"Mert ő szabadított meg minket, és kiválasztott az ő szent munkájára, nem azért, mert kiérdemeltük volna, hanem az ő terve alapján."
(2 Tim. 1:9, LB alapján)

Isten azért szabadított meg, hogy szolgáld Őt. A Biblia mondja, "Mert ő szabadított meg minket, és kiválasztott az ő szent munkájára, nem azért, mert kiérdemeltük volna, hanem az ő terve alapján." 2 Tim. 1:9 (LB alapján)

Isten megváltott, hogy az ő "szent munkáját" végezhesd. Nem szolgálat ÁLTAL, hanem szolgálatRA lettél megváltva. Isten Királyságában van számodra egy hely, egy cél, egy szerep és egy rendeltetés, amit be kell töltened. Ez ad jelentőséget és értéket az életednek.

Jézus a saját életével fizetett azért, hogy kifizesse az üdvösségedet. A Biblia emlékeztet minket, "Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben." (1. Kor. 6:20)

Nem bűntudatból, félelemből vagy kötelességből szolgáljuk Istent, hanem örömmel és mély hálából azért, amit értünk tett. Neki köszönhetjük az életünket. A megváltás által a múltunk megbocsáttatott, a jelenünk értelmet nyert és a jövőnk biztonságba került. Pál ezeknek a hihetetlen ajándékoknak a fényében a következőre jutott: "Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek." (Róma 12:1)

János apostol azt tanította, hogy a mi szerető szolgálatunk mások felé azt mutatja, hogy valóban megváltottak vagyunk. Azt írja, "Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket." (1. János 3:14a)

Ha nincs bennem szeretet mások felé és vágy mások szolgálatára, ha csak a saját szükségleteimmel vagyok elfoglalva, meg kell kérdeznem magamtól, vajon Krisztus valóban ott van-e az életemben... Egy megmentett szív akar szolgálni!

Beszéljünk róla!

• Hogyan változik meg a szolgálatod, amikor hálából szolgálsz és nem bűntudatból?
• Mit gondolsz, Isten szerint hogyan kellene használnod a testedet, hogy őt dicsőítsd?

Daily Hope by Rick Warren, 2012.11.01.

“Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1 Kor 16:14)

Ahhoz, hogy Isten a munkádban kedvét lelje, az egyik legfontosabb kulcs a következő: Oda kell figyelned az emberekre, és törődnöd kell azokkal, akikkel dolgozol. Akkor is, ha idegesítőek, ha ők nem szeretnek téged, ha kinevetnek, vagy ha elítélnek amiatt, hogy keresztény vagy.  Mindezek ellenére is barátként kell, hogy viselkedj velük.

Miért kulcsfontosságú ez a sikerhez? Mert a legfontosabb lecke az életben és a legfontosabb oka annak, hogy Isten a földre helyezett minket az, hogy megtanuljunk szeretni. Isten a szeretet, és azt szeretné, ha te rá hasonlítanál.

Nagyon könnyű olyan embereket szeretni, akik téged is szeretnek, akikkel könnyen kijössz. Szóval, ha Isten meg akar tanítani az igazi szeretetre, készülj fel, hogy olyan emberek közé fog helyezni, akik csak nehezen szerethetők.

“Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1 Kor 16:14). Ez érvényes a munkahelyeden, az autóban, egy üzleti telefonhívásnál vagy bármilyen más helyzetben. A jó hír az, hogy ez tényleg nem nehéz. Nagyon könnyen alábecsüljük egy jó szó, egy baráti mosoly, egy kedves vállveregetés, egy őszinte dicséret, egy bátorító szó vagy egy nyitott fül erejét.

Rengeteg életet láttam megváltozni csupán amiatt, hogy valaki odafigyelt az illetőre. Nem létezik olyan ember a földön, aki ne vágyna arra, hogy odafigyeljenek rá. Viszont sokkal nehezebb olyan embert találni, aki törődik a másikkal.

Pál Apostol azt mondja: „Mert nincs mellettem senki más, aki olyan lenne, mint Timóteus, aki őszintén törődik a boldogulásotokkal" (Fil.2:20 NLT fordítás) Ilyen a te a munkahelyed? Vagy esetleg mindenki a saját érdekeit tartja szem előtt, és nem másokét? Aki igazán törődni akar a másikkal, az körültekintő és odafigyel rá.

Beszéljünk róla

• Gondolj valakire a munkahelyeden, akinek jólesne egy kedves gesztus vagy egy jó szó. Hogyan fogod neki megmutatni, hogy te törődsz vele?
• Nehéz a másokkal való törődést és a rájuk való odafigyelést a munkahelyi elvárások fölé helyezned? Mit gondolsz, miért van ez így?

Daily Hope by Rick Warren (2012.10.23.)

