Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Mit tegyek, ha összecsapnak fejem felett a hullámok

2014. április 13. 03:00 - FodorImi

„Fájdalmam, hontalanságom gondolata keserű méreg. Állandóan rá gondolok, és a lelkem elcsügged. Mégis visszatér a remény, mikor erre az egy dologra gondolok: Az ÚR kifogyhatatlan szeretete és kegyelme még tart, friss, mint a reggel, és bizonyos, mint a napfelkelte. Mindenem az ÚR, reményemet belé vetem.” (Jeremiás Siralmai 3:19-24 – TEV fordítás)

Amikor nagyon öszecsapnak fejed felett a hullámok, könnyű a fájdalomra, a problémákra, a terhekre és a nehézségekre koncentrálni. Ez a természetes reakció. A biblikus reakció azonban az lenne, hogy Isten szeretetére összpontosítod a figyelmed.

Még akkor is, ha haragszol Istenre, emlékeztetned kell magad, hogy Ő mennyire szeret téged. Koncentrálj az Ő feltétel nélküli szeretetére. Jusson eszedbe, hogy nem állíthatod meg Istent a Ő szeretetében. Panaszkodhatsz, sikoltozhatsz, üvöltözhetsz vele, Ö mégis örökké szeretni fog.

Ezt a bibliai megközelítést láthatod Jeremiás életében is, a Jeremiás Siralmai 3:19-24-ben. Jeremiás saját fájdalmaira fókuszálva indul: „A fájdalmam és hontalanságom gondolata keserű méreg. Állandóan rá gondolok, és a lelkem elcsügged...” (v. 19-20 – TEV fordítás). A körülötte levő pusztítás emésztette, ez töltötte be a gondolatait, keserűvé és csüggedtté tette.

Ha életedet meg akarod változtatni, először a gondolataiddal kell kezdened. Jeremiás is ezt tette. A gondolati változást észlelhetjük a következő versben: „Mégis visszatér a remény, mikor erre az egy dologra gondolok: Az ÚR kifogyhatatlan szeretete és kegyelme még tart, friss, mint a reggel, és bizonyos, mint a napfelkelte. Mindenem az ÚR, reményemet belé vetem.”

Nem fogod igazán megérteni, hogy csakis Istenre van szükséged, addig amíg odáig el nem jutsz, hogy egyedül Ő van neked. De csakis Rá van szükséged, mert Isten gondot visel rólad.

Buta hibát követünk el, amikor kételkedni kezdünk Isten szeretetében. Elkezdünk úgy gondolkozni, hogy „Én jobban tudom, mint Isten, és a magam útját választom, ahelyett, hogy Isten útját követném.” Vagy azt gondoljuk, hogy Isten egy kozmikus „örömgyilkos”, aki csak azt keresi, hogyan okozzon szenvedést az életünkben.

Meg kell változtatnunk a gondolkozásunkat. Emlékeznünk kell: „Nem vet el örökre az Úr. Még ha megszomorít is, irgalmaz, mert nagyon szeret. Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket.” (Jeremiás Siralmai 3:31-33)

Isten szeret téged. Ő nem egy szigorú szülő, aki nem akarja, hogy boldog légy. Nem is egy olyan tökéletlen szülő, gyengeségekkel, hibákkal, aki mindent elront. Ő az Isten – az örök, mindentudó, tévedhetetlen Isten, aki arra teremtett téged, hogy szerethessen, és soha sem fog elhagyni.

Amikor tehát úgy érzed, hogy mindent elvesztettél, hagyj fel azzal, hogy a veszteségeidre figyelj, fókuszálj inkább arra, amid maradt: Istenre és az Ő irántad való szeretetére.

Beszéljetek róla

  • Melyek azok az ígéretek és igazságok, melyek Isten irántad való érzéseiről dicsekednek?
  • Mit gondolsz, miért engedi meg Isten, hogy megtapasztald a veszteségeket és a fájdalmat? A mi megtapasztalásunk megváltoztat-e bármit Istennel kapcsolatban?

(Daily Hope by Rick Warren – 2014.04.06.)

Szólj hozzá!

"Kedves barátaim, Isten, az Atya már régen kiválasztott benneteket!"

2012. május 07. 03:00 - Mike Zsuzsi

 "Kedves barátaim, Isten, az Atya már régen kiválasztott benneteket és tudta, hogy ti az Ő gyermekeivé váltok." (1. Péter 1:2 LB fordítás)

A csüggedés jönni fog, ez mindig így szokott lenni. Talán azért érzed magad elcsüggedve, mert egy kapcsolat miatt szenvedsz, egy halogatott előléptetés miatt, vagy mert az egészséged gyengül.

