Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Barátságban élhetsz Istennel

2012. április 05. 03:00 - kohutnemarti

"Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által." (Róma 5:10)


(Angol NLT szó szerinti fordítása: "Mivel ha akkor, mikor ellenségei voltunk, az Istennel való barátságunk helyre lett állítva az ő Fia halála által, bizonyára megszabadít majd az örök büntetéstől élete által.")

Az Istennel való kapcsolatodnak nagyon sok vonatkozása lehet: Isten a te Teremtőd és Alkotód, Urad és Mestered, Bírád, Megváltód, Atyád, Megmentőd és még sok más (Zsoltárok 89:27, 95:6, 136:3; Ézsaiás 33:22, 47:4; János 13:13; 1. János 3:1; Júdás 1:4).

De a legmegdöbbentőbb igazság ez: A Mindenható Isten ég a vágytól, hogy a Barátod legyen!

Az Édenkertben látjuk, milyen az eszményi kapcsolat Isten és az ember között: Ádám és Éva egy bensőséges barátságot élvezett Istennel. Nem volt szertartás, ünnepély vagy vallás - csak egy egyszerű szeretetkapcsolat Isten és az általa teremtett emberek között. Bűntudattól és félelemtől szabadon, Ádám és Éva gyönyörködtek Istenben, és ő gyönyörködött bennük.

Arra lettünk teremtve, hogy Isten állandó jelenlétében éljünk, de a Bűneset után az eszményi kapcsolat elveszett. Csak néhány ószövetségi időkben élő ember részesült abban a kiváltságban, hogy Isten barátja legyen. Mózest és Ábrahámot "Isten barátai"-nak nevezték, Dávid "a szívem szerint való férfi", Jób, Énók és Nóé bensőséges barátságban élt Istennel (I. Mózes 5:22, 6:9; II. Mózes 33:11, 17; 2 Krónikák 20:7; Jób 29:4; Ézsaiás 41:8; Apcsel 13:22; Jakab 2:23).

De az Isten félelme általánosabb volt az Ószövetségben a vele való barátságnál. Aztán Jézus megváltoztatta ezt az állapotot. Amikor kifizette a bűneink árát a kereszten, a templomban lévő kárpit, ami az Istentől való elválasztottságunkat jelképezte, kettéhasadt tetejétől az aljáig, jelezve, hogy az Istenhez való közvetlen belépésünk ismét lehetséges.

Az ószövetségi papokkal ellentétben, akik csak órákig tartó előkészületek után találkozhattak Istennel, mi bármikor közeledhetünk Istenhez. A Biblia mondja, "Sőt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában." (Róma 5:11) (Szó szerinti fordítás: "Így most örvendezhetünk az Istennel való csodálatos új kapcsolatunkban - mindezt azáltal, amit a mi Urunk Jézus Krisztus tett értünk, ahogyan Isten barátaivá tett minket.")

Az Istennel való barátság csak Isten kegyelme és Jézus áldozata által lehetséges. "Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által" (2. Kor. 5:18a) (Szó szerinti fordítás: "Mindezt Isten végezte el, aki Krisztuson keresztül átformált minket az ellenségeiből a barátaivá.")

A régi ének mondja "Ó, mi hű barátunk, Jézus" de valójában, Isten arra hív minket, hogy élvezzük a barátságot és közösséget a Szentháromság mindhárom személyével: Az Atyánkkal (1. János 1:3), a Fiúval (1. Kor. 1:9), és a Szent Szellemmel (2. Kor. 13:13).

Beszéljünk róla
 

  • Mennyire változna meg az Istennel való kapcsolatod, ha úgy hinnél és bíznál benne, ahogyan a legjobb barátodban?
  • Beszélj arról, hogy Jézus halála és feltámadása hogyan változtatta meg a helyzetedet Istennel?
  • Szerinted milyen lehet élvezni a közösséget a Szentháromság mindhárom személyével?