 "Élj szeretetben, ahogyan Krisztus szeretett minket, és odaadta magát értünk, mint jó illatú felajánlás, és áldozat Istennek." (Efézus 5:2 - Angolból szabadon fordítva)

Amikor Mária arra használta a haját, hogy bedörzsölje Jézus lábaiba a parfüm-olajat, a tanítványok csak a pazarlás aromáját érezték benne: "Ezt a parfümöt nagy áron el lehetett volna adni, és a pénzt a szegényeknek adni" (Máté 26:9 - Angolból szabadon fordítva).

De Jézus szerint egy ilyen nagy áldozat óriási hatással fog bírni: "Mondom nektek, bármerre hirdettetik az evangélium a világon, ennek az asszonynak a tette is hirdettetni fog, az ő emlékezetére" (Máté 26:13 - Angolból szabadon fordítva).

Valószínű, hogy Jézus azért tudta megérezni Mária áldozatának édes illatát, mert tudta, hogy a szeretet az áldozaton keresztül nyeri el értelmét: Akkor értjük meg, mi a szeretet, amikor ráébredünk, hogy Krisztus értünk adta az életét. Ez azt jelenti, hogy oda kell szánnunk az életünket, más hívőkért" (1 János 3:16 - Angolból szabadon fordítva).

Jézus azt az illatot érezte meg Máriában, ami a "jó illatú felajánlás, és áldozat Istennek", egy olyan életet, ami "kiöntetik, mint egy ital áldozat" (Efézus 5:2; 2. Timóteus 4:6 - Angolból szabadon fordítva). Akkor válunk élő áldozattá, ha nem pazarlásnak látjuk azt, amikor másoknak adunk; ehelyett ajándéknak tekintjük, hogy adhatunk.

A Szent Szellem radikális átváltozásra akar minket ösztönözni, hogy ahelyett, hogy az áldozathozatalt látnánk, a lehetőséget lássuk arra, hogy szeressünk. Ahelyett, hogy csak a parfümöt látnánk, a földre öntve, elpazarolva, úgy kellene látnunk magunkat, mint ahogy Jézus is, aki készen volt a temetésre. Álljunk készen arra, hogy "Krisztussal együtt megfeszíttessünk", ami által "Élek többé nem én, hanem Krisztus él bennem" (Máté 26:12; Galata 2:20 -  Angolból szabadon).

Talán épp egy olyan lesújtó pillanatban vagy, amire azt mondjuk "Én nem vagyok rá képes, de Krisztus igen". De a testvérünk, Pál, emlékeztet arra, hogy Isten megadja nekünk az ahhoz szükséges kegyelmet, hogy élő áldozattá váljunk, és belénk helyezi a Szent Szellemet, hogy szentté, és Isten számára tetszővé tegyen minket.

"Élj szeretetben, ahogyan Krisztus szeretett minket, és odaadta magát értünk, mint jó illatú felajánlás, és áldozat Istennek." (Efézus 5:2 - Angolból szabadon fordítva).

Beszéljünk Róla!

• Szerinted mit jelent az, hogy "odaadjuk az életünket más hívőkért"?
• Milyen tetteket élsz meg áldozatként, melyeknek igazából, a szeretetkifejezés ajándékainak kellene lenniük? Hogyan változtat ez a megváltozott életcél a felelősségeddel kapcsolatos hozzállásodon?

Jon Walker, 2012.10.14.

"Amilyen kedves az apa fiaihoz, olyan kedves az ÚR is azokhoz, akik tisztelik őt. Tudja, hogy miből vagyunk, emlékszik rá, hogy porból lettünk." (Zsolt 103,13-14, GN fordítás)

Isten teljes mértékben megért téged. Tudatában van emberi mivoltodnak. Ismeri hibáidat, félelmeidet, kudarcaidat és aggodalmaidat. Nem várja el tőled, hogy te légy a Szuperman.

Ha szülő vagy, gyermekeidet fejlődésük minden szakaszában ugyanúgy szereted-e, vagy vársz, amíg elég érettek lesznek ahhoz, hogy szeresd őket?

A lényeg a következő: Isten szeret téged fejlődésed minden szakaszában, tehát nem kell, hogy feloldhatatlan bűntudatot érezz és irreális elvárásaid legyenek magaddal szemben.

Figyelj!

• Semmi, amit valaha is tenni fogsz, nem fogja Istent befolyásolni abban, hogy jobban szeressen, mint ahogy most szeret.
• Semmi, amit valaha is tenni fogsz, nem fogja Istent befolyásolni abban, hogy kevésbé szeressen, mint ahogy most szeret.

Isten szeretete feltétel nélküli. Nem azon alapul, hogy mit teszel vagy mit nem teszel.

