„Tudjuk, hogy régi bűnös énünk Krisztussal együtt keresztre lett feszítve, hogy a bűn elveszítse hatalmát az életünkben. Már nem vagyunk a bűn rabszolgái. Mert amikor Krisztussal együtt meghaltunk, megszabadultunk a bűn hatalmától.”
(Róma 6,6-7 NLT)

Isten hihetetlen szabadságot ad mindenkinek, aki bízik benne. Eddig a tiszta lelkiismeret és az Istenhez való szabad bejárásunk szabadságát néztük meg. A harmadik szabadság az, hogy képesek vagyunk azt tenni, ami helyes.

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a szabadság az, amikor nincsenek szabályok, korlátok és előírások. Ez azonban egy nagyon korlátolt nézet a szabadságról. A szabadság valójában az a erő — amit Isten kegyelemből ad nekünk —, hogy igent tudjunk mondani azokra a dolgokra, amelyek jók, és nemet azokra, amelyek rosszak vagy károsak. 

Ha valakinek nincs hatalma nemet mondani, az függőségben él. Ezzel pedig együtt járnak a megszállottságok és a különböző kényszercselekvések, amik megjelennek az életünkben. A Biblia azt tanítja, hogy „ami uralkodik rajtad, annak szolgája vagy” (2 Péter 2,19 NLT).

Egyszer olvastam egy történetet egy testvérpárról, akiket szüleik arra buzdítottak, hogy találják meg a boldogságukat. Otthonukban nem voltak korlátok, és szabadon kísérletezhettek a szexszel és a drogokkal is. Mire a húszas éveik közepére értek, életük teljesen kicsúszott az irányításuk alól.

A fiú egy idő után rájött a következőre: „A szabadságom egyáltalán nem volt szabadság. Kívülről úgy tűnt, hogy élvezem az életet, de belül rabszolgája voltam a saját félelmeimnek, bizonytalanságaimnak és kényszereimnek. Szükségem volt valakire, aki megszabadít engem önmagamtól.” 

Pontosan erre van szüksége mindannyiunknak: valakire, aki megszabadít minket önmagunktól.

Feltettél már magadnak olyan kérdést, mint például az, hogy: „Miért azokra akadok ki a legjobban, akiket a legjobban szeretek?” vagy „Miért vagyok állandóan ideges, miért félek?” és „Hogyan tudnék leállni?” Ezek olyan dolgok, amelyeket talán már megpróbáltál megváltoztatni magadban, de nem volt hozzá erőd. Ezt az erőt csak Istentől kaphatjuk meg.

Pál a Rómaiakhoz írt levél 7,24-25-ben így fogalmazta meg ezt a küzdelmet: „Ó, milyen nyomorult ember vagyok! Ki szabadít meg engem ettől a bűn és halál által uralt élettől? Hála Istennek! A válasz Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van” (NLT).

Miért Jézus Krisztus a válasz? Mert Jézus megígérte, „Ha a Fiú megszabadít titeket, akkor valóban szabadok lesztek” (János 8,36 NIV).

A szabadság nem egyszerűen azt jelenti, hogy nincsenek korlátaid. A radikális szabadság az a szabadság, hogy igent mondhatsz azokra a dolgokra, amelyek javítják az egészségedet, növelik a boldogságodat és értelmet adnak az életednek. Az igazi szabadság az, hogy van erőd azt tenni, ami helyes.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Gondolj a 2Péter 2,19 igeversre: „Mert annak a rabszolgája vagy, ami uralkodik rajtad” (NLT). Mit gondolsz, miért gyűlöli Isten annyira a bűnt?
• Amikor megpróbáltál saját erődből változtatni a viselkedéseden, mire jutottál?
• Mit mondanál annak, aki úgy gondolja, hogy Krisztus követése csak arról szól, hogy valaki más irányít téged?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2025.12.21.) 

"Őbenne (Krisztusban) van a mi bátorságunk, és a benne való hit által bizalommal járulhatunk Istenhez."
(Ef 3,12)

Amikor Jézusban mint Megváltódban hiszel és bízol, Ő három nagy szabadságot ad neked. Az első a tiszta lelkiismeret. Megbocsátja bűneidet és eltörli a szégyenedet.

