„Nekünk tehát fel kell karolnunk azokat a hívőket, akik ilyen utakra mennek, hogy együttműködjünk az  igazság terjesztésében.” (3Jn 1:8)

Isten szeretné, hogy pénzünk egy részét az evangélium terjesztésére fordítsuk a világban. Mindenesetben, amikor pénz áldozunk azért, hogy valakit Jézushoz vezessünk, az örökkévalóságba fektetünk be.

Isten Globális Alapjába fektetsz, ha arra gyűjtesz, hogy te magad elmenj egy missziós útra, vagy az is, ha másokat segítesz ehhez hozzá.

Hasonló befektetés az, ha arra használod a pénzed, hogy másokat biztatsz, higgyenek Jézusban. Lukács 16:9 versében azt olvassuk „szerezzetek magatoknak barátokat e világi javakból (más fordításban a hamis mammonnal), hogy amikor elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. "Használd a világi javaidat mások javára és arra, hogy barátokat szerezz. Így, amikor a földi javaid elmúlnak, ők fognak üdvözölni téged az örök otthonodban.” (NLT fordítás)

Képzeld el, amikor meghalsz és a mennyországba kerülsz, találkozol olyan barátokkal, akik ezt mondják: „Köszönöm, hogy anyagiakkal segítettél nekem. A te segítségeddel vagyok a Mennyben. Nem voltam barátod az életedben, de barátod vagyok az örökkévalóságban. Azért vagyok a mennyországban, mert törődtél velem. Adtál nekem egy Bibliát. Vettél nekem egy jegyet egy eseményre, amely megváltoztatta az életem. Adtál nekem egy könyvet, amely elvezetett Jézushoz.”

Mások azt mondják: „Arra költötted a pénzed, hogy terjedjen a falumban az evangélium, bár nem is ismertél minket. Mivel adakoztál én Krisztus hívővé váltam. Te segítettél hozzá, hogy a mennyországba kerüljek.”

Pénzed legjobb befektetése, ha másokat Jézushoz vezetsz. Hogyan tudsz Isten Globális Alapjába fektetni? Elmész egy missziós szolgálatba, vagy másokat segítesz, hogy elmenjenek. Adakozol azért, hogy egy barátot vagy egy teljesen ismeretlent megismertess Jézussal.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Milyen befektetést tettél már Isten Globális Alapjába, volt-e már valamilyen eredménye?
• Miről tudnál lemondani, hogy Isten Globális Alapjába többet tudj adni?
• Hogyan tudnál pénzeddel másokat Jézushoz vezetni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.08.04.)

„Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem." (Zsolt 50:15 NLT fordítás)

Isten azt akarja, hogy Tőle kérj segítséget a nehézségeidben: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem." (Zsolt 50:15 NLT fordítás).

„Mikróhullámú" imádságnak nevezem ezt, hiszen gyors és lényegre törő: Segítség! SOS! Például amikor ránk tör a kísértés, és nincs idő hosszan beszélgetni Istennel, egyszerűen kiálts fel Hozzá! Dávid, Dániel, Péter, Pál, és nagyon sokan mások imádkoztak így és kiáltottak fel segítségért a nehézség idején.

A Biblia biztosít arról, hogy a segélykiáltásunk meghallgatásra talál, hiszen Jézus együttérző a vívódásainkkal. Ő is ugyanolyan problémákkal kellett megküzdjön, mint mi. „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt." (Zsidó 4:15).

Ha Isten várja, hogy a segítségét kérjük, miért nem fordulunk Hozzá gyakrabban? Őszintén, sokszor nem akarjuk, hogy segítsenek rajtunk! Olykor úgy gondoljuk, hogy mi tudjuk, hogy mi a legjobb nekünk – jobban, mint Isten. Máskor pedig szégyenkezünk Isten előtt. De a Biblia azt mondja, hogy „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk." (Zsidó 4:16).

Isten szeretete örökkévaló, az Ő türelme pedig mindörökké tart. Kérd az Ő segítségét, aztán pedig figyeld, ahogy gondot visel rólad!

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

• Ha Isten várja, hogy segíthessen, miért nem fordulunk Hozzá gyakrabban?
• Hogyan segítettek át a gyors, felkiáltó imák a nehézségekben?
• Könnyen vagy nehezen tudod elfogadni, hogy Jézus megérti a gyengeségeinket és kísértéseinket? Miért?

(Daily Hope by Rick Warren, 2018.05.16.)

