„Ne a saját hasznotokra törekedjetek! Felejtsétek el magatokat egy pillanatra, hogy segítő kezet nyújthassatok másoknak!”
(Fil 2,4 MSG fordítás)

Ha valóban boldog életet szeretnél, meg kell tanulnod a körülötted élők szükségeivel törődni, és magad helyett másokat helyezni a középpontba. Hogy miért? Mert az élet nem rólad szól. Ennek felismerése minden boldogság kezdete.

Pál Timóteust állítja elénk példaként, mint olyasvalakit, aki őszintén törődik másokkal. A Filippi levél 2. fejezetének 20. és 21. verse így szól: „Nincs mellettem senki, aki olyan egyetértő lenne, és szívén viselné a dolgotokat, mint ő; mert mindenki a maga dolgával törődik, nem pedig a Krisztus Jézuséval.”

A legtöbbünk nem azzal a gondolattal ébred, hogy „Vajon hogy érzi magát a másik ember?” Leginkább a saját gondjaink foglalkoztatnak minket. Éppen ezért él olyan sok ember boldogtalanul. Ha csak magadra gondolsz, az előbb-utóbb nyomorúsághoz vezet.

Ha a kevés önzetlen és boldog ember közé szeretnél tartozni, akkor változtatnod kell azon, hogy ki van a fókuszban.

A másokra figyelés nem természetes. Az emberek nem úgy lépnek be egy helyiségbe, hogy azt kérdezik: „Kinek van itt ma szüksége a segítségemre?” Inkább így gondolkodnak: „Hogy nézek ki? Mit gondolnak majd rólam?”

Ezért tudatosan gyakorolnod kell, hogy az ellenkezőjét tedd annak, ami ösztönösen jön: el kell fordítanod a figyelmedet önmagadról.

Be kell vallanom, nagy szomorúsággal tölt el, hogy én magam milyen sokszor nem vettem észre a körülöttem lévők szükségeit — még azokét sem, akiket szeretek —, mert nem figyeltem eléggé rájuk. Nem érdekelődtem irántuk. Csak magamra figyeltem. És mivel nem kerestem, hogyan segíthetnék, elszalasztottam a lehetőséget.

A Filippiekhez írt levél 2. fejezetének 4. versét a The Message fordítás így fogalmazza meg: „Ne a saját hasznotokra törekedjetek! Felejtsétek el magatokat annyira, hogy segítő kezet nyújthassatok másoknak!”

De ne a saját hibáidon, és ne a kihagyott lehetőségeken bánkódj, hanem használd arra az energiáidat, hogy másokra figyelsz! Ott találod meg a boldogságot, ahol emberek szolgálatán keresztül Istent szolgálod.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Milyen zavaró tényezők vonják el a figyelmedet mások szükségeiről?
• Mit jelent számodra „elfelejteni önmagadat”?
• Milyen szükséget nem vettél észre valakinél, mert túlságosan elfoglalt voltál, vagy csak saját magadra figyeltél? Mit tehetsz ma, hogy mások felé fordítsd a figyelmedet?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2026.05.06.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb oldali sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

„Ő, aki Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett; és emberként élt, megalázta magát, engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” 
(Fil 2,6–8)

A boldogság a harmóniából fakad, a harmónia pedig alázatból. És ha alázatos akarsz lenni, újra és újra fel kell tenned a kérdést: „Mit tenne Jézus?”

Mit tenne Jézus ebben a helyzetben? Mit tenne azzal, aki szenved? Mit tenne a munkahelyeden? Mit tenne ott ahol éppen vagy? A házasságodban?

Ha ezt kérdezed, mindig olyan választ kapsz, amely alázathoz, békességhez és boldogsághoz vezet – nem pedig nehezteléshez, keserűséghez vagy vereséghez.

