat ad, melyek a teremtésedbe illenek. Ha jó vagy zenében, Isten olyan gondolatokat ébreszt, melyek el fognak vezetni arra, hogy a zenei területen használd a képességeidet. Én, ezzel ellentétben nem vagyok jó zenében. Tehát ha az az ötletem támadna, hogy elmegyek a Megasztárba énekelni, az bizonyosan nem Istentől való lenne.

Ha olyan gondolatod támad, ami teljesen ellentétben áll azzal, akinek Isten megteremtett, hagyd figyelmen kívül. Folyamatosan lesznek ilyenek, mert összehasonlítjuk magunkat másokkal és azt gondoljuk: "Olyan akarok lenni mint ők." De Isten olyanná formált téged, amin keresztül nagy hatással tud lenni a körülötted lévő világra. Az ő vezetése soha nem kerül ellentmondásba azzal, hogy milyennek teremtett téged; valójában inkább vissza fogja igazolni a formádat és a célodat.

Másodszor, meg kell kérdezned magadtól, hogy az ötleted a te felelősségedbe tartozik-e?

Ha nem a te felelősséged, miért beszélne neked erről Isten? A Róma 14:4 azt mondja: "Ki vagy te, hogy más szolgája felett ítélkezel? Tulajdon urának áll, vagy esik. De meg fog állni, mert van hatalma az Úrnak arra, hogy megtartsa." Amikor Isten mond valamit, az a te életeddel lesz összefüggésben, nem pedig valaki máséval. Ne arra figyelj, amit Isten a férjednek vagy a barátnődnek, vagy bárki másnak akar mondani. Sátán sokszor Isten szavának hitelességét akarja rombolni "hozzáértő" keresztyének által, akik azt hiszik ismerik Isten akaratát valakinek az életére vonatkozóan.

Beszélt valaha Isten rajtad keresztül másokhoz? Igen. De általában ezt úgy teszi, hogy te nem is tudsz róla. És gyakran megerősítése lesz annak, amit ő már korábban elmondott a másiknak. Isten használni fog embereket az életedben, hogy rajtuk keresztül megerősítse, amit neked mondott, és használni fog téged arra, hogy a másoknak elmondottakat igazolja vissza rajtad keresztül.

Beszéljetek róla:

• Mi az az ötlet vagy gondolat, amiről úgy gondolod, Isten adta neked? Miként használja és teljesíti be a formádat?
• Miként használt Isten másokat, hogy beszéljen hozzád?
• Szerinted honnan származik az a gondolat, hogy összehasonlítsuk magunkat másokkal?

*(Daily Hope by Rick Warren 2015.03.08)

"Most már hozzá tartoztok, aki feltámadt a halálból, azért, hogy hasznosak legyünk Isten szolgálatában." (Róma 7:4b - Angolból szabadon fordítva)

Isten azért teremtett, hogy másoknak segíts. Tekintet nélkül a munkádra, vagy a karrieredre, az az elhívásod, hogy teljes idős keresztény szolgáló legyél. A "nem szolgáló keresztény" egy önellentmondás.

A Biblia azt mondja: "Megmentett minket és elhívott arra, hogy az Ő népe legyünk, nem a tetteink miatt, hanem a saját céljára" (2.Tim.1:9a - Angolból szabadon fordítva).

Péter még azzal egészíti ezt ki, hogy: "Azért választott ki benneteket, hogy mindenkinek hirdessétek Isten nagy tetteit, és nyilvánvalóvá tegyétek az ő kiválóságát" (1.Pét.2:9b - Egyszerű fordítás).

Amikor felnőttél talán azt gondoltad, hogy Isten elhívása olyan dolog, amit csak misszionáriusok, pásztorok, apácák, és más teljes idős gyülekezeti munkások tapasztaltak meg, de a Biblia azt mondja, hogy minden keresztény szolgálatra van elhívva.

Amikor használod az Istentől kapott képességeidet, hogy segíts másoknak, betöltöd az elhívásodat. A Biblia azt mondja: "Most már hozzá tartoztok, aki feltámadt a halálból, azért, hogy hasznosak legyünk Isten szolgálatában" (Róma 7:4b - Angolból szabadon fordítva).

Beszéljetek róla:

• Hogyan használod az Istentől kapott képességeidet, hogy segíts másoknak?
• Milyen dologra hív Isten, amiről eddig azt gondoltad, hogy nem vagy rá alkalmas?
• Hogyan tudsz bátorítani másokat a házi csoportodban, gyülekezetedben, vagy egy hívő közösségben, a szolgálat végzésére?

(Rick Warren, Daily Hope, 2014.05.07.)