„Ha egy férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja nekik közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az?” (Jakab 2: 15-16)

A hit több egy egyszerű érzésnél. Sok ember összekeveri a hitet az érzelmekkel és az érzésekkel. Eljönnek a gyülekezetbe, érzelmileg megindulnak, inspirációt kapnak, felbuzdulnak. De ez nem jelenti azt, hogy hitben járnak.

A Biblia azt mondja, hogy a hit olyasvalami, amit teszünk, nem pedig csak érezzük. Másképp kifejezve: a hit több puszta érzelgősségnél. Képzeld el, hogy kimegyek az utcára és meglátok valakit, aki nincstelen és hajléktalan. Látom, hogy ez az ember éhes és fázik, szállásra és ruhára lenne szüksége. Vajon az én erős hitem bizonyítéka lenne az, ha odamennék hozzá és valami ilyesmit mondanék neki: „Fel a fejjel! Ne aggódj, légy inkább boldog! Érezd jól magad! Vágj jó képet, mosolyogj!”

Ehhez nem igazán kell nagy hit. A hit együttérzéssel jár. A hit azt mondja: „Teszek valamit azért, hogy enyhítsek a fájdalmaidon.” Az Újszövetségben szereplő szemtanúk végig azt mondják, hogy Jézus együtt érzett az emberekkel. Jézus a gyakorlati hitet mutatta be számunkra.

Amikor valakiről látjuk, hogy szükségben van, teszünk valamit érte. Nem elég egyszerűen odadobni egy „Imádkozom érted”-et. A Biblia azt mondja, hogy a hitünket cselekedetek által mutatjuk meg.

A világ az „én” megszállottja. De minél jobban elengeded az életedet, minél kevesebb figyelmet fordítasz magadra, minél többet szolgálsz mások felé önzetlen szeretettel, és minél inkább áldásként szolgálsz másoknak az időddel és a talentumaiddal, annál nyilvánvalóbbá válik a hited.

Beszéljünk róla:

• Mely területeken nyilvánul meg leginkább a hited?
• Milyen gyakorlati módon tudnád megmutatni a hitedet ma mások előtt?

(Daily Hope by Rick Warren 2013. 02. 25.) 

"Mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." (2 Korinthus 4:18)

Ahogy próbálunk felkészülni a következő évtizedre, fontos észben tartani, hogy a földi élet csupán egy ideiglenes megbízás. Ennek tudatában radikálisan meg kellene, hogy változzanak az értékeink, és a figyelmünknek az örökkévalóság szempontjából fontos dolgokra kellene irányulnia. "Mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." (2 Korinthus 4:18b)

Ahogy C. S. Lewis mondta: "Ami nem örök, az az örökkévalóságra nézve értéktelen." (szabad fordítás - a ford.)

Végzetes hiba azt gondolni, hogy Isten terve az életedre anyagi jólét, vagy sikeresség, úgy, ahogy azt a világ definiálja. A bővelkedő életnek semmi köze nincs az anyagi jóléthez, és az Istenhez való hűség sem garancia arra, hogy sikeresek leszünk a karrierünkben vagy akár a szolgálatunkban. Soha ne koncentrálj ideig való koronákra.

Pál hűséges volt, mégis börtönben végezte. Keresztelő János hűséges volt, és lefejezték. Sok millió hűséges ember halt mártírhalált, vesztette el mindenét, vagy fejezte be az életét úgy, hogy nem volt mit felmutatnia a világnak. De az élet vége nem mindennek a vége.

Isten szemében nem azok a nagy hithősök, akik mindent elérnek az életben: jólétet, sikert, hatalmat. Hanem azok, akik úgy néznek erre az életre, mint ideiglenes megbízásra, és hűségesen szolgálnak, várva megígért jutalmukat az örökkévalóságban.

A Biblia így ír az Isteni Hírességek Csarnokáról: "Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön… Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék." (Zsidók 11:13, 16b)

Ezek a nagyszerű emberek hitben haltak meg, tudva, hogy a mennyben egy jobb haza vár rájuk. A földi életed nem a teljes történet. A hátralévő fejezetekért várnod kell a mennyig. Hitre van szükség ahhoz, hogy jövevényként élj a földön.

De az az igazság, hogy valószínűleg még két másodperce sem leszel a mennyben, amikor így fogsz kiáltani: "De hát miért tulajdonítottam ekkora jelentőséget olyan dolgoknak, amik csak ideiglenesek voltak? Mit gondoltam? Miért áldoztam annyi időt, energiát, aggódást mindarra, ami nem maradandó?"

