Ha bölcs akarsz lenni, körül kell vedd magad bölcs emberekkel.

Nincs szükséged sok barátra, és nem kell népszerűnek lenned. Egyszerűen csak egy pár olyan emberre van szükséged, akik építenek és nem lerombolnak téged. Bölcs emberekre, és  nem ostobákra.

Ha bolondokkal barátkozol, magad is azzá leszel!

Mindig a közösségben növekedünk. Nem tudsz szellemileg növekedni egymagadban. Ha remete lennél, és felköltöznél egy hegynek a tetejére, ahol egész életedben csak csendben ülnél és könyveket olvasnál, igencsak nagy tudásod lenne, a bölcsességben viszont nem tudnál növekedni.

Miért? Mert a bölcsesség a szeretetről szól. A bölcsesség elsősorban a kapcsolatokban mutatkozik meg. Így történhet meg, hogy egyes embereknek sok iskolai végzettségük van, a házasságuk mégis tönkremegy. Okosak ugyan, de nem bölcsek!

A Biblia azt írja a Példabeszédek 13:20-ban: „Tölts időt a bölcsekkel, és magad is bölcs leszel. A bolondok barátja viszont szenvedni fog.” (NCV fordítás).

Ha én egy színpad szélén állok, és fel akarlak húzni téged, te viszont lehúzni akarsz engem, ki fog nyerni? Mindig könnyebb lehúzni valakit, mint felhúzni. Azok az emberek, akik folyton lehúznak, nem a barátaid! A barátok felemelnek. A barátok arra bátorítanak, hogy megtaláld az isteni bölcsességet, azáltal, hogy átadják a sajátjukat!

Van olyan az életedben, aki rendszeresen a jóra biztat? Szükséged van az ilyenfajta biztatásra, ha bölcs ember akarsz lenni!