„Ahogyan mindenkor,  félelemmel és rettegéssel munkáljátok ki üdvösségeteket, mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő jó céljának beteljesítése szerint.” (Filippi 2:12b-13, NIV fordítás) 

Az emberi lélek növekedése feltételezi a növekedés iránti elköteleződést. Elengedhetetlen az emberi akarat, elhatározás és erőfeszítés a növekedés érdekében.

A lelki növekedés egy elhatározással kezdődik, amely elhatározás nem kell, hogy nagy ívű legyen, sokkal inkább legyen szívből jövő és komoly. Amikor Jézus követői egy elhatározással az ő útjára léptek, nem voltak tisztában döntésük minden vonatkozásával.  Egyszerűen kinyilvánítottak egy szándékot, hogy követik őt, ami aztán egy izgalmas lelki utazás nyitánya lett. Jézus pedig megragadta ezt az egyszerű, ám komoly döntést és építkezett rá.  

A Filippibeliekhez írt levél 2:12b-13. igeversében Pál beavat minket a lelki növekedés rejtelmeibe, midőn azokhoz szól, akik már megtértek: „Ahogyan mindenkor,  félelemmel és rettegéssel munkáljátok ki üdvösségeteket, mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő jó céljának beteljesítése szerint.” (NIV fordítás)

Figyeld meg a szóhasználatot: „munkáljátok ki” üdvösségeteket – nem pedig „munkálkodjatok rajta”.  Semmit sem tehetsz azért, hogy lelki értelemben megváltsd magad;  Krisztus végezte el ezt életével, halálával  és feltámadásával. Fontos azzal tisztában lenni, hogy Istennek része van a növekedésünkben – de nekünk is oda kell tennünk magunkat. Elszánt erőfeszítéseket kell tennünk a lelki fejlődésünk érdekében.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mit jelent „kimunkálnod” üdvösségedet?
• Milyen célzott erőfeszítéseket teszel a lelki növekedésed érdekében? Mi egyebet tehetnél még az idei esztendőben?
• Mit gondolsz, Isten miért kíván meg tőlünk erőfeszítéseket lelki növekedésünk érdekében?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.01.22.)

‘ Minden körülöttünk el fog pusztulni; szánjátok oda magatokat Istennek, szent és istenfélő életre!’ (2 Péter 3:11 GNT )

Nem kell értened a döntéseid összes jelentőségét amikor úgy döntesz, hogy Jézust fogod követni. Egyszerűen csak válaszolnod kell a hívására és elköteleződni arra, hogy követed Őt.
Az elkötelezettségeid jobban formálják az életedet, mint bármi más. Az elkötelezettségeid vagy fejlesztenek vagy rombolnak téged, de bármelyik is történik, meghatároznak téged.

Mondd meg, hogy mire kötelezed el magad, és én megmondom, hogy húsz év múlva mi leszel, mivé válsz; hisz azzá válunk aminek elkötelezzük magunkat.
Az elköteleződés ezen pontja az, ahol a legtöbb ember, elvéti Isten célját az életére nézve. Számos ember fél elköteleződni bármi mellett, és csupán sodródnak az életben. Mások félszívvel kötelezik el magukat és felveszik a versenyt olyan értékekkel melyek középszerűséghez és csalódottsághoz vezetnek. Megint mások világi célokra köteleződnek el, és olyan dolgok fontosak a számukra, mint hogy gazdaggá és híressé váljanak, ám csalódottan és keserűen végzik.

Minden választásnak és döntésnek véget nem érő következményei vannak, ezért bölcsen kell választani: ' Minden körülöttünk el fog pusztulni; szánjátok oda magatokat Istennek, szent és istenfélő életre!’ (2 Péter 3:11 GNT fordítás)

Úgy válunk Krisztushoz hasonlóvá, ha a kötelezettségeink is Krisztusiak.

