„A mások kételyei és félelmei iránti odafigyelésnek terhét el kell viselnünk.” (Róm 15:2 TLB)

Ahhoz, hogy emberi kapcsolatokra, barátságra találjunk, olyan fontos képességet kell elsajátítanunk, mint a másokra való odafigyelés. Nem tudjuk embertársainkat addig szeretni, ameddig nem figyelünk rájuk.

Nagy különbség van, ha csak hallgatsz valakit, vagy ha figyelsz valakire. Hallgathatsz valakit, úgy is, hogy nem figyelsz rá igazán. Számtalanszor vitatkoztunk a gyerekeimmel és a feleségemmel, mert én csak a szavaikat hallottam meg, de nem vettem figyelembe az érzéseiket. Néha a szavak nem is számítanak. Valaki mondhatja neked „jól vagyok”, de ahogyan kimondják, abból tudod, hogy nincs minden jól. Figyelni valakire azt is jelenti, hogy meghallod azt is, amit nem mond ki.

Ezt hívják empátiának. Az empátia az, amikor a másik helyzetébe képzelem magam, az ő nézőpontjába helyezem magam. Azt kérdezed magadtól: „Hogyan érezném én magam az ő helyében?”

Amikor empátiával hallgatsz valakit, akkor megszakítás nélkül rá figyelsz és a félelmeit, az érzéseit is „meghallod”. Arra figyelsz, amit nem mond ki. Nem akarod megoldani a helyzetet. Egy gyógyulás abból is eredhet, amikor valakit csak meghallgatnak.

Rómaiakhoz írt levél 15:2 (TLB fordítás) szerint: „A mások kételyei és félelmei iránti odafigyelésnek terhét el kell viselnünk.”

Mit jelent, hogy figyeljünk oda mások kételyeire és félelmeire, és az odafigyelésnek terhét viseljük el? Van olyan helyzet, amikor az emberek, annyira szenvednek és annyira sérültek, hogy azt sem tudják, miben hisznek, és ilyenkor szükségük van egy hűséges barát odaszánására, olyan valakire, aki jelen van és empátiával figyel rájuk.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Milyen testbeszéddel adod tudtára valakinek, hogy figyelsz rá?
• Mi a haszna annak, ha azt kérdezed: ”Hogyan éreznék én, ha abban a helyzetben lennék?”
• Milyen módon tudod a megszakításokat, a figyelem eltereléseket csökkenti, amikor próbálsz valakire figyelni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.04.25)

„Vigasztaljátok tehát egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan teszitek is.” (Thesszalonika 5:11 – NIV fordítás)

Ha szeretnél kitűnni a munkahelyeden, van egy jellemvonás, amivel a legkülönlegesebbek közé tudod helyezni magad: légy bátorító. Ha úgy ismernek, mint aki mindig bátorítja és lelkesíti a többieket, akkor te leszel a csoport lelke, mert manapság a munkahelyeken nagyon nehéz bátorítást, támogatást találni.

Egy mélységesen bíráló világban élünk, ahol a gúnyolódás kedvelt, gyakori humorfajta. Az emberek mostanában folyamatosan leértékelően viselkednek munkahelyükön. Sőt, kritizálóak és gyakran becsmérlőek. De amikor valaki odajön hozzád, és azt mondja: „Ezt jól csináltad!”, az nagyon más, mint a többiek.

Sajnos sok munkahelyen az, az üzenet jön át tisztán és egyértelműen, hogy a munkáltatónak vagy a cégnek az ember nem számít. Egyedül a munka számít. Az egyetlen, ami alapján értékelnek az, az amit  előállítottál.

Ezzel szemben Isten arra hív minket, hogy ennek a szöges ellentétét képviseljük. Mert Isten nemcsak megteremtette azokat az embereket, akikkel dolgozol – hanem meghalt értük! Ez mutatja, milyen értékesek az Ő számára. Bátorítsuk az embereket! Még azokat is, akikkel nem értünk egyet, vagy akikkel nem jövünk jól ki, vagy akik teljesen megőrjítenek minket. Mondjuk nekik: „Istennek számítasz, neki fontos vagy, ezért nekem is fontos vagy.”

Íme három lehetőség, ami megmutatja, bátorítva hogyan erősíthetsz másokat:

Odafigyelsz rájuk
Biblia azt mondja "Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét” (Galata 6:2) Az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatsz az embereknek, hogy figyelmesen meghallgatod őket. Az odafigyeléseddel azt mondod "Számítasz nekem. Érdekel, amit mondasz. Fontos vagy nekem.” Minden egyes alkalommal, amikor őszintén meghallgatod egy munkatársadat, szolgálatot teszel neki. 

Mondj kedves szavakat
Efézus 4:29 azt mondja, "Minden beszédetek legyen jó és segítő, szavaitok adjanak bátorítást azoknak, akik hallgatják”. Isten azt várja tőlünk hívőktől, hogy építsük az embereket, és nem azt, hogy használjuk őket. A világon túl sok az olyan ember kihasználja a többieket. Amikor kedves és építő szavakat használsz, melyekkel bátorítod kollégáidat, szolgálod őket.

