Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)

Te már elnyerted Isten jótetszését

2017. január 04. 03:00 - kennedymárti

„Ti azonban kiválasztott nép tagjai vagytok, királyi papság, szent nemzet, Isten megkülönböztetett tulajdona, hogy hirdessétek a dicséretét annak, aki kihívott titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságába.” (1Pét 2:9, NIV-fordítás)

Az emberek nagy része azzal tölti az életét, hogy elnyerje mások tetszését. El akarjuk nyerni a szüleink, ismerőseink, a társunk vagy egy általunk tisztelt ember tetszését, de még azokét is, akikre irigykedünk. A bennünk élő vágy, hogy elnyerjük mások jóindulatát, a legkülönfélébb dolgokra késztet minket. Befolyásolhatja, hogyan öltözködünk, milyen autót vezetünk, milyen házat vásárolunk, de még azt is, hogy milyen pályát választunk.

Egyetértesz azzal, miszerint az emberek a legőrültebb dolgokat is képesek elkövetni annak érdekében, hogy elfogadják őket? Amikor gyerek voltál, nagyon erősen dolgoztál azon, hogy beilleszkedj egy közösségbe, és ha valaki azt mondta, "Fogadok, hogy ezt nem mered megcsinálni!", te csak azért is megcsináltál valami őrültséget. Megtetted, mert a megfelelés és elfogadás utáni vágyad felülírta a személyes biztonságvágyadat. Amikor gyerekkorodban például kosárlabdáztál, emlékszel arra, milyen nagyszerű érzés volt, hogy a legjobb játékos beválasztott a csapatába? És esetleg emlékszel arra is, hogy mennyire fájt, amikor már csak két-három játékos hiányzott a csapatból, de téged még mindig nem választottak ki?

Nagyon szeretjük azt érezni, hogy elfogadnak bennünket.

Ha valaki tudja, hogy kiválasztották, akkor az csodát tud tenni az önbecsülésével. A Biblia azt mondja Péter első levele 2. fejezetének 9. versében, hogy „ti kiválasztott nép tagjai vagytok” (NIV-fordítás). Ennek mindenképpen meg kell erősítenie az önbecsülésedet! Krisztus elfogadott téged. És nem azért, mert jól teljesítettél, vagy mert megdolgoztál azért, vagy mert megérdemled, hanem mert Isten egyszerűen azt mondja, „Én kiválasztottalak téged.”

Talán már elfogadtad Jézust, és behívtad Őt az életedbe, de vajon tudatosult-e benned, hogy Krisztus is elfogadott téged? Ezt nem kell kiérdemelned, és bizonyítanod sem kell.

„Még ha az apám és anyám elhagyna is, az Úr gondot fog viselni rám” (Zsolt 27:10, GW fordítás). Lehet, hogy olyan szüleid voltak, akiknek lehetetlen volt megfelelni. Nem számít, mit tettél, semmi sem volt elég jó. Ha hármast kaptál, ők négyesre számítottak. Ha négyest kaptál, akkor ötösre. És ha ötöst kaptál valamiből, ők az összes tárgyból ötöst akartak.

Nagyon szomorú látni, de sokan még felnőttként is bizonyítani próbálnak a szüleiknek. Lehet, hogy még te is próbálod elnyerni a szüleid tetszését, pedig több mint valószínű, hogy ez nem fog sikerülni. Ha eddig még nem tudták kifejezni feléd az elfogadásukat, akkor bennük nincs valami rendben. Viszont a jó hír az, hogy nincs is szükséged erre ahhoz, hogy boldog legyél! Több mint hétmilliárd ember él a Földön. Ha ebből te nem nyered el kettőnek a tetszését, az nem olyan nagy tragédia, igaz? 

Viszont Isten mint az Ő családjának tagját már elfogadott téged!

 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mire alapozod az önbecsülésedet?
  • Hogyan hat rád fizikailag, hogy szeretnél másoknak megfelelni? Hogyan hat rád érzelmileg, lelkileg és szellemileg?
  • Honnan tudhatod, hogy Isten elfogadott, és hogy úgy fogadott el, ahogy vagy?

 

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.12.28.)

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.