A Filippiekhez írt második levél három példát ad arra, hogyan cselekedjünk úgy, mint Jézus:

1. Ne követeld azt, amit szerinted megérdemelsz!

„Ő, aki Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel.” (Fil 2,6)

A kultúránkban szinte forradalmi dolog lemondani valamiről, amihez jogod lenne. Igen, vannak jogaid – de az igényeid betöltésének van jobb útja is, mint a követelőzés. Lehetsz gyengéd anélkül, hogy feladnád önmagad, és lehetsz megértő és nem követelőző.

2. Keresd, hogyan szolgálhatsz!

„Megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett.” (Fil 2,7)

Ha Jézusra akarsz hasonlítani, meg kell tanulnod szolgálni. A szolgálat egy viselkedésmód, amely a kis dolgokban kezdődik. Isten nap mint nap próbára teszi az alázatodat apró helyzetekben – és ezekből épül fel a jellemed. A nagy krízisekben mutatkozik meg, hogy ki vagy, de a hétköznapokban formálódik ki.

3. Tedd, ami helyes, akkor is, ha fáj!

„Megalázta magát, engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 2,8)

Ez Jézus példája. Fájdalomban sem követelte azt, ami járt volna neki. Szolgált, ahol csak lehetett. és minden helyzetben szolgaként viselkedett.

Jézus az alázat tökéletes példája és Isten mégis a legnagyobb méltósággal ruházta fel őt. Ugyanígy, Isten nálad is elismeri, amikor Jézus példáját követed.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Milyen módon lehetsz „szelíd anélkül, hogy feladnád önmagad”, vagy „megértő és nem követelődző” egy kapcsolatban?
• Hogyan láttad már Isten áldását az alázat gyümölcseként – akár a saját, akár mások életében?
• Ma kit tudnál szolgálni úgy, hogy nem kéri?

Készen állsz arra, hogy elfogadd Isten bocsánatát és új életet kezdj Krisztussal?

Isten megígérte, hogy azoknak, akik hisznek Jézusban, nincs ítélet. Jézust azért küldte, hogy megmentsen a bűneidtől. A kereszten való halála megváltott minden bűnt, amit valaha is elkövettél vagy el fogsz követni. Azzal, hogy feláldozta magát a te bűneidért is, és átadta neked az ő igazságát, Jézus lehetővé tette számodra, hogy kapcsolatba kerülj Isten Atyával.

A jó hír itt nem ér véget. Isten feltámasztotta Jézust a halálból, bizonyítva hatalmát a bűn és a halál felett. Ez pedig lehetővé teszi számodra, hogy vele töltsd az örökkévalóságot a mennyben.

Ha készen állsz arra, hogy életedet átadd Jézus Krisztusnak, kezdd ezzel az egyszerű imával:

„Kedves Istenem, tudom, hogy bűnös vagyok, és bocsánatodat kérem. Hiszem, hogy Jézus Krisztus a Te Fiad. Hiszem, hogy meghalt a bűneimért, és te feltámasztottad őt. Szeretnék bízni benne, mint Megváltómban, és követni őt, mint Uramat, a mai naptól kezdve. Vezess életemben, és segíts, hogy a te akaratodat cselekedjem! Jézus nevében imádkozom. Ámen.”

Ha imádkoztál Jézus elfogadásáért, kérlek, írj nekem e-mailt a Rick@PastorRick.com címre, és tudasd velem! Szeretnék küldeni neked néhány ingyenes anyagot, hogy segítsen megkezdeni utazásodat Jézussal.

* (Daily Hope by Rick Warren, 2026.05.05.)

 „Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor, hogy melyiket válasszam: nem tudom. Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak. Erről meggyőződve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való növekedésetekre és örömötökre.” (Fil 1,22-25)

Ha a problémád helyett a célodra koncentrálsz, örömöd lehet akkor is, ha úgy tűnik, hogy az életed darabokra hullik.

Pál már idős ember volt, amikor Rómában börtönben ült. Messze volt otthonától. Kivégzésre várt. Mindent elvettek tőle: barátait, szabadságát, szolgálatát, sőt még a magánéletét is, hiszen egész nap egy őr volt hozzá láncolva. Nem éppen boldog időszak volt ez Pál számára.

