„Aki spórolósan vet, spórolósan fog aratni is, aki pedig bőkezűen vet, bőségesen fog aratni is. Mindegyikőtöknek azt kellene adnia, amit eldöntöttetek a szívetekben, nem vonakodva, sem kényszer alatt, mert Isten szereti a vidám adományozót. Isten pedig képes arra, hogy bőségesen megáldjon benneteket, hogy mindenben mindenkor meglegyen, amire szükségetek van, és bővelkedni fogtok minden jó munkában” (2Kor 9,6–8 NIV).

Amikor a te adományozásodról van szó, két alapelvre kell emlékezned, és ezek Pál második levele a korinthusiakhoz 9. fejezetének 6–8. versein alapulnak: „Aki spórolósan vet, spórolósan fog aratni is, aki pedig bőkezűen vet, bőségesen fog aratni is. Mindegyikőtöknek azt kellene adnia, amit eldöntöttetek a szívetekben, nem vonakodva, sem kényszer alatt, mert Isten szereti a vidám adományozót. Isten pedig képes arra, hogy bőségesen megáldjon benneteket, hogy mindenben mindenkor meglegyen, amire szükségetek van, és bővelkedni fogtok minden jó munkában” (NIV).

Az első az betakarítás elve: amit elvetsz, azt fogod aratni – jót vagy rosszat. Más szóval, azt fogod betakarítani, amit elültetsz. Ez igaz a pénzre, de minden másra is.

Ha kritikát vetsz, az emberek kritizálni fognak. Ha pletykát vetsz, találd ki, mi lesz! Mások pletykál fognak rólad. Ha neheztelést ültetsz, az emberek neheztelni fognak rád.

Mire van szükséged többre? Bármi is legyen az, ajándékozd el, és még többet kapsz vissza. Több energiára van szükséged? Akkor fektess energiát a testmozgásba! Több megerősítésre van szükséged az életedben? Adj megerősítést másoknak!

Ha veszel egy kukoricamagot, és elülteted a földbe, egy magot kapsz vissza? Nem! Korábban ténylegesen ültettem kukoricát az udvaromra. Ha egy magot ültetsz, akkor nem egy magot kapsz vissza. Kapsz egy szárat tele csövekkel és több ezer maggal. Amikor avokádómagot ültetsz, az fát növeszt. Egy avokádót kapsz vissza? Nem. Több százat kapsz vissza. Mindig többet kapsz vissza, mint amennyit beteszel.

A második elv az, hogy mindig késés van az ültetés és a betakarítás között. Amikor magot ültetsz a földbe, másnap nem lesz belőle kukoricacső. Az egyik évszakban ültetsz, egy másikban betakarítasz.

Ugyanez igaz az adakozásra is. Adsz másoknak. Adsz Istennek. Odaadod az életed – de nem másnap aratod le az eredményeket. Van egy évszaknyi várakozás, mielőtt Isten megadja neked a betakarítást. Miért? Mert Isten kipróbálja a hitedet, hogy lássa, megbízol-e benne, amíg késés van az ültetés és az aratás között.

Amíg ültetsz és vársz, bízhatsz Istenben, hogy megadja a kegyelmet, hogy „mindenben mindenkor meglegyen, amire szükségetek van, és bővelkedni fogtok minden jó munkában”.

Emlékezz erre a két alapelvre: először is azt aratod le, amit vetsz; másodszor pedig az egyik évszakban ültetsz, de várnod kell és egy másikban aratni. Tanuld meg ezeket az elveket, és alkalmazd ezeket az életedben – és olyan sok örömöd lesz az adományozásban!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan vetsz nagylelkűen? Milyen területeken vetsz spórolósan?
• Mi akadályozz meg abban, hogy bízz Istenben, amikor késlelteti az aratást?
• Mit tehetsz addig, amíg vársz az adakozásod eredményeire?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2021.06.17.)

(NIV: A bibliaidézet szövege az angol New International Version fordításból származik.)

„Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb!” (Kol 2,7).

Isten azt akarja, hogy a növekedésre, a vetésre és a hitben járásra koncentrálj.

Először is Isten azt akarja, hogy növekedj a hitben. Nem akarja, hogy lelkileg megállj a növekedésben. A Biblia azt mondja Pál levele a kolosséiakhoz 2. fejezetének 7. versében: „Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb!”

Isten azt is akarja, hogy hitben vess. Azt akarja, hogy megtanulj nagylelkűnek lenni, mert nem tudsz Krisztusivá válni, hogyha nem válsz nagylelkűvé. A Bibliában olvashatjuk: „Emlékezzetek erre: aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat” (2Kor 9,6 NIV).

Ez a vetés és aratás törvénye, és ez az élet minden területére igaz. Ha kritikát vetsz, akkor kritikát fogsz aratni. Hogyha szeretetet vetsz, akkor szeretet fogsz aratni. Hogyha kedvességet vetsz, akkor azt is fogsz aratni. Mindig többet fogsz aratni, mint amennyit vetettél. Mikor egyetlen kukorica szemet vetsz a földbe nem egy másik kukorica szem fog belőle nőni, hanem egy egész kukorica szár. Mindig többet kapsz vissza abból – legyen az pozitív vagy negatív –, amit belevetsz az életbe.