Beszéljetek róla:

• Mit, miket feltételeznek rólad az emberek, ha az elkötelezettségeidre gondolnak?
• Mi tart vissza attól, hogy elköteleződj olyan dolgok iránt, amik hozzásegítenek, hogy Krisztushoz hasonló legyél?
• Milyen sürgető hatással van a 2 Péter 3:11-ben olvasott ige a döntéseidre?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2016.08.29)

"Azok, akik Isten akaratából szenvednek, kötelezzék el magukat hűséges Alkotójuk mellett, és tegyék továbbra is azt, ami jó." (1Péter 4:19, NIV fordítás)

Vannak emberek, akik azt mondják, hogy Isten azt akarja, hogy mindenki milliomos legyen, hogy Isten nem akarja, hogy bárki is rákos legyen, vagy hogy Isten azt szeretné, ha nem lennének problémák az életedben. 

De a Biblia azt mondja, hogy a szenvedés néha Isten akarata az életünkben. Miért? Mert ettől még inkább olyanná válunk, mint Jézus; mert elmélyíti a hitünket; mert mennyei jutalmat kapunk majd érte; mert építi a személyiségünket; és megtanít arra, hogy dicsőítsük Istent ahelyett, hogy aggódnánk.

Háromféle szenvedés létezik a világban. Az egyik az általános szenvedés. Ez az, amit mindenki átél, legyen az baptista, buddhista, muszlim, ateista vagy bárki. Mindenki szenved bizonyos dolgok miatt. Ha hurrikán csap le egy városra, az nem csak a keresztényeket fogja érinteni. Vannak szenvedések, amik a világon minden embert sújthatnak.

A második fajtája a szenvedésnek a testi szenvedés, ami legtöbbször a bűneink következménye. Például ha kicsapongó erkölcsi életet élek és emiatt nemi betegséget kapok, akkor az az én hibám, és nem Istené vagy másé. Csakis az enyém. Ha többet költök, mint amennyit keresek, és adósságba kerülök, aztán anyagi csődbe megyek, az se másnak a hibája, hanem az enyém. Ilyenkor a szenvedés tehát a saját bűneim és a rossz döntéseim miatt van az életemben.

De nem a bűn okoz minden szenvedést. A Biblia azt mondja, a szenvedés néha Isten akarata, mert őt jobban érdekli a személyiséged fejlődése, mint a kényelmed. 

A Biblia azt mondja az 1Péter 4:19-ben "Azok, akik Isten akaratából szenvednek, kötelezzék el magukat hűséges Alkotójuk mellett, és tegyék továbbra is azt, ami jó." (NIV ford.)

Bármilyen nyilak is repülnek feléd, bármilyen szenvedéseken mész át a hited miatt, Isten azt akarja, hogy hűséges maradj hozzá és továbbra is tegyél jót másokkal. Könnyű ez? Nem mindig. Kell hozzá hit? Mindenképp. Megéri? Nagyon.

Beszéljetek róla

• Amikor szenvedésen mész keresztül, hogyan segít változtatni a nézőpontodon az, hogy segítesz másokon és jót teszel másokkal?
• Milyen élethelyzetekben kell kiállnod Krisztus mellett még akkor is, ha ez ellenállást vált ki másokból? 
• Mit jelent az, hogy elkötelezed magad Isten mellett?

*(Daily Hope by Rick warren, 2015.11.11.)

 „Szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára, és ragaszkodj hozzá, mert így élhetsz és így lakhatsz hosszú ideig azon a földön, amelyet Istened, az Úr esküvel ígért oda atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.” (5 Mózes 30:20, NIV fordítás)

Ma azzal a mítosszal fogunk foglalkozni, amely szerint a szeretet kontrollálhatatlan, amolyan esetlegesen bekövetkező esemény az életünkben. Még a nyelv, melyet használunk is ezt sugallja. Sokszor mondjuk, hogy „I fell in love." (magyarra fordítva: "Szerelembe estem."), mintha a szerelem valamiféle szakadék volna. Egy nap csak sétálgatok, és - bumm! - szerelmes lettem. Nem tehetek róla.

El kell viszont árulnom neked az igazat. Ez nem szerelem. A szerelem ugyanis nem történik meg veled csak úgy. A szerelem egy választás, amely elkötelezettséget jelent.

Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a vonzalom és a vágy uralhatatlanok. A vonzalom és vágy viszont nem egyenlő a szeretettel. Vezethetnek ehhez, de nem egyenlők vele. A szeretet egy választás.