De volt egy dolog, amit nem tudtak elvenni Páltól: a célja. Pál hozott egy döntést, hogy a céljára fog koncentrálni, még akkor is, ha elvesztett mindent. Mi volt a célja? Istent szolgálni, mások szolgálatán keresztül.

Pál azt mondja a fillipiekhez írt levél első fejezetének 22-től 25-ig tartó verseiben: „Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor, hogy melyiket válasszam: nem tudom. Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak. Erről meggyőződve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való növekedésetekre és örömötökre.”

Soha nem felejtem el, amikor elolvastam Viktor Frankl „Mégis mondj igent az életre!” című könyvét. Frankl zsidó pszichiáter volt, akit németországi náci koncentrációs táborokban tartottak fogva. Családjának és barátainak nagy részét gázkamrákban gyilkolták meg. Könyvében arról a napról ír, amikor a Gestapo előtt állt. Mindenét elvették tőle, otthonát, ruháit, sőt még a jegygyűrűjét is. Ahogy ott állt, mindentől megfosztva, hirtelen rájött, hogy van egy dolog, amit a nácik nem vehetnek el tőle: a szabadságát, hogy eldöntse, hogyan fog reagálni.

Egyáltalán nem tudod irányítani, hogy mások hogyan bánnak veled. Nem tudod irányítani, hogy mások mit csinálnak körülötted. De irányíthatod, hogyan reagálsz.

Dönts úgy, hogy másokat szolgálsz akkor is, ha fájdalmat érzel. Dönts úgy, hogy megbocsátasz. Dönts úgy, hogy Isten ígéreteire összpontosítasz, és nem a körülményeidre. Az ilyen döntések vezetnek a mélyebb hithez. És akkor hited nagyobb örömöt fog szülni.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mit gondolsz, mi az életed célja?
• Miért akarja Isten, hogy másokra gondolj és másoknak szolgálj, még akkor is, ha nehéz helyzetben vagy?
• Az, hogy a problémádra vagy a célodra figyelsz, hogyan tükrözi azt, hogy mit hiszel Istenről?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2026.05.04.)

"...Sőt még inkább örülni fogok, mert tudom, hogy ez üdvösségemre válik a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által." (Fil 1,18-19)

Amikor minden szétesni látszik, ne próbáld meg egyedül összerakni! Engedd, hogy Isten rakja össze a darabokat.

Ha problémával nézel szembe, két lehetőséged van: dicsőíthetsz vagy aggódhatsz. Ez az! Ezt hívom én a hit tényezőjének.

Pál azt mondja a filippiekhez írt levél 1. részének 18. és 19. verseiben: „...Sőt még inkább örülni fogok, mert tudom, hogy ez üdvösségemre válik a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által."

Ebben az egyetlen igeszakaszban Pál számos erőforrást feltár, amelyek segítenek abban, hogy pozitív és boldog maradj a nehéz időkben.

Először is Isten perspektíváját kell megőrizned a problémákkal kapcsolatban. Pál azt mondja: „Mert tudom…" Az, amit tudsz, az tart téged életben. Pál tudja, hogy Isten munkálkodik a küzdelmei közepette, és megtartja Isten tágabb perspektíváját, amely segít neki túllátni a problémáin.

Másodszor, Pálért imádkoznak az emberek, és ennek segítségével tart ki. Tudni, hogy más hívők támogatnak téged, olyan, mint amikor szél tölti meg a vitorlákat. Ez megakadályoz abban, hogy feladd.

Aztán azt mondja: „Jézus Krisztus Lelkének segítsége által." A Szentlélek is megtartja Pált. És ugyanaz a Lélek, aki Pált megtartja, munkálkodik benned is, és segít neked kitartani Jézus követőjeként.

Végül azt mondja: „ez üdvösségemre válik ". Pálnak hite van abban, hogy Isten jóra fordítja a problémáit. Isten elvégzi a jó munkáját, bármit is döntesz. De azt is szeretné látni, ahogy növekedsz a hitben, és megmutatod neki, hogy hiszel abban, hogy ő meg tudja tenni.