Végül Isten azt akarja, hogy járj hitben.

A Zsidókhoz írt levél 11. fejezetének 8. versében olvashatjuk: „Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy.”

Megtennéd ezt? Ábrahám már idős korú volt, így csak meg akart már pihenni öreg korára. Ekkor Isten szólt hozzá: „Ne, szedd össze magad, és légy kész életed legnagyobb utazására!” Mikor hit által élsz, ez magában foglalja azt is, hogy menned kell, gyakran olyan helyekre, ahová soha nem tervezted.

Miért olyan fontos, hogy fejlődjön a hited? A Biblia újra és újra megmagyarázza:

„Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt” (Zsid 11,6).

„Legyen a ti hitetek szerint!” (Mt 9,29).

„Minden, ami nem hitből származik, az bűn” (Róm 14,23).

Minden, amit Isten tesz az életedben, azt kegyelme által és a te hiteden keresztül teszi.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan tudtál növekedni a hitedben az elmúlt félévben?
• Mit mondanának a hozzád közel élő emberek, mennyit vetsz az életedben?
• Kért már meg Isten arra, hogy hitből menj el valahová? Engedelmeskedtél vagy sem? Milyen hatásai voltak az engedelmességednek vagy engedetlenségednek?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.01.03.)

„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Galata 6:9)

A vetés ideje most van.

Beszélgetek emberekkel és mindig ezt mondogatják: „Egy napon majd ezt vagy azt fogják tenni…” Egy napon majd többet fognak szolgálni; vagy majd akkor ha nyugdíjba vonulnak; vagy ha majd fizetésemelést kapnak; egy napon majd többet fognak adakozni.

„Egy napon majd” azt jelenti, hogy semmikor. Ne várj arra, hogy a dolgok jobbá váljanak; most kezdj el vetni. Hogy miért? Azért, mert mihamarabb vetsz, annál hosszabb ideig fogod az aratást élvezni az életedben.

Ám az aratás nem mindig a te idődben jelentkezik. Mindig van várakozás a vetés és az aratás között. Egyik évszakban vetsz, a másikban pedig aratsz.

Türelmesnek kell lenned, és nem feladni!

Isten Királysága is ezen elv szerint működik. A Márk 4:26- 28-ban Jézus a következőket mondja: „Isten Királysága hasonlít a gabonaföld műveléséhez. A földműves először kimegy a földjére magot vetni. Azután telnek-múlnak a napok, és a magok kicsíráznak, a növény pedig növekszik, senki sem tudja, hogyan. Igen, a növények először szárat növesztenek, azután kalászt hoznak, végül szemeket nevelnek a kalászban.”

Az eredmény meg fog jönni, ám lassan, és ez része a folyamatnak. És mivel időbe kerül, a Galáta 6:9 így bíztat: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.”

Dönts úgy, hogy elfeledkezel a tavalyi terméskiesésről és ehelyett az életedben bekövetkező hosszútávú aratásra összpontosítasz. Pénzügyileg sem egyik napról a másikra jutottál el oda, ahol ma vagy. Időbe került elrontani a dolgokat és az is időbe kerül, hogy minden egybe és összeálljon. Mindig van késés a vetés és a betakarítás között.

A Biblia ezt mondja a Zsoltárok 126:5-6 verseiben: „Akik sírva vetik a magot, örvendezve aratnak.  Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza!” (GNT fordítás).

Miért kell gyászolni? Elveszítetted a munkádat? Betegség gyötör? Elhunyt egyik szeretted? Elvitte a bank a megtakarításodat? Talán elvesztetted a nyugdíjaid felét az elmúlt években? Elvesztetted az álmod?

A gyász rendben van; a nyögés viszont nem. A nyögés helyett magot kell vetned, mert amiből több kell, abból kell odaadnod.

Ma van a vetésnek a napja

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Ha módodban állna fiatalabb énednek az anyagiakra nézve tanácsot adni, akkor mi lenne az? Mi tanulhatsz meg anyagi hibáidból, amiket a mostani helyzetedre alkalmazhatsz?
• Ha fel tudnád oldani a múltbéli hibákat és pénzügyi kudarcaidat, mit tennél az anyagi előremeneteledért?
• Miből szeretnél többet az életedben? Hogyan vethetnéd el ennek a magját és adhatnád meg magad ennek ma, azért, hogy egy napon a meglegyen az aratás?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.07.21)

„Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Kor 9:6-7, NIV fordítás).

A Biblia azt mondja a korinthusiakhoz írt második levél 9:6-7-ben: „Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten” (NIV fordítás).

