„A mások kételyei és félelmei iránti odafigyelésnek terhét el kell viselnünk.” (Róm 15:2 TLB)

Ahhoz, hogy emberi kapcsolatokra, barátságra találjunk, olyan fontos képességet kell elsajátítanunk, mint a másokra való odafigyelés. Nem tudjuk embertársainkat addig szeretni, ameddig nem figyelünk rájuk.

Nagy különbség van, ha csak hallgatsz valakit, vagy ha figyelsz valakire. Hallgathatsz valakit, úgy is, hogy nem figyelsz rá igazán. Számtalanszor vitatkoztunk a gyerekeimmel és a feleségemmel, mert én csak a szavaikat hallottam meg, de nem vettem figyelembe az érzéseiket. Néha a szavak nem is számítanak. Valaki mondhatja neked „jól vagyok”, de ahogyan kimondják, abból tudod, hogy nincs minden jól. Figyelni valakire azt is jelenti, hogy meghallod azt is, amit nem mond ki.

Ezt hívják empátiának. Az empátia az, amikor a másik helyzetébe képzelem magam, az ő nézőpontjába helyezem magam. Azt kérdezed magadtól: „Hogyan érezném én magam az ő helyében?”

Amikor empátiával hallgatsz valakit, akkor megszakítás nélkül rá figyelsz és a félelmeit, az érzéseit is „meghallod”. Arra figyelsz, amit nem mond ki. Nem akarod megoldani a helyzetet. Egy gyógyulás abból is eredhet, amikor valakit csak meghallgatnak.

Rómaiakhoz írt levél 15:2 (TLB fordítás) szerint: „A mások kételyei és félelmei iránti odafigyelésnek terhét el kell viselnünk.”

Mit jelent, hogy figyeljünk oda mások kételyeire és félelmeire, és az odafigyelésnek terhét viseljük el? Van olyan helyzet, amikor az emberek, annyira szenvednek és annyira sérültek, hogy azt sem tudják, miben hisznek, és ilyenkor szükségük van egy hűséges barát odaszánására, olyan valakire, aki jelen van és empátiával figyel rájuk.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Milyen testbeszéddel adod tudtára valakinek, hogy figyelsz rá?
• Mi a haszna annak, ha azt kérdezed: ”Hogyan éreznék én, ha abban a helyzetben lennék?”
• Milyen módon tudod a megszakításokat, a figyelem eltereléseket csökkenti, amikor próbálsz valakire figyelni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.04.25)