"... szenteltessék meg a te neved..." Máté 6:9

A bibliai időkben a név a jellemet mutatta meg. Ahogy a Bibliát tanulmányozod, látni fogod, hogy Istennek sok neve van, s ezek mindegyike egy olyan jótéteményt mutat be, amit Isten ígér, hogy megtesz az életedben.

Például a Jehovah Jireh azt jelenti, hogy "Isten gondoskodni fog mindenről, amire szükségem van. A Jehovah Shalom azt jelenti, hogy "Isten lesz az én békém." A Jehovah Tsidkenu pedig azt, hogy "Isten lesz az én igazságom."

A Szentírásban újra és újra azt látjuk, hogy Istennek minden neve egy alapvető problémát ábrázol: fenyegetést vagy az életedben lévő érzelmi betegséget, amiről Isten képes gondoskodni. Ő mindentudó és mindenható  és "méltó, hogy övé legyen a dicsőség és a tisztesség..." (Jel. 4:11).

Mai társadalmunkban az egyik leginkább megszegett parancsolat a negyedik parancsolat: "Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét" (2 Mózes 20:7). Társadalmunk folyamatosan hiába veszi a szájára az Úrnak nevét. Olyan gyakran halljuk, hogy már nem is bántja a fülünket. Pedig kellene! Istent ez zavarja.

Olyan családban nőttem fel, ahol nem volt szabad Isten nevét hiába a szánkra vennünk, sőt azt sem engedték meg nekünk, hogy annak gyakorta használt, enyhébb származékait kimondjuk. Ilyen például az "úristen!", vagy a  "jesszusom!" Lefogadom, hogy sokszor nem is esik le, hogy ezek az "Isten" és a "Jézus" szavak a származékai. A szüleim nagyon szigorúak voltak a tekintetben, hogy Isten nevét nehogy hiába a szánkra vegyük, vagy annak akár csak a közelében is járjunk, mert ők tudták, hogy ez milyen komoly tiszteletlenség Istennel szemben.

Ha azt tanítjuk a gyermekeinknek, hogy Isten képes arra, hogy betöltse minden szükségletünket, akkor nem kellene azt is megtanítanunk nekik, hogy tiszteljék Őt? Az Ő nevét is beleértve. Ő nem csak megparancsolja ezt, de meg is érdemli.

(Daily Hope by Rick Warren, 2011.05.03)

Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben… (Máté 6:9)

Az első számú probléma, hogy a gyermekek bizonytalanságban nőnek fel. Társadalmunk verseng és összehasonlít dolgokat, ahelyett, hogy együttműködne. Így attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek megszületik, megtanul összehasonlítani mindent – a megjelenést, a teljesítményt, a gazdagságot, sőt még az atlétikai képességeket is. (Emlékszel a testnevelés csoportodra?)

Arra van szükségünk, hogy megtanítsuk a gyermekeinket egész kicsi korban, még az iskola előtt arra, hogy Isten az Atyánk, Ő feltétel nélkül szeret, és sosem fog megszűnni az irántunk való szeretete.

Ha a gyermekeink megértik, és magukévá teszik ezt az igazságot, akkor, ha szembetalálkoznak valakivel, aki kisebbíteni, csorbítani akarja az önbecsülésüket, magabiztosan mondhatják: Isten szeret engem, én is szeretem magamat, csak neked nem tetszem, szóval mi a problémád?

Sajnos a legtöbb gyermek nem ebben a magabiztosságban nő fel. A hasonlítgatások felhője alatt nőnek fel, és folyamatosan ezt kérdezik: „A többiek vajon mit gondolnak rólam?”

Ezért fontos megtanítani a gyermekeknek, hogy Isten az ő tökéletes mennyei Édesapjuk. És meg kell érteniük, hogy Isten nem olyan, mint a földi apák, vele mindig találkozhatnak.

Tehát milyen édesapa az Isten? Ő…

1. Gondos. Isten gondos, törődő Édesapa, aki szeret téged, és soha sem szűnik meg a szeretete irántad. Néhány apa nem törődik a gyerekével, de a mennyei Atya mindig gondoskodik rólad.
    
2. Közeli. Isten olyan Édesapa, aki közel van hozzád. Néhány apa elérhetetlenül távol van, de a mennyei Atya megígérte: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” (Zsidók 13:5)
    
3. Következetes. Isten következetes Édesapa. Vannak apák, akik állhatatlanok, szeszélyesek, de a mennyei Atya sohasem változik.
    
4. Hozzáértő, ügyes. Isten egy hozzáértő Édesapa. Néhány apa olyan, mint Homer Simpson, semmit sem tud megcsinálni. A te mennyei Atyád azonban ügyes, bármit meg tud tenni.

Amikor tanítod a gyermekeidet, hogy Isten az ő mennyei Atyjuk, és választhatják, hogy az Ő gyermekei lehessenek, akkor a bizonytalanság témája helyére kerül, mert meg fogják érteni, hogy őket a világmindenséget irányító személy szereti. Ez pedig minden mást, még a fociban egy labdacselezést is ebbe a távlatba helyez.

(Daily Hope by Rick Warren – 2011.05.02)