Mivel megvan Isten perspektívája, barátai imája, a Szentlélek és a hit, Pál úgy dönt, hogy „még inkább örülni fogok."

Dönts úgy, hogy örülsz.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan néz ki számodra Istent imádni egy küzdelem közepette?
• Kire támaszkodsz imádság szempontjából? Kire számíthatsz, hogy hűségesen imádkozik a lelki növekedésedért?
• Gondolj egy jelenlegi problémádra. Hogyan láttad Isten munkáját a fájdalmad közepette? Mit vársz, hogy Isten tegyen benned és általad ezen a tapasztalaton keresztül?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2026.05.03.)

„De mit számít ez? Az a fontos, hogy bármilyen módon, akár színlelésből, akár meggyőződésből: Krisztust hirdetik, és én ennek örülök. Sőt még inkább örülni fogok”
(Fil 1,18)

Az örömöd Istentől származik! Könnyű hagyni, hogy mások irányítsák a hozzáállásodat. Azonban, ha igazán boldog akarsz lenni, emlékezned kell arra, hogy Jézus az örömöd forrása.

Pál apostol filippiekhez írt levelének 1,15–17 verseiben Pál azokról a különböző emberekről beszél, akik hatással vannak szolgálatára, miközben fogságban van Rómában. Vannak, akiket társainak tekint, és akik bátorítják őt szolgálatában. Mások kritizálják, versengenek vele, vagy összeesküvést szőnek szolgálata ellen.

„Némelyek ugyan irigységből és versengésből, de mások jóakaratból hirdetik Krisztust: ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelmére rendeltettem, azok pedig számításból, nem tiszta lélekkel hirdetik Krisztust, mert azt hiszik, hogy gyötrelmet okoznak nekem fogságomban.” (Fil 1,15-17).

Kevésebb dolog rabolja el gyorsabban a boldogságodat, mint a kritika vagy az az érzés, hogy mások ellened dolgoznak. Miért? Mert mindannyian szeretetre vágyunk. Mindannyian elismerésre vágyunk. Mindannyian azt akarjuk, hogy az emberek szeressenek minket.

Mégis, a szolgálata iránti negatív hozzáállás ellenére Pál a filippieknek írt levél 1,18-ban ezt mondja: „De mit számít ez? Az a fontos, hogy bármilyen módon, akár színlelésből, akár meggyőződésből: Krisztust hirdetik, és én ennek örülök. Sőt még inkább örülni fogok”.

Nincs szükséged mások elismerésére ahhoz, hogy boldog legyél.

Annyira vagy boldog, amennyire úgy döntesz! Ha mások nem elégedettek veled, az az ő döntésük. Amennyiben eddig még nem nyerted el valakinek a jóváhagyását, valószínűleg nem is fogod megkapni, és nyomorultul fogod érezni magad, ha mások jóváhagyásáért próbálsz élni.

Pál később ugyanebben a fejezetben elmagyarázza, miért lehetsz boldog, bármi történjék is: „Mert nektek nemcsak az adatott meg Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte, és ugyanabban a küzdelemben álljatok, amelyet tőlem láttatok, és amelyet most rólam hallotok” (Fil 1,29-30).

Pál azt mondja, hogy kiváltság szenvedni, amikor helyesen cselekszel, mert akkor hasonlítasz leginkább Jézusra.

Ne hagyd, hogy mások szavai vagy cselekedetei irányítsák a boldogságodat. Az örömöd az Úrtól származik!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Kinek a jóváhagyását próbáltad eddig elnyerni? Miért gondolod, hogy szükséged van annak a személynek a jóváhagyására?
• Miért jelent nagyobb szabadságot Isten jóváhagyása, mint egy másik emberé?
• Amikor támadásnak vagy bírálatnak érzed magad kitéve, hogyan működhet Isten benned és rajtad keresztül?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2026.05.02.)