Imádkozz értük
A Biblia azt mondja a 2 Korinthus 1:11-ben: "Segítetek minket azáltal, hogy imádkoztok értünk.” Készíts egy imalistát azorból az emberekről, akikkel dolgozol! Tedd ezt a Bibliádba! Imádkozz rendszeresen értük, és figyeld, mi történik a munkahelyeden. Nincs olyan, hogy imádkozol valakiért, és nem indul el benne valamiféle változás. Biztatlak, hogy mondd el nekik, hogy imádkozol értük és kérdezd meg, hogy miért imádkozhatsz még értük! Még a nem hívők is értékelik, ha imádkoznak értük. Minden alkalommal, mikor ezt megteszed, egy olyan hidat építesz, amin keresztül szolgálod ezeket az embereket.

 Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez 

• Kit fogsz bátorítani a héten? Milyen módon fogod erősíteni, segíteni őt?
• A munkahelyedről más keresztényekkel együtt hogyan tudnátok munkatársaitokat közösen szolgálni és közösen erősíteni?
• Hogyan tehetnéd szokásoddá, hogy a csakis olyanokat mondj, amik másokat építenek, erősítenek, és bátorítanak?

*(Daily Hope by Rick Warren – 2018.12.17.)

„Járj a bölcsekkel, és bölccsé leszel, mert az ostobák barátját baj és kár éri.” (Péld 13:20, NIV fordítás)

Egymagunkban sosem válhatunk azzá az emberré, akivé Isten szeretne tenni bennünket. Nem így lettünk megalkotva. Mindannyiunknak szüksége van olyan emberekre, akik tanítanak minket, megosztják velünk az életüket, törődnek velünk és növekedésre sarkallnak.

A Bibliában ezt olvashatjuk: „Járj a bölcsekkel, és bölccsé leszel, mert az ostobák barátját baj és kár éri.” (Péld 13:20, NIV fordítás)

Ahhoz, hogy olyanná válj, amilyennek Isten szeretne látni, legalább négyféle embertől kell tanulnod:

1. Mentoroktól – Ők az oktatóid. Nekem kilenc különböző mentorom volt életem során. Senki nem képes arra, hogy megtanítson neked mindent, így mindegyik mentorod az élet különböző területein fog tanítani majd.
2. Példaképektől – Ők azok, akik éppen most végzik, vagy már elvégezték azt, amit te is szeretnél. Az életünk során szerzett képességeink nagy részét másokat figyelve sajátítjuk el.
3. Társaktól/partnerektől – Szükséged van munkatársakra és kollégákra, akik olyan területen végeznek munkát, mint te, és szükséged van olyan emberekre is, akik támogatnak és ösztönöznek abban a munkában, amit Isten rajtad keresztül akar elvégezni.
4. Barátoktól – A barátaid nem feltétlenül a céljaid elérésében vannak segítségedre. Ők egyszerűen a barátaid, akik szeretnek téged, bármit is teszel. Ha hibázol vagy elrontasz valamit, ők akkor is szeretni fognak. Egy barát akkor is odaáll melléd, amikor mindenki más elmegy. Ekkor derül ki, hogy kik az igaz barátaid.

Egyedül élni nemcsak magányos, de szemben áll Isten életünkre vonatkozó tervével is.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• A fenti négy embertípus közül, neked melyikből van a legtöbb, és melyikből a legkevesebb?
• Miért próbálják meg olyan sokan mások támogatása nélkül élni az életüket?
• Van olyan ember a környezetedben, akinek rád lenne szüksége mint mentorra vagy példaképre vagy társra vagy barátra?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.10.28.)

„Ne hanyagoljuk el személyes összejöveteleinket, ahogy egyesek teszik, hanem bátorítsuk egymást, különösen most, hogy visszatérésének napja közeleg” (Zsidók 10:25 NLT fordítás)

Manapság nem muszáj gyülekezetbe járnod, ha istentiszteletet akarsz hallgatni. Simán otthon maradhatsz, és online nyomon követheted; akár pizsamában, egy kései reggeli közben.

Ám a Biblia világossá teszi: „Ne hanyagoljuk el személyes összejöveteleinket, ahogy egyesek teszik, hanem bátorítsuk egymást, különösen most, hogy visszatérésének napja közeleg” (Zsidók 10:25 NLT fordítás).

Ezért is szükségszerű, hogy legyen egy gyülekezeti családod. Ezért is kell összejönnünk, mint hívők kis körei, akik közösségben élhetik az életet, ahogy Jézust is egyesült hittel követjük.