,,Amikor kértek és nem kapjátok meg, nem jó indítékkal kértek....csak a saját élvezetetekre akarjátok eltékozolni, amit kaptok.” (Jakab 4:3, NIV fordítás)

Ha azt várod Istentől, hogy megáldja az életed, neked is hajlandónak kell lenned mások életét megáldani azokkal a jó dolgokkal, amiket Istentől kaptál. Az egyik feltétele a megválaszolt imának az, hogy hajlandó légy segíteni a nálad kevésbé szerencsés embereknek azzal az áldással, amit te kaptál.

A Példabeszédek 21:13 ezt mondja: ,,Aki bezárja fülét a nincstelen segélykiáltására, annak sem válaszolnak majd, amikor ő kiált.” (NIV ford.) Isten azt mondja, ha nem segítünk a környezetünkben élő nehéz helyzetű embereknek, akkor milyen alapon várjuk el, hogy Ő segítsen nekünk.

Isten azt szeretné, ha Hozzá hasonlóvá válnánk. És Isten a szeretet. Az egyik módja, hogy bizonyítsuk, van bennünk szeretet, hogy hajlandóak vagyunk adakozók lenni más emberek felé. Az áldás továbbadásának elve több helyen is szerepel a Szentírásban. Isten megáld minket, hogy mi is áldás lehessünk más emberek életében.

Például imádkozunk Istenhez jó egészségért, de mit fogunk tenni az egészséges testünkkel miután meggyógyulunk? Csak öncélúan a magunk gyógyulásáért imádkozunk, vagy azért, hogy más embereknek is tudjunk segíteni? Amikor azért imádkozunk Istenhez, hogy áldja meg a vállalkozásunkat vagy a munkánkat, hajlandók vagyunk visszaadni egy részét annak, amit kaptunk?

A Biblia azt mondja a Jakab 4:3-ban, hogy: "Amikor kértek és nem kapjátok meg, nem jó indítékkal kértek....csak a saját élvezetetekre akarjátok eltékozolni, amit kaptok.” Fontos tehát az, hogy milyen indítékkal imádkozunk. Az, hogy milyen indítékkal imádkozol fontosabb, mint az, amiért imádkozol. 

Lehetséges jó dologért imádkozni rossz indítékkal? Igen, lehet. Nem mondom, hogy soha nem kell a saját személyes szükségleteidért imádkoznod. Jézus azt mondta, hogy imádkozzunk például azért, hogy Isten adja meg a mi mindennapi kenyerünket. A Márk 11-ben azt mondja, hogy a saját vágyainkért is imádkozhatunk. De meg kell vizsgálnod az indítékodat. Hajlandó vagy megosztani majd az áldást más emberekkel, vagy mindet magadnak akarod megtartani?

Isten nem figyel oda arra, aki csak a saját önzését akarjuk kielégíteni.

Az ima alapja az Istennel való őszinte kapcsolat, a másoknak való megbocsátás és a hajlandóság, hogy továbbadjuk Isten áldásait más embereknek. Isten szeret minket, és meg akar tanítani arra, hogyan imádkozzunk hatékonyan.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

• Hogyan áldott meg téged Isten? Hogyan tudod megosztani ezt az áldást másokkal?
• Amikor legközelebb félrevonulsz, hogy Istennel időt tölts, mielőtt imádkozol, gondold át, milyen indítékkal  teszed, miért imádkozol. Hajlandó vagy megosztani másokkal azt, amit kérsz Istentől?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.11.15.)

“De az Úr az én pártomra állt és megerősített.”(2 Timóteus 4:17, NIV fordítás)

A Biblia a következőkre bátorít, amikor a magánnyal próbálunk megbirkózni:

Először is, helyezzük a fókuszt mások szükségeire. Választhatjuk azt, hogy mások felé fordítjuk a tekintetünket ahelyett, hogy csak önmagunkra fókuszálnánk. Kereshetünk különböző lehetőségeket arra, hogy szolgáljunk mások felé. Pál apostol azt tartotta legfőbb céljának, hogy minél több embernek beszéljen Jézusról: „De az Úr az én pártomra állt és megerősített, hogy hirdetni lehessen rajtam keresztül a tiszta evangéliumot és eljuthasson az minden pogányhoz.” (2 Timóteus 4:17, NIV fordítás)

Másodszor, fókuszáljunk arra a célra, amire Isten elhívott. Bár Pál apostol börtönben volt, mégis mindig azt tartotta szem előtt, hogy megvalósítsa a legfőbb célt, és továbbra is Jézusról beszélt az embereknek. Valójában, amikor házi őrizetben volt Rómában, akkor írta számos olyan levelét, amelyek ma az Újtestamentum részét képezik.

Harmadszor, helyezzük előtérbe, hogy másokon segítünk. Ahelyett, hogy az járna a fejedben, hogy „olyan magányos vagyok”, mondd ezt Istennek: „Atyám, segíts nekem, hogy barátja lehessek valakinek, akinek barátra van szüksége. Segíts, hogy tudjak segíteni a magányos embereken.” Ez nagyon hatásos ellenszer a magányra.

Segíthetsz másoknak azzal, hogy megajándékozol valakit egy emberi kapcsolattal ─ az ajándék te magad vagy.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez: 

• Beszéljétek meg, miért fontos ez az igevers: „De az Úr az én pártomra állt...” (2 Timóteus 4:17, NIV fordítás)
• Hogyan segíthet az a magányodon az, hogy megvalósítod azt a célt, amire Isten elhívott?
• Mondj néhány példát, hogyan lehet elérni és támogatni olyan embereket, akik magányosak?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.06.06.) 

„Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1Ján 3:18 SZIT fordítás)

A Biblia talán leghíresebb története a váratlan könyörületről az irgalmas szamaritánus példázata. Jézus azért mondta el ezt a történetet, hogy megmutassa nekünk, milyen szeretni azokat, akik bajban vannak. Könnyen bűntudatot érezhetünk ennek a történetnek az elolvasása közben. Mindannyian mentünk már el szükségben szenvedők mellett. A körülöttünk élők szükségletei, akár az egyházközségünkben vagy a csoportunkban annyira nyomasztó tud lenni, hogy szinte lebénulunk tőle. Akkor pedig feltesszük a kérdést: „Mégis, mit kéne tennem?”

Ebben az áhítatban három választ fogunk felfedezni erre, az irgalmas szamaritánus példázatára alapulva.

Néhányan elmennek mellette (Lukács 10:30-31) A történetben egy pap szolgáltatja erre a reakcióra a példát. Egyszerűen kikerülte a helyzetet. Nem is akarta megtudni, hogy mi a probléma. Ezt hívom én elkerülő életstílusnak. Azt mondjuk magunknak, „Ne menj túl közel az emberekhez; még a végén segítened kell nekik és bepiszkítod a kezed.” Ez volt a pap problémája is: túlságosan „szent” volt, hogy segítsen. Nem akarta összekoszolni magát az élet dolgaival. Amikor az elkerülő életstílust éljük, megpróbálunk felületes kapcsolatban lenni másokkal. Ha mindenkitől három lépés távolságot tartunk, úgy tehetünk, mintha nem látnánk a fájdalmukat és a szükségleteiket. Ha nem keveredünk bele, elkerülhetjük, hogy megbántsanak vagy kellemetlen helyzetbe kerüljünk.

Néhányan kíváncsiak, de inkább tovább mennek (Lukács 10:32) A második ember, aki elsétált a sérült mellett, a levita volt. Ő mutatta be nekünk ezt a második reakciót. A Biblia azt mondja, „észrevette, de elment mellette”. Ez a reakció még rosszabb. Az előző hozzáállásban messziről „láttuk” a problémát és úgy tettünk, mintha nem is lenne ott. Ebben a viselkedésben azonban a kíváncsiságunk miatt tudomásunk van a szükségről, de nem teszünk semmit, hogy segítsünk. Amikor így teszünk, egyszerűen azt mondjuk, hogy „Bocs, ne zavarj! Sokkal fontosabb dolgom is van.”

Néhányan elég közel mennek, hogy segítsenek (Lukács 10:33-37) Természetesen ő az irgalmas szamaritánus. Ő többet tett, mint ami elvárható lett volna. A saját költségén segített a sérültnek. A Biblia azt mondja nekünk, „Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1Ján 3:18 SZIT fordítás). A könyörület ott működik, ahol mások már eltűntek. A könyörület nem fél bepiszkítani a kezét. És Jézus minden követőjét arra hívja, hogy cselekedjen úgy, mint az irgalmas szamaritánus.

Jézus szándékosan választott egy szamaritánust a történet hősévé, mert a zsidók gyűlölték a szamaritánusokat. A könyörület nem csak arról szól, hogy segíts azoknak, akiket kedvelsz vagy akik olyanok, mint te. A könyörület arról szól, hogy segíts az embereken, függetlenül, hogy kik, hogy néznek ki vagy honnan jöttek.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Szerinted miért van az, hogy ha kapcsolatba kerülsz valakivel, elkezdesz törődni is vele?

Hogyan reagálsz erre a három kijelentésre:

• A könyörület arról szól, hogy segíts az embereken, nem számít, hogy kik, hogy néznek ki, vagy honnan jöttek.
• A könyörület ott működik, ahol mások már eltűntek.
• A könyörület nem fél bepiszkítani a kezét.

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.17)