"Ő pedig amikor ezt meghallotta így szólt Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent ez Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket." (Máté 9 12-13)
Jézus tudta, hogy kicsoda Ő az Isten tervének megfelelően; Jézus tudta, hogy ki Ő Isten igazságában; Azzal is tisztában volt, hogy mi az Ő küldetése itt a földön.
Ezáltal elengedte és figyelmen kívül hagyta, hogy mások mit mondanak és gondolnak róla.
Ez azt jelenti, hogy nem aggódott, amikor mások bírálták azért, hogy bűnösök barátja (Luk. 19 7) mivel Ő pontosan azt tette, amiért az Atyja elküldte Őt Férfiakat és nőket győzött meg arról, hogy legyenek békességben Istennel (2 Korinthus 520).
Hasonlóan, nekünk is be kell mutatnunk Jézust, az ő nevében megszólítani azokat, akik még mindig kívül vannak.
Néhányan még közülünk annyira elkülönülten, elválasztva vannak a hitetlenektől, hogy csak ritkán van bármiféle értelmes társalgás velük
Ahogyan Rick lelkész tanítja, az a tendencia, hogy minél régebb óta vagyunk hívők, annál jobban elszigetelődünk a hitetlenektől és talán egyre kényelmetlenebbül érezzük magunkat a társaságukban.
Az eredmény pedig az lesz, hogy nem maradnak nem-hívő barátaink.
Jézus akcióterve a mi tanuságtételünkre a hitetlenek felé a barátsággal kezdődik.
Megnyertük a jogot, hogy megoszthassuk az örömhírt a kapcsolatainkon keresztül, ahol bemutathatjuk, hogy törődünk az egyénnel, nem pedig csak a bemerítési statisztikákkal.
Pál apostol bátorít, hogy találjunk közösséget a nem hívőkkel.
Közös alapot találni, aktív cselekvést jelent a barátság kiépítésére; ez pedig útmutató nekünk abban, hogy a hitetlen emberek pozitív dolgaira figyeljünk a negatívak helyett.
Amikor Jézus találkozott az asszonnyal a kútnál, ahelyett, hogy megbélyegezte volna inkább a közös pontokra mutatott rá. (János 4)
Az asszony válasza az volt erre, hogy nem csak ő lett Isten barátja, hanem a saját családját, baráti körét is odahozta Jézus jelenlétébe.
