„Addig folytatódik ez, míg mindannyian elérjük a felnőttkort, ahogyan Krisztus is elérte, és teljesen hasonlóvá nem válunk hozzá” (Efézusiakhoz írt levél 4:13, CEV fordítás).

Krisztushoz hasonlóvá válni hosszú és lassú növekedési folyamat. A lelki érettség sem nem instant, sem pedig magától értetődő; egy fokozatos, előremutató fejlődés, amelyen egész életedben dolgoznod kell.

Erre a folyamatra utal Pál, amikor azt mondja „Addig folytatódik ez, míg mindannyian elérjük a felnőttkort, ahogyan Krisztus is elérte, és teljesen hasonlóvá nem válunk hozzá” (Efézusiakhoz írt levél 4:13, CEV fordítás).

Egy folyamatosan változó alkotás vagy. A lelki átalakulás folyamán egyre inkább Jézus jelleme ábrázolódik ki benned, amely folyamat végig kíséri az életedet, és nem fog befejeződni itt a földön. Akkor leszel teljesen kész, amikor a Mennybe jutsz vagy amikor Jézus visszatér.

Amikor Jézus visszajön, bármi, ami a személyiségedből hiányozni fog, pótolva lesz. A Biblia azt mondja, amikor végre saját valójában látjuk meg Jézust, tökéletesen olyanok leszünk, mint ő: „Már most Isten gyermekei vagyunk, de még nem tudjuk, hogy majd mivé leszünk, ha eljön. Csak azt tudjuk, hogy amikor Krisztus visszajön, mi is hozzá hasonlóvá válunk, mert meg fogjuk látni őt teljes valójában” (1. János levele 3:2 NLT fordítás, második kiadás).

Sok frusztrációnk származik abból, hogy nem veszünk tudomást arról az egyszerű igazságról, hogy Istent sokkal jobban inkább érdekli az, hogyan dolgozunk a saját személyiségünk formálásán, mint bármi egyéb területe az életünknek. Aggódunk, amikor Isten nem szól, olyan kérdéseket illetően, mint például „Milyen karriert kellene választanom?”

Az igazság az, hogy sok különböző karrier lehetőség áll előtted, ami megfelel Isten akaratának. Ami valójában érdekli Istent az az, hogy bármit is teszel, azt krisztusi módon tedd. (1. Korinthusiakhoz írt levél 10:31; 1. Korinthusiakhoz írt levél 16:14; Kolossébeliekhez írt levél 3:17, 23).

Istent sokkal inkább érdekli az, ki vagy valójában, mint az, hogy mit teszel. Emberi valónk az, ami számít, nem a tetteink. Isten előbbre helyezi a jellemedet mint a karrieredet, mert a lényedet viszed magaddal az örökkévalóságba, nem a pályafutásod eredményeit.

Isten célja az, hogy a maga képére formáljon bennünket még azelőtt, mielőtt elvisz magával a Mennybe. Ez a mi legnagyobb kiváltságunk, egyben felelősségünk és tagadhatatlanul erre lettünk rendelve.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen kérdéseket tettél fel Istennek mostanában, amik helyett inkább azt kellene kérdezned: „Mit tanít nekem Isten önmagáról ezen a folyamaton keresztül?”
• A megszentelődés folyamatában való részesedést kiváltságként éled meg? Miért, vagy miért nem?
• Mit kell tenned annak érdekében, hogy azzá válj, akit szeretnél, hogy Jézus lásson azon a napon, amikor eljön?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.01.17.)

„Krisztus szeretetének szava az első és az utolsó mindenben, amit teszünk. A mi határozott döntésünk ebből a fókuszpontból kiindulva munkálkodni.” (2. Korinthusi levél 5:14 MSG fordítás)

A magad erejéből nem tudod beteljesíteni az alábbi öt célt: dicsőítés, közösség, tanítványság, szolgálat, az Evangélium hirdetése. Az életet nem egyes egyedül kell végigcsinálnod, közösségre lettél teremtve. Az egyetlen módja annak, hogy beteljesítsd Isten életedre szabott tervét, egyedül más emberek közreműködésével lehetséges, akik lelkileg is inspirálnak téged. Szükséged van egy gyülekezeti családra!

Miért? Mert a gyülekezet segít abban, hogy az életedet Isten köré központosítsd.