A második dolog az, hogy szabad bejárásod lesz Istenhez. Az Ő gyermeke leszel, a családjának tagja, és bármikor, bárhol beszélhetsz Istennel – a nap 24 órájában, a hét minden napján.

Az egy tévhit, hogy a világon mindenki közvetlenül mehet Istenhez. Ez egyszerűen nem igaz! Isten csak az Ő Fián, Jézus Krisztuson keresztül enged szabad utat magához.

A Biblia azt mondja, hogy "Őbenne (Krisztusban) és az őbelé vetett hit által közeledhetünk Istenhez szabadsággal és bizalommal" (Ef 3,12 NIV fordítás).

Néhány alkalommal el tudtam menni olyan koncertre, ahol VIP belépőm volt, és bárhová bemehettem, például a színfalak mögé, és bárkivel beszélgethettem, akivel csak akartam. Senki sem állíthatott meg!

Ilyen szabadságod van, amikor Isten családjához tartozol. Istenhez szabad bejárásod van, bármikor mehetsz hozzá. Nem kell meghívót vinned, és nem kell, hogy valaki bemutasson. Mivel a gyermeke vagy, a nap 24 órájában bármikor közvetlenül mehetsz Őhozzá.

Néha az emberek ezt mondják: „Rick, kérlek, imádkozz értem”. Mintha az én imáim jobbak lennének, mint az övék. De ez nem igaz. Nekik ugyanolyan személyes kapcsolatuk és szabad bejárásuk van Istenhez, mint nekem. Bármikor és bármiről beszélhetnek Istennel ők is.

Nem kell díszes szavakat használnod, nem kell lehajtanod a fejed, és nem kell a vezetést vagy a munkádat se abbahagynod. Imában egész nap tudsz beszélni Istennel, és ha néha megszakítod a beszélgetést, később folytathatod onnan, ahol abbahagytad. Én így beszélgetek Istennel egész nap.

Micsoda fantasztikus szabadság tudni azt, hogy odamehetünk "bizalommal Isten trónjához, ahol irgalmat és kegyelmet kapunk, amikor segítségre van szükségünk." (Zsid 4,16, ICB ford.)

Amikor Isten családjának tagjává válsz, akkor tiszta lelkiismeretet kapsz és szabad bejárásod lesz Istenhez. Holnap a harmadik dolgot fogjuk megvizsgálni: a jó cselekvéséhez való erőt.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi tart vissza attól, hogy kihasználd a lehetőséget, hogy az imán keresztül Istenhez szabad bejárásod van?
• Hogyan teszed bonyolulttá az imáidat?
• Milyen dolgokat mondhatsz el Istennek, amikor a nap folyamán beszélgetsz vele?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2025.12.20.)

„Ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.”
(Jn 8,36 NIV fordítás)

Amikor az emberek a szabadságra gondolnak, gyakran a politikai vagy vallási szabadság jut eszükbe. De van egy szabadság, ami sokkal mélyebbre nyúlik: a lelki szabadságod.

A legtöbb ember nem él lelkileg szabad életet. Belülről mindannyian kötelékekkel élnek: stressz, aggodalom, fáradtság, unalom, keserűség, bűntudat, megbánás, félelem és szorongás gyötöri őket. Élhetnek egy szabad országban, de lelkileg nem szabadok.

Jézus azt mondta a János 8. fejezetének 36.versében: „Ha pedig a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek” (NIV). Jézus itt magáról beszél. Azt mondja: „Ha én szabadítalak meg titeket, valóban, igazán szabadok lesztek.”

Ezt nevezem én radikális szabadságnak. És a következő napokban három nagyszerű szabadságot fogunk megvizsgálni, amelyet Jézus ad neked, ha bizalmadat belé mint Megváltódba helyezed.

A keresztény élet első nagy szabadsága a tiszta lelkiismeret. Ez történik, amikor Isten megbocsátja minden bűnödet és eltörli az összes bűntudatodat. Egy hatalmas radírral kitöröl mindent, amit valaha rosszul tettél vagy teszel.