Gyülekezeti család nélkül sodródni fogsz, amikor nehezedre esik majd bíznod Krisztusban. Ha visszatekintek az életemre, fel tudok idézni olyan emlékeket, amikor ha elmulasztottam volna egy bizonyos istentiszteletet, akkor az életem azon a ponton gyökeresen más irányt vett volna. El is tűnődtem: „Mi lett volna, ha kihagyom az aznapi alkalmat? Mi lett volna, ha egyszerűen elalszom aznap?” Lemaradtam volna valamiről, ami megváltoztatta hátralévő életem irányát. Ha tehát a gyülekezet ajtói nyitva állnak, akkor odabent van a helyem.

A gyülekezeti közösség olyasmi, mint a tábortűz. A tábortűzben minden darabka szén vöröslő fénnyel izzik. Ha kiveszel belőle egy széndarabot és távolabbra helyezed, akkor percek múlva ki fog hűlni. A tűz kialszik, a szén pedig befeketedik. Ám ha egy kihűlő félben lévő széndarabkát visszateszel a tűzbe, akkor újra felizzik. Ebben áll a közösség ereje.

Tudom, manapság is adódnak olyan helyzetek, amikor nem tudunk eljutni istentiszteletre, és hálásak lehetünk, hogy más egyéb elérhetőségek is rendelkezésünkre állnak: online is nyomon követhetünk istentiszteletet, vagy meghallgathatjuk letölthető hangzó formátumban. Megeshet, hogy túlságosan beteg vagy ahhoz, hogy gyülekezetbe menj, de az sem kizárt, hogy olyan helyzetben vagy, amikor lakhelyed száz mérföldekre esik a legközelebbi gyülekezettől; ilyen például, amikor derék férfiak és nők a hadseregben szolgálnak. Még az is lehet, hogy a világ valamely rejtett zugában szolgálod az Urat.

Ilyen esetekben továbbra is fontos a tőled telhető legszorosabb kapcsolatban maradnod más hívőkkel, akik bátorságot önthetnek beléd, és segítenek, hogy ki tudj tartani. Hasonlóképp a gyülekezetünkön belül is lényeges, hogy a hívek keressék a kapcsolatot azokkal a „kívül rekedt” emberekkel, akik nehézségek árán tudnak hetente közösségbe járni.

Jézus ezt mondja nekünk a Máté 18:20-ban: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, én ott vagyok köztük” (GW fordítás). Folytassuk hát az imádságot, és támogassuk egymást, s „arra figyelmezzünk, miként tudjuk egymást szeretetre és jó cselekedetekre sarkallni.” (Zsidók 10:24 NIV fordítás).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan tartotta benned a lelket egy gyülekezeti család, hogy ne veszítsd el a bátorságod, és ki tudj tartani?
• Hogyan érzed magad más hívőkkel való személyes összejövetelek alkalmával?
• Milyen módokon nyithatsz mások felé, akiknek nem áll módjában gyülekezetbe járni?
• Miféle módokon segíthetsz a kapcsolatfenntartásban azoknak a gyülekezeti tagoknak, akik otthonuktól távol vannak?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.10.08)

 „Fogadjátok el tehát egymást, ahogyan Krisztus is elfogadott benneteket, az Isten dicsőségére.” (Róma 15:7)

Isten elfogad bennünket a zűrös életünk, a felemás indítékaink és az idegesítő hozzáállásunk ellenére. Ezért az egyik módja annak, hogy bemutassuk Isten szeretetét és dicsőséget hozzunk Neki, ha feltétel nélkül elfogadunk másokat. Ez azt jelenti, hogy elfogadjuk a furcsaságaikat és nem akadunk fenn a hibáikon – így tudjuk felismerni bennük azt az embert, akit Isten a saját képmására alkotott.

Ahhoz, hogy az egészséges élethez szükséges változások megtörténjenek az életedben, a Biblia szerint mások támogatását kell keresned – ilyen lehet például egy kiscsoport. Egyedül ugyanis nagyon nehéz egészségre szert tenni és hosszú távon megtartani azt.

Emellett, ha támogatunk másokat, mi is megkapjuk a szükséges támogatást. A Biblia arra tanít bennünket, hogy feltétel nélkül fogadjuk el egymást, ugyanúgy ahogy Krisztus is feltétel nélkül elfogadott téged és engem.

„Fogadjátok el tehát egymást, ahogyan Krisztus is elfogadott benneteket, az Isten dicsőségére.” (Róma 15:7)

Ez az elfogadás biztonságos, elfogadó légkört teremt majd a kiscsoportodban, ahol senki sem fél megosztani a félelmeit vagy a kételyeit, és nem fél a harcairól beszélni. Ez fog hozzásegíteni ahhoz, hogy maradandó változást tapasztalj az életedben.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

• Mi nehezíti meg, hogy elhidd, hogy Isten elfogad téged?
• Szerinted mi az oka annak, hogy a legtöbben inkább azután képesek a változásra, hogy elfogadásra találtak, és nem előtte?
• Kérd Istentől, hogy segítsen leengedni a falaidat, hogy sebezhető és őszinte tudj lenni a kiscsoportoddal!

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.06.18.)