Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)

Neked van biztonsági hálód?

2016. április 06. 03:00 - Szíj Melinda

“És végül, mindannyian gondolkozzatok hasonló módon, legyetek együtt érzők, szeressétek egymást, legyetek könyörületesek és alázatosak.” (1 Péter 3:8, NIV-fordítás)

encourage_1.jpg

Lelkipásztorként naponta látom, ahogy az embereknek magukra utalva kell szembenézniük rendkívül nehéz élethelyzetekkel. Pedig senkinek sem kellene egyedül várakoznia a kórházban, míg egy közeli hozzátartozóján  életmentő műtétet hajtanak végre. Egy nőnek sem kellene egyedül várnia a laboreredményre egy problémás terhességnél. Nem kellene senkinek egyedül lenni, amikor egy harctérről érkező hírre vár. Nem kellene egyedül állnunk egy nyitott sír szélén. És nem kellene senkinek megtapasztalnia, hogy milyen az első egyedül töltött éjszaka azután, hogy a házastársa elhagyta.

Az élet szükségszerű velejárói a megpróbáltatások és a tragédiák. Nem kerülhetjük el őket, de nem muszáj egyedül mennünk keresztül rajtuk. Szükségünk van Isten biztonsági hálójára, hogy segítsen megtartani minket a nehéz időkben.

Mit értünk Isten biztonsági hálóján? Egy hívőkből álló, összetartó társaságot vagy csoportot – egy maroknyi embert, aki igazán elkötelezett irántad. Az ilyen kis társaság valódi közösséget alkot. És Isten tervének megfelelően, a  közösségben „ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi“ (1 Korinthus 12:26, NIV-fordítás).  A közösség Isten válasza a kétségbeesésre.

A Róma 12:15 hasonló gondolatot fogalmaz meg:  “Örüljetek együtt azokkal, akik örülnek, és gyászoljatok azokkal, akik gyászolnak.“

Az igevers első része könnyűszerrel betartható. Ha valami jó történik valakivel, többnyire nem esik nehezünkre osztozni az örömében. Ám amikor valaki az élet nehéz próbáin megy át, már nehezebbnek tűnik, hogy abban is  osztozzunk. Pedig valójában nem is olyan nehéz megtenni. Aki válságban van, annak nem tanácsra van szüksége, hanem arra, hogy valaki odatelepedjen mellé, megfogja a kezét, átkarolja a vállát, vagy együtt sírjon vele.

Pál is mondja, „ezért bátorítsátok egymást, és építsétek egymást“ (1 Thesszalonika 5:11). Egy másik embert bátorítani nem azt jelenti, hogy azt mondjuk neki, szedje össze magát, és azt sem, hogy elmondjuk neki nagy bölcsen, hogy mi hogy látjuk a dolgokat. Sokszor azzal tudunk a legtöbbet segíteni valakinek, ha csak csendben leülünk mellé, megfogjuk a kezét, átkaroljuk a vállát, vagy vele együtt sírunk. 

Neked van biztonsági hálód? Van egy keresztényekből álló kis közösség, akikre tudod, hogy számíthatsz az élet legnehezebb időszakaiban is? Ha nincs, még ma kezdj el építeni ilyen baráti kapcsolatokat. A megpróbáltatások és a nehéz időszakok elkerülhetetlenek az életben, és csak a bolond várná őket felkészületlenül.

Beszéljünk róla

  • Kik a te "biztonsági hálód"? Hogyan építed a közösséget az emberekkel, és hogyan lehet elérni az elkötelezettségnek egy ilyen szintjét?
  • Te milyen gyakorlati módon tudsz biztonsági hálóként szolgálni valaki más számára?
  • Mi a különbség aközött, hogy egy Biblia-tanulmányozó csoportnak vagy tagja, és aközött, hogy egy közösségnek vagy tagja?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.03.30.)

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.