Amikor csüggedést tapasztalsz, egy dologban nyugalmat találhatsz: Isten családtagnak választott téged. Még melőtt te Istent választottad, és Ő már régen kiválasztott téged.

A Biblia ezt mondja az 1. Péter 1:2-ben: "Kedves barátaim, Isten, az Atya már régen kiválasztott benneteket és tudta, hogy ti az Ő gyermekeivé váltok." (LB fordítás)

Isten nem azért választott téged, mert ezért tettél valamit. Mindez azért van, mert Ő az, Aki. Te nem voltál elég jó, elég okos vagy eléggé lelki számára ahhoz, hogy megmentsen téged. Ő azért mentett meg, mert szeret téged.

És ez jó hír - igazán jó hír! Ez az a jó hír, amire az egész életedet fel kellene építened.

Mert te semmit sem tettél azért, hogy helyet kapj Isten családjában, és semmit sem tehetsz azért, hogy elveszítsd. Az 1. Péter 1:3 azt mondja: "Az Ő határtalan kegyelme által nekünk adja az újjászületés kiváltságát azért, hogy most már Isten saját családjának tagjai legyünk."

Az Isten asztalánál lévő helyed az Ő kegyelmén alapszik, nem a te teljesítményeden. Nem érdemelted meg az első alkalommal és nem érdemled meg most sem. A Világegyetem Alkotója ezt mondja: " Azt akarom, hogy a családom része legyél."

Beszéljétek meg:

  • Az a tudat, hogy biztos helyed van Isten családjában, hogyan kellene, hogy megváltoztassa a hozzáállásodat és a nézőpontodat az életre vonatkozóan?
  • Mit kell tenned ma azért, hogy megpihenj Isten szeretetének és elfogadásának biztonságában?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.04.30.)

Szólj hozzá!

Hit által Istentől a legjobb dolgokra számíthatsz!

2011. augusztus 06. 00:01 - Adnama

"Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet." /Példabeszédek 3, 5-6/

Isten sosem ígérte nekünk, hogy az életünk tökéletes és problémamentes lesz. Ehelyett azt mondta, hogy azt az életet adja nekünk, amire mindig is szánt bennünket. Egyedül csak Isten képes erre!

Ezen a héten a hit témájával foglalkoztunk. Az Istenbe vetett hitünk fontos része, hogy Tőle várunk áldást az életünkre. Ő azt szeretné, hogy az életünk olyan legyen, amilyennek Ő eltervezte - nem amilyenné mi akarjuk tenni, hanem amilyenné Ő szeretné formálni. Ő mindig a legjobb érdekünket tartja szem előtt.

Amikor Isten megkér minket, hogy tegyünk valamit, a Sátán tipikusan arra próbál minket emlékeztetni, mi mindent kell feladnunk ahhoz, hogy engedelmeskedjünk. De ez csupán egy része a történetnek.

A 34. Zsoltárban ezt olvashatjuk: "Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül." /Zsolt 34, 9/
Ez aztán a jó hír! Tehát, ha Istenben bízom - vagy hozzá menekülök - Ő megörvendeztet. Ahelyett, hogy azon gondolkoznánk, hogy mi mindent kell feladnunk amikor Istenre bízzuk magunkat és engedelmeskedünk, az Úr azt szeretné, ha inkább az öröm jutna az eszünkbe ami az engedelmességből fakad!

A feleségemmel nemrégiben sikerült egy kis időt töltenünk Reese-vel a két éves unokánkkal. Ezt az igazságot az ő kis két éves életében is felfedezhettük. Egyik nap a baba-medencéjében pancsolt. Minden alkalommal amikor kikecmergett a medencéből dideregve, a nagymamája megszárítgatta őt egy törölközőbe burkolva. Aztán visszament a medencéhez, magára öntött egy marék vizet és újra ment a nagyihoz "száradni". Milyen okos kislány! Pontosan tudta, hogy hová kell fordulnia ezért a kényeztetésért! Visszament a nagyihoz mivel tudta, hogy a nagyi megint meg fogja őt törölgetni! És a nagyi így is tett-minden alkalommal!

Ez a fajta kapcsolat, amit Isten szeretne velünk létrehozni. Ez tulajdonképp a hit lényege - Tudni és várni, hogy Isten a javunkra cselekszik!