Egyszer láttam egy táblát egy benzinkúton, amelyen ez állt: „A tiszta motor több erőt ad.” Ez igaz a lelkiismeretre is. A bűntudat az egyik legpusztítóbb érzelem. Megterhel és lehúz. Azért kimerültek oly sokan, mert egy zsáknyi bűntudatot cipelnek a vállukon.

De a Biblia azt mondja: „[Isten] megvásárolta a szabadságunkat és megbocsátotta bűneinket” (Kol 1,14 NLT). Jézus a saját életével váltotta meg a szabadságodat. Halála nem azért történt, hogy vallásossá tegyen, hanem hogy felszabadítson.

Vajon egy Krisztusban hívőnek kell valaha is bűntudatot éreznie? Igen, de csak egy másodpercre. Más szóval, abban a pillanatban, hogy valami rosszat teszel, valld meg Istennek, és utána ne érezz bűntudatot miatta.

A bűntudathoz ragaszkodni valójában sértés Jézussal szemben, olyan, mintha azt gondolnád, hogy amit a kereszten Ő tett, az nem elég, és neked is meg kell büntetned magad.

Ehelyett minden nap, amikor felébredsz, mondd ezt: „Nem kell többé aggódnom emiatt. Minden rendezve van. Mindent kifizettek helyettem.” Amiatt lehetséges ez, amit Jézus tett!

Isten akarata az életeddel kapcsolatban az, hogy ne cipelj többé bűntudatot. Azt akarja, hogy szabad légy.

A radikális szabadság a tiszta lelkiismeret. Nem jelenti azt, hogy tökéletes vagy. De azt igenis  jelenti, hogy megbocsátást nyertél. És ez nagyszerű hír!

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez: 

• Miért a lelki szabadság a legnagyobb szabadság?
• Hogyan segít a bűnvallás és a bűnbánat abban, hogy szabadságban élj?
• Hogyan lehetsz példa másoknak abban, ahogyan a Krisztusban való szabadság megváltoztatta az életedet?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2025.12.19.)

„Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekek. És járjatok szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát értünk ajándékul és áldozatul az Istennek.”
(Ef 5,1-2 ESV fordítás)

Csodálatos átalakulás történik, amikor nagylelkűen élsz életed minden területén. Az anyagiasság szorítása elkezd megtörni, és a szíved nyitottabbá válik.

De valami még nagyszerűbb történik: Jézushoz hasonlóvá válsz.

Milyen Jézus? Az egyik jellemzője a merész, bőkezű és radikális nagylelkűsége. Minden, amid van – a levegő és a víz, az agyad és a szívverésed, a tehetséged és a lehetőségeid, a kapcsolataid és a javaid – teljes mértékben Isten nagylelkű ajándéka. Valójában Isten nagylelkűsége nélkül semmid sem lenne.

Jézus a nagylelkűség kiemelkedő példája. A Biblia azt mondja: „Ismeritek a mi Urunk, Jézus Krisztus nagylelkűségét. Gazdag lévén, mindent odaadott értünk: egyszerre szegénnyé lett, mi pedig meggazdagodtunk” (2Kor 8,9 MSG).

Jézus Krisztus Isten. Övé volt a menny minden pompája, de feladta. A földre érkezett, hogy egy szegény családba születhessen egy pajtában. Ez a legalacsonyabb szint, ameddig egy ember eljuthat. Miért tette? Biztos lehetsz benne, hogy nem magáért.

Érted tette.

Ez volt a nagylelkűsége: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta” (Jn 3,16 ESV).

Szóval miért akarja Isten, hogy nagylelkűen élj? Mert azt akarja, hogy hasonlóak legyünk hozzá és ez azt jelenti, hogy nagylelkűnek kell lennünk!

A Biblia azt mondja: „Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekek. És járjatok szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát értünk, ajándékul és áldozatul az Istennek jó illatként.” (Ef 5,1-2).