A te döntésed, hogy szereted-e az Urat: Ő soha nem fog erre kényszeríteni (5 Mózes 30:20). Választhatsz tőle teljesen független irányt, fittyet hányva a szavára. Tönkreteheted az egész életed, ha úgy akarod. Ő még ekkor sem fogja erőltetni, hogy szeresd őt, mert pontosan tudja, hogy a szeretetet nem lehet kierőszakolni.

Ugyanez igaz a kapcsolataidra: dönthetsz úgy, hogy szeretni fogod a másikat, de Isten soha nem fog erre kényszeríteni.

Van az életedben olyan – legyen az családtag, barát, szomszéd –, akit nehezedre esik szeretni? Isten segíteni fog neked abban, hogy szeretni tudd ezt a személyt, ha úgy döntesz, hogy megpróbálod.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden tökéletes lesz. Még csak azt sem jelenti, hogy ez a személy elfogadja a szereteted. Egyedül te vagy viszont az, aki megakadályozhatja mások felét irányuló szeretetedet, mert a szeretet döntését neked kell meghoznod. 

Beszéljetek róla:

• Miért fontos hogy az emberek megértsék, hogy az ők dönthetnek úgy a különböző kapcsolataikban, hogy szeretik-e a másikat vagy sem?
• Hogyan válhat jelentősebbé a szeretet, ha megértjük, hogy az a döntésünk következménye, nem pedig a véletlen kérdése?
• Ki felé irányuló szereteteddel kapcsolatban van Isten segítségére szükséged? 

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.07.24.)

 „Először az Úrnak adták önmagukat, és aztán nekünk, az Isten akaratából.” (2Kor 8:5b, TEV fordítás)

Amikor megszületik egy gyermek, az emberek népes családjának tagjává válik. Ugyanebben a pillanatban egy szűkebb körbe is bekerül – egy jóval kisebb család fogja gondját viselni, hogy egészséges és erős felnőtt válhasson belőle. A szellemi életünkben ugyanez igaz. Amikor újjászülettél, bekerültél Isten családjába – ugyanakkor részt kell venned ennek a családnak a helyi kifejeződésében is.

A gyülekezetbe járó ember és a gyülekezet tagjai közötti különbség az elköteleződésben áll. A látogatók a partvonalról figyelnek, míg a tagok részt vesznek a gyülekezeti életben. A látogató a fogyasztó, a tag a terjesztő. A látogatók anélkül akarnak szert tenni a gyülekezeti élet előnyeire, hogy igazán osztoznának az ezzel járó felelősségben. Hasonlóak azokhoz a párokhoz, akik anélkül az elköteleződés nélkül szeretnének együtt élni, amit a házasság jelent.

Miért fontos tehát, hogy csatlakozz egy gyülekezethez? Mert ez bizonyítja az elkötelezettségedet a testvéreid iránt. Isten azt várja tőled, hogy valóságában mutasd ki a szereteted, ne csak elméletben. Az egész életed felteheted arra, hogy megtaláld a tökéletes gyülekezetet, de ez soha nem fog megtörténni. Arra vagy elhívva, hogy tökéletlen bűnösöket szeress – csak úgy, mint Isten.

Az Apostolok Cselekedeteiben említett keresztyének igazán különlegesek voltak az elkötelezettségük tekintetében. A közösségnek szentelték önmagukat. Ahogyan a Biblia írja: „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” (ApCsel 2:42, MSG fordítás).

Isten ugyanezt az elköteleződést várja el tőled ma is.

A gyülekezethez tartozás a lehető legtermészetesebb lépés, amit megtehetsz, ha Isten gyermekévé váltál. Keresztyénné válsz, amint elkötelezed magad Krisztus iránt, de egyháztaggá csak akkor válhatsz, ha elkötelezed magad a keresztyének egy adott csoportja felé is. Az első döntésed megváltást, a második testvéri közösséget hoz magával.

 „„Először az Úrnak adták önmagukat, és aztán nekünk, az Isten akaratából.” (2Kor 8:5b, TEV fordítás)

Beszéljetek róla:

• Milyen félelmek tartanak vissza arról, hogy gyülekezeti taggá válj?
• Milyen tanúbizonyságot hordoz a Krisztus testén kívül élők számára a gyülekezeti tagság?
• Hogyan kötelezheted el magad azok mellett a dolgok mellett a saját gyülekezetedben, amelyeket az Apostolok Cselekedetei 2:42 említ?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015. 07.10)