Most talán ezt gondolod magadban: "De Isten nem mindig volt ott számomra mikor kellett volna. Nem mindig tette meg azokat, amiket Tőle vártam vagy kértem." Hogy is tehetné? Isten sokkal sokkal nagyobb mint mi! Így rengeteg dolog van, amit egyszerűen képtelenek vagyunk felfogni vele kapcsolatban! De tudom, hogy abban az egyben bátran bízhatok, hogy bármi történjék is, Ő szeret! Isten mindig itt lesz nekem, mostantól egészen az örökkévalóságig! A hit azt jelenti, hogy azok között a nehézségek között is amikkel most nézek szembe, hiszem, hogy Isten továbbra is szeret és hűséges marad hozzám. Mert amit eltervezett azt mindenképp véghez viszi egészen az örökkévalóságig.

A 42. Zsoltáros ezt írja: "Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!" /Zsolt 42, 12/ (Angolból fordítva: "Ó, én lelkem, ne bátortalanodj el. Ne légy feldúlt. Várd, hogy Isten cselekedjen!" TLB)
Nem kaptam meg mindig amit akartam, de kétség nélkül állíthatom, hogy Isten soha nem hagyott cserben. Soha nem szűnt meg munkálkodni az érdekemben amikor erre volt szükségem!

Várd, hogy Ő cselekedjen! Nem fog cserben hagyni!

Daily Hope by Tom Holladay 2011. július 30.

Szólj hozzá!

Hogyan legyünk úrrá a csüggedésen?

2010. augusztus 29. 00:33 - TKrisztina

"És mondták a zsidók: Fogytán van ereje a teherhordónak, a rom pedig sok, és mi képtelenek vagyunk építeni a kőfalat." Nehémiás 4,10

A csüggedés gyógyítható. Ha bármikor elcsüggedek, rögtön Nehémiáshoz fordulok. Az ókori Izráel eme nagy vezetője tudta, hogy négy ok lehet a csüggedésre.

Az első, hogy elfáradtál - egyszerűen kifáradsz, mint a munkások a Nehémiás 4,10-ben. Emberi lények vagyunk, így hát kimerülünk. Nem égetheted két végén a gyertyát. Tehát ha elcsüggedsz, lehet, hogy nem is kell megváltoztatnod semmit. Egyszerűen kikapcsolódásra van szükséged! Időnként a legszellemibb dolog, amit tehetsz, ha lefekszel.

A második, hogy frusztrált lettél - Nehémiás azt mondja, annyi rom volt körös-körül, hogy akadályozta a fal újjáépítését. Sok rom van az életedben? Észrevetted, hogy bármikor, ha valami új dologba kezdesz, felhalmozódik a hulladék?

Ha nem hordod el rendszeresen, lassan leállítja a haladásodat. Nem kerülheted el, így meg kell tanulnod felismerni, és gyorsan megszabadulni tőle, hogy ne téveszd szem elől az eredeti célodat.

Milyen rom van a te életedben? Úgy gondolom, rom mindaz a közönséges dolog, amire az idődet és energiádat vesztegeted, és ami megakadályoz Isten elhívásának teljesítésében.

A harmadik ok, hogy azt gondolod, hibáztál - Nehémiás emberei nem tudták olyan gyorsan befejezni feladatukat, mint ahogy tervezték, és ennek eredményeként önbizalmuk megrendült. Azt gondolták: "Ostobák voltunk, amikor azt hittük, valaha is felépíthetjük ezt a falat."

Tudod, mit teszek, amikor a célomat nem érem el időben? Egyszerűen új célt tűzök ki. Nem adom fel. Mindenki hibázik. Mindenki elkövet butaságokat. Tehát nem az a kérdés, hogy hibáztál-e, hanem, hogy erre mit lépsz.

Elmerülsz az önsajnálatban? Elkezdesz másokat okolni? Elkezdesz panaszkodni, hogy ez lehetetlen? Vagy újra Isten szándékaira figyelsz és ismét mozgásba lendülsz?

Végül, amikor engedsz a félelemnek, elcsüggedsz - a Nehémiás 4-ben azt látjuk, hogy a félelem azokat érinti leginkább, akik negatív emberekkel vannak körülvéve. Ha kézben akarod tartani a negatív gondolatokat az életedben, meg kell szabadulnod a negatív emberektől, amilyen gyorsan csak lehet.

Lehet, hogy a félelem miatt csüggedsz. Lehet, hogy olyan félelmekkel nézel szembe, mint: "Ezzel nem tudok mit kezdeni. Túl nagy felelősséget jelent." Lehet, attól félsz, hogy nem érdemelsz meg valamit, vagy félsz a kritikától. A félelem lerombolja az életedet, ha hagyod. De választhatod azt is, hogy ellenállsz a csüggedésnek. Mondd: "Uram, segíts, hogy ne a problémára, ne a körülményekre figyeljek, hanem csak rád nézzenek szemeim".

 

Daily Hope by Rick Warren, 2010. augusztus 22.

Szólj hozzá!
Címkék: csüggedés
süti beállítások módosítása