A vetés és az aratás elve az élet minden területére vonatkozik, nem csak a pénzügyeidre. Bármit vetsz életedben, azt fogod aratni is. Bármit helyezel letétbe, azt fogod visszakapni is. Ha kritikát vetsz az életed során, aratni is a más emberektől kapott kritikát fogod. Ha kedvességet vetsz, kedvességet aratsz. Ez a betakarítás törvénye. Ha almamagokat ültetsz, nem körtét fogsz kapni, hanem almát. Ha nagylelkűen vetsz, nagylelkűséget fogsz aratni.

Ez a betakarítás elve: valahányszor szükséged van valamire, magot ültetsz. Amikor a gazda a kopár mezőjére tekint, nem zúgolódik. Egyszerűen kimegy és elkezd magokat ültetni. Ha csak kevéske magja van, választhat. Felhalmozhatja készletét, vagy elajándékozhatja. Ha megtartja, az lesz mindene. Ha továbbadja, Isten meg fogja sokszorozni. Ez a csodálatos benne: nem csak azt aratod, amit vetettél. Mindig többet aratsz mint, amit vetettél!

Isten azért alakítja ezt így, mert azt szeretné, hogy hozzá hasonlóvá válj. Isten adakozó. Csakis úgy válhatsz hozzá hasonlóvá, ha megtanulsz nagylelkűvé válni. Amikor fukar vagy, akkor leginkább a Sátánhoz hasonlítasz. Amikor nagylelkű vagy, akkor leginkább Istenhez hasonlítasz. Ha odaadod, amid van, Isten megsokszorozza azt.

Ez logikátlanul hangzik – add tovább, amikor szükséged van rá, és így többet fogsz visszakapni. Azonban, épp ez az, amiért hitre van szükség! Isten azt mondja, hogy úgy kaphatsz, ha adakozol és nem úgy, ha megtartasz.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mikor kaptál többet Istentől vagy másoktól annál, amit te adtál?
• Hogyan kellene eldöntened azt, hogy mit adj?
• Mire van szükséged jelenleg az életedben? Hogyan tudnád éppen azt a dolgot odaadni másoknak?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.17.)

"Akik könnyhullatással vetnek, hangos örömkiáltásokkal fognak aratni. Sírnak, amikor a vetőmagot viszik, de énekelni fognak, amikor visszatérnek az aratásból." (Zsoltárok 126:5-6, NLT fordítás, második kiadás)

Hit által kell vetned, nem az érzéseid alapján.

Azt gondolod, hogy a földműves minden nap úgy ébred, hogy alig várja, hogy kimehessen dolgozni a földjére? Nem. Ez nagyon kemény munka! De ha csak akkor dolgozna, amikor kedve van hozzá, nem sok ereményt látna. Lehet, hogy nincs kedve korán kelni. Lehet, hogy nem akar kimenni aratni, vetni vagy gyomlálni. Mégis megteszi.

Hadd áruljak el valamit: nincs mindig kedvem kedvesnek lenni. Utálom beismerni, de így van. Néha zsémbes, nyűgös akarok lenni. Néha szeretném azt mondani: „Hagyjatok békén!” Nincs mindig ínyemre, hogy barátságos, szívélyes legyek, hogy nagylelkű legyek, hogy reményt adjak az embereknek. Nem mindig van kedvem prédikálni.

De nem az érzéseim, hanem a hitem szerint élek. Néha fáradtan vetek, néha zaklatottan, néha kikészülten, néha mélységes-mély fájdalomal telve. Érzéseim ellenére hitben megyek előre, és várom, hogy Isten cselekedjen.

Legutóbb, mikor közeledett a fiam halálának évfordulója, egyáltalán nem volt kedvem gyülekezetbe menni. Húsvét körül történt, és a feltámadást inkább otthon ünnepeltem volna a feleségemmel, az Úrral, a gyerekeimmel, és csak szerettem volna túl lenni azon a napon.

Sokat sírtam azon a héten, és mint ígéretet, kértem, követeltem a Zsoltárok 126:5-6 verseit: "Akik könnyhullatással vetnek, hangos örömkiáltásokkal fognak aratni. Sírnak, amikor a vetőmagot viszik, de énekelni fognak, amikor visszatérnek az aratásból." (NLT fordítás, második kiadás)

És tudjátok, mi történt? 14 húsvéti szolgálatban vetettem a magokat, és Isten aratást adott: 2604 ember jött Krisztushoz. Akik könnyhullatással vetnek, örömmel aratnak. Ezek az emberek mindannyian ott lesznek a mennyben, mert nem az érzéseim, hanem a hitem szerint cselekedtem.

Isten néha arra hív, hogy hozz áldozatot – a pénzeddel, az időddel, a képességeiddel, vagy akár az életeddel. Lehet, hogy legszívesebben azt mondanád: "hát, ehhez nincs kedvem". De ha így teszel, elszalasztod az áldást, amit Isten rajtad keresztül akar adni..

Vess hit által, ne az érzéseid alapján.

Beszéljetek róla

• Életed nagyobb részét az érzéseid szerint éled? Szerinted miért könnyű így élni?
• Hogy nézne ki az életed, ha hitből élnél? Min változtatnál?
• Milyen áldozatot kér Isten tőled, ami megköveteli, hogy hit által vess?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.15.)