Isten nem azért küldött a földre, hogy magadnak élj. Hanem azért, hogy megtanulj önzetlennek lenni és másokra is figyelni. Úgy teremtett, hogy tükrözd az ő jellemét.

Hogyan követed Jézus nagylelkűségét ma? Minden alkalommal, amikor nagylelkű vagy az időddel, pénzeddel, befolyásoddal vagy szereteteddel, egyre jobban hasonlítasz rá.

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez: 

• Mikor tapasztaltad már, hogy a nagylelkűséged eredményeként kevésbé lettél anyagias?
• Ha olyan nagylelkű szeretnél lenni, mint Jézus, milyen módon használnád az idődet, erőforrásaidat és tehetségedet?
• Imádkozz, és kérd Istent, hogy áldássá tegyen ezen a héten, miközben lehetőségeket mutat arra, hogy nagylelkű legyél másokkal.

(*Daily Hope by Rick Warren, 2025.12.18.)

„Nagyobb boldogság adni, mint kapni.”
(ApCsel 20,35)

A nagylelkűséget illetően az egyik legjobb módszer, hogy tanulunk mások példájából.

A nagylelkűséget a szüleimtől tanultam. Felnőve láttam, ahogy életük során oly sok mindent adtak másoknak. Vendégszeretetet, fizetést, ételt adtak. Időt, energiát és fáradságot adtak. Nyitott kézzel osztogatták ajándékaikat és erőforrásaikat, és ők voltak a legboldogabb emberek, akiket valaha ismertem.

A Biblia egy másik nagyszerű példát is kínál a nagylelkűségre: a macedóniai gyülekezeteket. A következőket mondja róluk Pál apostol: „Szeretnénk, ha tudnátok, mit ért el Isten kegyelme Macedónia gyülekezeteiben. A nehézségek súlyos próbatételnek vetették alá őket, de örömük olyan nagy volt, hogy rendkívül nagylelkűek voltak adakozásukban, noha nagyon szegények voltak.” (2Kor 8,1-2 GNT).

Figyeljük meg, hogy a macedón gyülekezeteknek megvoltak a maga problémái. „a nehézségek súlyos próbatételnek vetették alá őket”, mert a Római Birodalom idején éltek, Nero császár uralkodása alatt. Ez volt az az idő, amikor a kereszténynek lenni életveszélyes volt. A macedónokat nemcsak hitük miatt üldözték, hanem rendkívül szegények is voltak, és talán maguk is anyagi segítségre szorultak.

De mivel „örömük olyan nagy volt”, nehéz körülményeik nem akadályozták meg őket abban, hogy „rendkívül nagylelkűek legyenek adakozásukban”. Nem kötelességből vagy kötelezettségből adakoztak. Örömükből adakoztak.

A Biblia azt mondja: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (ApCsel 20,35)

Gyerekkoromban nem hittem ebben a versben. Éretlen voltam, és azt gondoltam, hogy kapni sokkal szórakoztatóbb, mint adni. A karácsony mindig rólam szólt: „Mit fogok kapni?”

De ahogy szüleim megtanítottak a nagylelkűség értékére, elkezdtem megtapasztalni az ajándékozás örömét. Ahogy lassan felnőttem, úgy megértettem, hogy valóban több öröm van abban, ha adunk, mint ha kapunk.

Lehet, hogy te is nyomás vagy kényszer hatására adsz, és ez boldogtalanná tesz. Próbáld meg inkább, hogy örömből adsz, tudva, hogy Isten mindig nagylelkűen gondoskodik a szükségleteidről. Végül is ő már megadta neked a legnagyobb ajándékot: az üdvösség ajándékát az ő Fián, Jézus Krisztuson keresztül.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Ki volt számodra a nagylelkűség példaképe? Hogyan befolyásolta az ő hatása a mások iránti nagylelkűségre való vágyadat?
• Melyek azok az Isten ígéretei, amelyek bátoríthatnak, amikor úgy érzed, hogy nincs mit adnod, vagy hogy elfogy valami, ha adsz belőle?
• Mit adhatsz örömből ezen a héten?

(*Daily Hope by Rick Warren, 2025.12.18.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)