Isten nem azért helyezett a földre, hogy egy én-központú életet élj. Az ő célja, hogy az életedet úgy építsd fel, hogy Ő van a középpontjában. Isten tetszésére lettél teremtve. Azért teremtett, hogy szeressen téged és azt várja tőled is, hogy szeresd te is Őt. Isten azt mondja, „A szíved mozgatórugója akarok lenni, a figyelmed középpontjában akarok lenni. Az életed középpontjában akarok lenni. A létezésed tengelye akarok lenni.”

A Biblia azt mondja, ”Krisztus szeretetének szava az első és az utolsó mindenben, amit teszünk. A mi határozott döntésünk ebből a fókuszpontból kiindulva munkálkodni.” (2 Korinthusi levél 5:14 MSG fordítás)

Honnan tudod, hogy Krisztus az életed középpontjában áll? Megszűnsz aggodalmaskodni. A Filippibeliekhez írt levél 4:6-7 versei azt mondják, „Csodálatos, mi történik akkor, amikor Krisztus kiszorítja az aggódást az életed fókuszpontjából.” Van egy szó erre: dicséret. Bármikor, amikor a fókuszt Istenre helyezed az életedben, dicsőíted Őt. Ez a csüggedés ellenszere. Ha kevesebbet akarsz aggódni, dicsőíts többet.

Mikor kell dicsőítenünk? A Biblia azt mondja, „Hat napotok van arra, hogy dolgozzatok, de minden hét hetedik napja szent, mert az az enyém. Nem számít, hol éltek, Szombaton pihenjetek meg és gyűljetek össze dicséretre” (3 Mózes 23:3a CEV fordítás). Isten azt mondja, egyszer egy héten azt akarom, hogy gyűljetek egybe, hogy felém fordítsátok a figyelmetek, újragondoljátok és újra megtaláljátok életetek fókuszpontját.

Hol kell ezt tenned? Az Apostolok cselekedetei 2:46 azt mondja „Ők együtt dicsőítettek rendszeresen a templomban” (TLB fordítás).

Látod, hogy Isten arra teremtette téged, hogy egy gyülekezeti család része legyél? Amikor tag vagy, ez segít téged fókuszálni és életedet Isten köré központosítani, így teljesítve be az életedre vonatkozó célját.

Beszéljetek róla:

• A dicsőítés az aggódás ellenszere. Ha kevesebbet akarsz aggódni, dicsőíts többet. Ezen a héten, amikor erőt vesz rajtad a csüggedés, kezd el dicsőíteni és imádni Istent.
• Mit gondolsz, hogyan változtatna az az életeden, ha Krisztus lenne a középpontjában?
• Hogyan tud a gyülekezeti családod segíteni abban, hogy a fókusz ismét Istenre helyeződjön az életedben?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2016.09.12.)

„…hanem - mivel ő, a Szent hívott el titeket - magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban, úgy, amint meg van írva: "Szentek legyetek, mert én szent vagyok.” /1Péter 1,15-16/

 

Péter azt mondja, hogy mi magunk is szentek lehetünk, ahogy Mennyei Atyánk is szent.

Nem tűnik ez lehetetlennek? Hiszen tudjuk, hogy bármilyen keményen próbálunk is szentek lenni, még mindig nagyon messzire vagyunk Isten dicsőségétől.

Ézsaiás mennyei látomása segít nekem kicsit jobban megérteni, hogyan is működik ez:

Egy angyal-szeráf így énekel: „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet” /Ézsaiás 6, 3/

Ézsaiás így válaszol: „Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom. Hiszen a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!” /Ézsaiás 6, 5/

És fontos, hogy itt Ézsaiás, a nagy próféta mondja, hogy „Jaj nekem!”. Sőt ahogy Isten  szent fényéhez közeledik, annál inkább meglátja, hogy leghelyesebb cselekedetei sem többek a szennyes ruhánál… /Ézsaiás 64,5/
Valójában ezt mondja: „Bármit is cselekedtem, az nem képes elfedni a gyalázatomat és bűnömet. Uram, még csak közelébe se jöhetek a Te szentségednek.”

Ezután a szeráf-angyalok egyike odarepül Ézsaiáshoz egy égő parázzsal, amit az oltárról vett le. Odaérinti Ézsaiás ajkaihoz, és ezt mondja: „Íme, ez megérintette ajkadat, bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva.” /Ézsaiás 6,7/

A legfontosabb, amire emlékeznünk kell ma és mindörökké tehát, hogy Isten az, aki megtisztít minket. Ő maga lesz az, aki teljessé teszi  megtisztulásod, ahogy aláveted magad a Szent Lélek munkájának az életedben.

„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez…” /Efézus 2,8/

(Daily Hope by Jon Walker 2011. 04. 09)