Daily Hope by Rick Warren, 2011. 03. 29.

Szólj hozzá!

A mi tanúságtételünk a hitetlenek felé azzal kezdődik, hogy barátságokat építünk velük.

2011. november 04. 03:00 - husztin


"Ő pedig amikor ezt meghallotta így szólt Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent ez Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket." (Máté 9 12-13)

 
 
 
Jézus tudta, hogy  kicsoda Ő az Isten tervének megfelelően; Jézus tudta, hogy ki Ő Isten igazságában;  Azzal is tisztában volt, hogy mi az Ő küldetése itt a földön.
Ezáltal elengedte és figyelmen kívül hagyta, hogy mások mit mondanak és gondolnak róla. 
 
Ez azt jelenti, hogy nem aggódott, amikor mások bírálták azért, hogy bűnösök barátja (Luk. 19 7) mivel Ő pontosan azt tette, amiért az Atyja elküldte Őt Férfiakat és nőket győzött meg arról, hogy legyenek békességben Istennel (2 Korinthus 520).
 
 Hasonlóan, nekünk is be kell mutatnunk Jézust, az ő nevében megszólítani azokat, akik még mindig kívül vannak.
Néhányan még közülünk annyira elkülönülten, elválasztva vannak a hitetlenektől, hogy csak ritkán van bármiféle értelmes társalgás velük
 
 
Ahogyan Rick lelkész tanítja, az a tendencia, hogy minél régebb óta vagyunk hívők, annál jobban elszigetelődünk a hitetlenektől és talán egyre kényelmetlenebbül érezzük magunkat a társaságukban. 
 
Az eredmény pedig az lesz, hogy nem maradnak nem-hívő barátaink. 
 
 Jézus akcióterve a mi tanuságtételünkre a hitetlenek felé a barátsággal kezdődik.
Megnyertük a jogot, hogy megoszthassuk az örömhírt a kapcsolatainkon keresztül, ahol bemutathatjuk, hogy törődünk az egyénnel, nem pedig csak a bemerítési statisztikákkal.
 
Pál apostol bátorít, hogy találjunk közösséget a nem hívőkkel.
Közös alapot találni, aktív cselekvést jelent a barátság kiépítésére; ez pedig útmutató nekünk abban, hogy a hitetlen emberek pozitív dolgaira figyeljünk a negatívak helyett.
 
 
Amikor Jézus találkozott az asszonnyal a kútnál, ahelyett, hogy megbélyegezte volna inkább a közös pontokra mutatott rá. (János 4)
Az asszony válasza az volt erre, hogy nem csak ő lett Isten barátja, hanem a saját családját, baráti körét is odahozta Jézus jelenlétébe.  
 
 
Szólj hozzá!

Ami közös bennünk

2011. június 22. 00:51 - dlkyra

Ő pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek… Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.” (Máté 9:12-13)
 
Jézus cselekedetei azt tanítják nekünk, hogy a nem hívőknek szóló bizonyságtételünk a barátságunkkal kezdődik: Az evangélium megosztására azzal szerzünk jogot, hogy a kapcsolatépítésen keresztül megmutatjuk, törődünk az adott személlyel.
 
Pál apostol arra bátorít bennünket, hogy keressük a közös pontot a nem hívőkkel. A közös dolgok megtalálása pedig egy baráti tett és arra késztet minket, hogy a rossz helyet a jót keressük azokban, akik még nem részesei a hitnek.
 
Amikor Jézus találkozott a kútnál az asszonnyal, arra mutatott rá, ami közös volt kettejükben, ahelyett, amit jogosan elítélhetett volna (János 4). Ennek az lett a következménye, hogy az asszony nem csak Istennel barátkozott össze, hanem a saját barátait és családját is elhozta Jézus jelenlétébe.
 
 
Jon Walker - Daily Hope, 2011. június 15.
 
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása