„Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1Ján 3:18 SZIT fordítás)

A Biblia talán leghíresebb története a váratlan könyörületről az irgalmas szamaritánus példázata. Jézus azért mondta el ezt a történetet, hogy megmutassa nekünk, milyen szeretni azokat, akik bajban vannak. Könnyen bűntudatot érezhetünk ennek a történetnek az elolvasása közben. Mindannyian mentünk már el szükségben szenvedők mellett. A körülöttünk élők szükségletei, akár az egyházközségünkben vagy a csoportunkban annyira nyomasztó tud lenni, hogy szinte lebénulunk tőle. Akkor pedig feltesszük a kérdést: „Mégis, mit kéne tennem?”

Ebben az áhítatban három választ fogunk felfedezni erre, az irgalmas szamaritánus példázatára alapulva.

Néhányan elmennek mellette (Lukács 10:30-31) A történetben egy pap szolgáltatja erre a reakcióra a példát. Egyszerűen kikerülte a helyzetet. Nem is akarta megtudni, hogy mi a probléma. Ezt hívom én elkerülő életstílusnak. Azt mondjuk magunknak, „Ne menj túl közel az emberekhez; még a végén segítened kell nekik és bepiszkítod a kezed.” Ez volt a pap problémája is: túlságosan „szent” volt, hogy segítsen. Nem akarta összekoszolni magát az élet dolgaival. Amikor az elkerülő életstílust éljük, megpróbálunk felületes kapcsolatban lenni másokkal. Ha mindenkitől három lépés távolságot tartunk, úgy tehetünk, mintha nem látnánk a fájdalmukat és a szükségleteiket. Ha nem keveredünk bele, elkerülhetjük, hogy megbántsanak vagy kellemetlen helyzetbe kerüljünk.

Néhányan kíváncsiak, de inkább tovább mennek (Lukács 10:32) A második ember, aki elsétált a sérült mellett, a levita volt. Ő mutatta be nekünk ezt a második reakciót. A Biblia azt mondja, „észrevette, de elment mellette”. Ez a reakció még rosszabb. Az előző hozzáállásban messziről „láttuk” a problémát és úgy tettünk, mintha nem is lenne ott. Ebben a viselkedésben azonban a kíváncsiságunk miatt tudomásunk van a szükségről, de nem teszünk semmit, hogy segítsünk. Amikor így teszünk, egyszerűen azt mondjuk, hogy „Bocs, ne zavarj! Sokkal fontosabb dolgom is van.”

Néhányan elég közel mennek, hogy segítsenek (Lukács 10:33-37) Természetesen ő az irgalmas szamaritánus. Ő többet tett, mint ami elvárható lett volna. A saját költségén segített a sérültnek. A Biblia azt mondja nekünk, „Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1Ján 3:18 SZIT fordítás). A könyörület ott működik, ahol mások már eltűntek. A könyörület nem fél bepiszkítani a kezét. És Jézus minden követőjét arra hívja, hogy cselekedjen úgy, mint az irgalmas szamaritánus.

Jézus szándékosan választott egy szamaritánust a történet hősévé, mert a zsidók gyűlölték a szamaritánusokat. A könyörület nem csak arról szól, hogy segíts azoknak, akiket kedvelsz vagy akik olyanok, mint te. A könyörület arról szól, hogy segíts az embereken, függetlenül, hogy kik, hogy néznek ki vagy honnan jöttek.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Szerinted miért van az, hogy ha kapcsolatba kerülsz valakivel, elkezdesz törődni is vele?

Hogyan reagálsz erre a három kijelentésre:

• A könyörület arról szól, hogy segíts az embereken, nem számít, hogy kik, hogy néznek ki, vagy honnan jöttek.
• A könyörület ott működik, ahol mások már eltűntek.
• A könyörület nem fél bepiszkítani a kezét.

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.17)

"Ezért széledt el népem, mint egy nyáj, nyomorúságra jutott, mert nem volt pásztora."  (Zak. 10:2)

Könnyű elfelejteni a Karácsony célját. Az évnek ebben a részében annyi dolgunk akad: vásárlás, hagyományok, sőt családi és gyülekezeti kötelezettségek.

Hogy megtalálhasd  a Karácsony igazi célját, el kell távolodnod a pásztoroktól, a bölcsektől és a koszos jászoltól. Ahhoz a kijelentéshez kell fordulnunk, amit Jézus felnőttkorában tett azzal kapcsolatban, hogy miért jött: "Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet." (Lk. 19:10)

Azért ünnepelünk Karácsonykor, mert Jézus a Földre jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszetteket.

Jézus három történetet használ Lukács evangéliumában, hogy bemutassa, mit jelent elveszettnek lenni: az elveszett juh, az elveszett drahma és a tékozló fiú példázatát. Ezek megtanítanak arra, hogy amikor nem vagyunk kapcsolatban Istennel, akkor a következőket elveszítjük:

Az irányunkat (Az elveszett juh példázata): A Biblia az Ézsaiás 53:6-ban ezt mondja: "Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a saját útját járta. De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért." A juhoknak nem akarnak elveszni, természetükből adódik ez. Mi is így teszünk. Saját természetünknél fogva a saját utunkat követjük. Amikor így teszünk, irányt vesztünk.

Isten védelmét (Az elveszett juh példázata): A juhoknak nincs természetes védekező rendszerük, ezért egy bárány a pásztor nélkül elveszett, halott. Ez mintha rólunk szólna. A Biblia ezt mondja a Zakariás 10:2-ben: "Ezért széledt el népem, mint egy nyáj, nyomorúságra jutott, mert nem volt pásztora." Az Istennel való kapcsolat nélkül olyan sebezhetőek vagyunk a stressz-szel szemben, amit sosem szánt nekünk az Alkotónk.

Az összes lehetőségünket (Az elveszett drahma példázata): Egy érme része lehet a nagy vagyonnak, de ha elveszik, akkor ennek az érmének nincs lehetősége. A Biblia az 1 Kor. 2:9-ben ezt írja: "Amit szem nem látott, fül nem hallott és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek." Mérhetetlen azok lehetősége, akik kapcsolatban állnak Istennel; és ugyanilyen mérhetetlen az a lehetőség is, amely elveszett azok számára, akiknek nincs kapcsolata Istennel.

Boldogságunkat (A tékozló fiú példázata): Miután elhagyta a fiú az apja gondoskodását és elkezdett a saját útján járni, hamarosan nyomorúságossá és magányossá vált. Sok szerencsétlen ember él, akik a saját útjukat választják és nem Istenét. Ha távol maradunk Istentől, végül tönkretesszük a boldogságunkat.

Otthonunkat a Mennyben (A tékozló fiú példázata): Isten megengedi, hogy amíg a Földön élünk, ellenálljunk, de a Mennyben nincs lázadás. Akkor használjuk ki legjobban ezt az életet, ha felkészülünk a következő életre. Isten megmutatja az utunkat. Ha nélküle akarunk tovább élni a Földön, akkor hagyni fogja, hogy nélküle éljünk az örökkévalóságban is.

Az Isten nélküli életnek óriási, pusztító és örökkévaló következményei vannak. Ha úgy élsz, hogy nincs kapcsolatod Istennel, ne várj! Lépj kapcsolatba vele ma!

Beszéljünk róla:

• Hogyan mutatja az életed azt, hogy közeli kapcsolatban állsz Istennel?
• Kiről gondolod azt, hogy szüksége van ebben a Karácsonyi időszakban arra, hogy kapcsolatba kerüljön Istennel a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat által? Gondolkodj el azon hogyan segítheted ezt elő!
• Ha többet szeretnél megtudni arról, hogyan lehet kapcsolatod Istennel, nézd meg honlapunkon ezt a videót: "Új kezdet Istennel" (saddleback.com/resources/freshstartwithGod)

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.12.17.)