Amikor az élet nehéz, amikor elborítanak a kétségek, amikor azon gondolkodsz, Krisztusért élni megéri-e a fáradságot, jusson eszedbe, hogy még nem vagy otthon. Amikor meghalsz, nem elhagyni fogod az otthonod. Akkor fogsz hazatérni. 

Daily Hope by Rick Warren, 2010. december 13.
 

 Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR! Zsoltárok 116:7

"...Vessétek le a „régi embert”. Ez ugyanis teljesen megromlott a saját vágyai miatt, amelyek rossz irányba vezették. Megtanítottak benneteket arra is, hogy gondolkodásotokat teljesen meg kell újítanotok, és hogy fel kell öltözzétek az „új embert”, akit Isten úgy teremtett, hogy hozzá hasonlítson, igazságosságban és szentségben éljen."
(Efezus 4:22-24)

Sok vallás és New Age-es tan terjeszti azt az ősrégi hazugságot, hogy nagyszerűek, „isteniek” vagyunk, és istenekké válhatunk. Hadd tisztázzak valamit: Sosem leszel Isten, sőt, még csak isten sem.

Ez a büszkeségre építő hazugság a Sátán legrégebbi kísértő eszköze. Megígérte Ádámnak és Évának, hogy az ő tanácsát követve „olyanok lesznek mint az Isten” (1Móz 3:5)

A vágy, hogy istenné legyünk, megmutatkozik minden egyes alkalommal, amikor megpróbáljuk mi irányítani a körülményeinket, a jövőnket, vagy a körülöttünk élő embereket. De mint teremtmények, sosem válhatunk a Teremtővé. Isten nem akar istenné tenni, Ő azt akarja, hogy ”istenes” (Isten szerinti) légy, hogy átvedd az Ő értékrendjét, viselkedésmódját és jellemét. Az a célja tehát, „hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint, és felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben. (Efezus 4:22-24)

Isten legfőbb terve a földi életeddel nem a kényelmed biztosítása, hanem a jellemfejlődésed. Ő azt akarja, hogy növekedj szellemiekben, és hogy Krisztushoz hasonlóvá légy. A Krisztushoz való hasonulás pedig nem egyenlő a személyiséged elvesztésével, sem azzal, hogy egy önálló gondolkodásra képtelen klónná válj.

Isten teremtett egyedi személyiséggé, így hát biztosan nem akar megfosztani ettől. A Krisztushoz való hasonulás így hát a jellemedet, nem pedig a személyiségedet érinti.

Isten azt akarja, hogy olyan jellemet fejlessz, alakíts ki amely Jézus „boldog-mondásain” alapulva megtermi a Lélek gyümölcseit, és valóra váltja Péter listáját azokról a jellemvonásokról, amelyek egy hatékony és gyümölcsöző élethez szükségesek. (Máté 5:1-12, Galata 5:22-23, 2 Péter 1:5-8)

Minden egyes alkalommal, mikor megfeledkezel arról, hogy a jellemformálás Isten terve az életedben, előbb-utóbb a körülményeid áldozata leszel. Azon fogsz csodálkozni, hogy „Miért is történik ez velem? Miért jönnek ezek a nehézségek?” Egy lehetséges válasz az, hogy az élet már csak ilyen bonyolult! Ez az, ami elősegíti a fejlődésünket, növekedésünket. Emlékezz csak, ez a föld, nem a mennyország!

Sok keresztény félreértelmezi Jézus ígéretét a „bővölködő életről” (János 10:10), mintegy az egészség, a kényelmes életstílus, az álmok tökéletes valóra válása és a problémáktól való azonnali szabadulás ígéretét látják benne, a hit és az ima által.

Egyszóval, a keresztény életet egyszerűnek képzelik. Mennyországot kívánnak a földre.

Ez az én-központú látásmód úgy tekint Istenre, mint egy jóságos dzsinnre, aki pusztán azért létezik, hogy a mi személyes céljaink beteljesülését segítse elő. De Isten nem egy szolga, és ha abba az illúzióba ringatod magad, hogy az életnek márpedig egyszerűnek kell lennie, akkor vagy mélyen kiábrándulsz belőle, vagy a valóságot tagadva fogsz élni.

Sose feledd, hogy az élet nem rólad szól! Te Isten terve miatt létezel, és nem fordítva! Miért készítene Isten mennyet a földre, ha azt „az igazit” örökkévalóságra tervezte el neked? Isten megadja az időt számunkra a földön, hogy felépítsük és megerősítsük a jellemünket, felkészítve magunkat az örökkévalóságra.
 

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. június 15.)