Szeretek erre így gondolni: van három gyermekem. Mindegyikőjüknek meg kellett tanulnia járni, és mind a három ugyanazon a fejlődésen ment keresztül: tettek egy lépést, elbotlottak. Felkeltek, megtettek két lépést, majd elbotlottak. Felkeltek, tettek egy pár lépést és újra elestek.

Mi volt erre a reakcióm apjukként? Megszidtam őket? "Mit botladoztok itt? Ti "Warren"-ek vagytok! Egy "Warren" nem botladozik! Jobban is mehetne ez nektek!" Természetesen nem mondtam ilyet! Micsoda butaság lett volna! Mégis, sokan azt hisszük, hogy Isten így bánik velünk. Azt hisszük, hogy valahányszor elbotlunk, Isten így szól: "Kelj fel! Mit csinálsz, te tökelütött?"

A Biblia azt tanítja nekünk: "Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak." (Róm 8,1) Mit jelent ez? Fogalmazunk a következőképpen: fogok egy kártyát és ráírok minden egyes dolgot, amit elrontottam - a bűneimet, hibáimat, tévedéseimet, minden elfeledni kívánt vétkemet, minden szégyenteljes cselekedetemet és gondolatomat, emlékeket és kísértéseket. Aztán beteszem a kártyát egy könyvbe, és becsukom a könyvet. Már nem látható a kártya, csak a könyv. Így lát minket is Isten, mikor Jézus jelen van életünkben. Többé nem látja a bűneinket, Jézust látja, amint életünkben munkálkodik.

Mikor Krisztussal élsz, és így imádkozol: "Istenem, íme az életem. Minden, ami rosszat tettem, minden, amit elhibáztam, az összes butaság, amit elkövettem. Életemet Jézus Krisztusnak akarom átadni." Ekkor Jézus beborít szeretetével. Isten Jézusra tekint és azt látja, hogy Jézus tökéletes; bűneidet nem látja. Elpihenve Isten kegyelmében ezt az állapotot jelenti.

Beszéljetek róla

• Ha Isten nem látja bűneidet többé, mi az, amit engedni kell, hogy tovatűnjön az életedből, hogy te se a bűneidre koncentrálj?
• Mit tehetnél még meg Istennek, ha elpihenhetnél kegyelmében?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012. 10. 10.)

A zsinagógai elöljáró azonban megharagudott, hogy szombaton gyógyított Jézus, és így szólt a sokasághoz: "Hat nap van, amelyen munkálkodni kell; azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat, ne pedig szombaton!"  (Lk. 13:14)

Képzeld el, hogy épp megérkeztél a szomszédodhoz egy rövid látogatásra, és miközben beszélgettek, a kisfia megbotlik, és beüti a fejét az asztal éles sarkába.

Még mielőtt mozdulni tudnál, a gyermeket elborítja a vér, és miközben rohansz, hogy segíts neki, hallod a fiú anyját, amint mögötted sikítozik: "Jaj, Istenem, tönkrement a szőnyeg!"

Ha a történet igaz lenne, biztos, hogy mérges vagy nagyon dühös lennél, hogy egy anya hogy törődhet jobban a szőnyegével, mint a sérült fiával. Valószínűleg azt is megkérdőjeleznéd, hogy alkalmas-e anyának, és ugyanígy tenne mindenki, aki hallaná a történetet.

Ehhez hasonlóan, Jézusnak is az volt a baja a mérgezett hitű farizeusokkal, hogy jobban érdekelte őket a szőnyeg, mint a sérült gyermek. Nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a szabályoknak, törvényeknek, mint az embereknek, akiket pásztorolniuk és szeretniük kellett volna.

Lukács, az első orvos-misszionárius lefest egy pillanatot a "szabályok urai"-nak az életéből. A helyi vezető megfenyíti Jézust - bizonyos értelemben azért, mert a vérző gyermek segítségére sietett, ahelyett, hogy arra vigyázott volna, hogy a szőnyeg tiszta maradjon.

"Azok, akik véreznek, jöjjenek vissza holnap!" ( a Lk. 13:14 átfogalmazva). El tudsz képzelni hatékonyabb módszert annak megtanítására, hogy a szeretetet nem napi 24 órában kell gyakorolni a hét minden napján? A szabályok urai a szeretetet teljesen alárendelték minden szabálynak és törvénynek.

Beszéljünk róla:

Jézus azt mondta, hogy a legnagyobb parancs az, hogy szeressük az Urat, a mi Istenünket teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes elménkből. A második legnagyobb parancs pedig az, hogy szeressük felebarátunkat, mint magunkat. "E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták." (Mt. 22:37-40)

Ez azt jelenti, hogy a szeretet kell, hogy legyen az alapja a szabályainknak és törvényeinknek. Mikor mondhatod, hogy a szeretet jelen van a szabályokban? Miről lehet felismerni azt, ha a szabályok foglalják el az első helyet a szeretetet helyett?

(Daily Hope by Jon Walker, 2012.07.17.)